vissza a főoldalra

 2011.07.20. 

Megszépült Sümeg éke, az egykori püspöki palota

A tartalomból:

Csurka István: Történelemhamisítás

Brutus, mint ajánlat (2.oldal)

Érdekes módon azt hiszem, senki nem figyelt fel a Népszabadság 2011.július 13-i, szerdai számában tett nyílt fenyegetésre, amelyet egy Horváth Gábor nevű volt washingtoni és volt moszkvai tudósító, egy liberális bolsevik és modern demokráciaharcos tett. Horváth először kérdez: „vajon le lehet-e demokratikus eszközökkel váltani egy olyan hatalmat, amely a néptől kapott felhatalmazásával visszaélve el akarja lehetetleníteni a normális politikai versengést?” Aztán gyorsan válaszol: „2055 évvel ezelőtt a talpig becsületes Brutust is hétköznapi mércével mérve, bűnös választásra kényszerítette”, mármint egy, a maihoz hasonló helyzet. Mint tudjuk, a „talpig becsületes Brutus egy hétköznapi mércével mérve bűnös tettet hajtott végre”: orvul megölte Julius Caesart. Akármennyire talmudista nyakatekertséggel fogalmazza is meg mondatát Horváth, ebben a példában Orbán Viktor megölését, megölésének szükségességét és a gyilkos felmentésének lehetőségét veti fel.

Azt hiszem, ehhez fogható szánalmas, gyáva és mégis gonosz és veszélyes uszítást, felbujtást még senki nem követett el az utolsó húsz évben. Eddig még az Ausztráliából izraeli kitérővel érkezett Szabó Albert sem merészkedett, nem szólva az állambiztonsági küldetésű Bácsfi Diánáról. A példa egyébként minden ízében hamis. Caesar visszatérve sikeres hadjárataiból, Imperátornak neveztette ki magát a szenátussal, de rendet csinált Rómában és uralma alatt érte el a birodalom legnagyobb kiterjedését. Az egész ismert világ a Római Birodalom provinciája lett. Kegyetlen katona volt, vérengző, de római. Az ellene fellépő Cassius és Brutus a köztársaság nevében lázadtak, de tettük nyomán csak zűrzavar támadt és tízéves polgárháború után a császárság kora kezdődött, Octaviánus, azaz Augustus császár uralmával. A talpig becsületes Brutust csak mint bátor gyilkost, a nagy Caesar megölőjét jegyezte fel a történelem.

Kínai beruházások Szolnokon (4.oldal)

Orbán Viktor miniszterelnök, Szalay Ferenc polgármester és Ven Csia Pao kínai miniszterelnök jelenlétében szolnoki részről Andrási Imre, a Szolnoki Ipari Park Kft. vezetője írta alá azt a megállapodást, mely rögzíti egy szolnoki citromsavgyár építésének szándékát. Szerkesztőségünk vendége Szalay Ferenc, Szolnok megyei jogú város polgármestere, országgyűlési képviselő.

Ritkán fordul elő egy ember életében, hogy két miniszterelnök előtt kötnek meg egy szándéknyilatkozatot, mindez mutatja az ügy komolyságát, s azt, hogy ez kellő garancia a szerződés létrejöttéhez. Jelenleg az előkészítési fázis 60-70%-os állapotban van. Azt tudom mondani, hogy hozzávetőleg 60-70%-os állapotban vagyunk az előkészületekkel. A Szolnokon is beruházni szándékozó BBCA Group Corporation Thaiföldön egy vadonatúj citromsavgyárat építtetett, munkatársaink a közeljövőben ezt tekintik meg. A cég egyébként tényleg komoly és hihetetlen mennyiséget gyárt. A világ 1 millió 800 ezer tonna citromsavat használ fel egy évben, ebből ez a cég jó 300 ezret gyárt, ez egy komoly volumen. Itt, Szolnokon 60 ezer tonnát szeretne gyártani. Ehhez 350 embert foglalkoztatna a cégen belül, de azt pontosan nem tudom, hogy mezőgazdasági termelésben mennyi beszállítóra lesz szüksége. Az egyértelmű, hogy a termelésben, szállításban, feldolgozásban is több embert lehetne alkalmazni. Maga az építkezés is komoly munkahely-teremtési lehetőség. Hatvan embert biztosan foglalkoztatni kell. A gyár az ipari parkban épülne és hármas, tehát közös tulajdonú lenne, amiben a Szolnoki Ipari Park Kft.-nek 45%-os lenne a tulajdonrésze. Ráadásul nemcsak citromsavgyár-építésről állapodtunk meg, hanem a kénsavgyár fejlesztésről is. Miután az országban egyedül Szolnokon gyártanak kénsavat, ez egy komoly előnyt jelent nekünk áttelepítéskor, de fejleszteni kell a részleget, mert egy jóval komolyabb mennyiségű kénsav felhasználásáról lesz szó.

 Szocialista pártkatonák tüntettek az egyházi iskola ellen (4.oldal)

Dr. Dancsó József Orosháza polgármestere, országgyűlési képviselő: Gyakorlatilag a Négy Mancs lejárató kampánya a piacok újrafelosztásáért folytatott harc része, amely mögött olyan szervezetek és piaci szereplők állnak, amelyek állatvédelmi köntösbe bújtatott propaganda útján igyekeznek a magyar termelőket, a magyar feldolgozókat nehéz helyzetbe hozni.

 Mit ér egy tagállam, ha új? (5.oldal)

Bauer Edit, az MKP EP-képviselője: Amikor a Velencei Bizottság kemény véleményt mondott a szlovák nyelvtörvényről, azt a kormány teljesen figyelmen kívül hagyta. Viszont, mikor a magyar alkotmányról hozott állásfoglalást ez az intézmény, akkor máris reagáltak rá a szlovák politikusok. Több mint két évtizedes közéleti, politikusi tapasztalattal a hátam mögött mindez nem is lep meg…

Azt tapasztaljuk, hogy a koppenhágai kritériumok miatt a csatalakozni kívánó országokban javul a kisebbségek helyzete, de mihelyt megtörténik a csatlakozás, akkor ebben a témában már semmilyen uniós előírásnak nem kell megfelelniük. Ezekben az esetekben csak az Európa Tanács dokumentumai – a nyelvi karta, a keretegyezmény – számítanak, de vannak olyan országok, melyek azokat nem írták alá. Ezért sokszor a csatlakozás után visszalépés történik a kisebbségek helyzetét illetően. Szlovákiában is ez tapasztalható, mert annak ellenére, hogy jelenleg a Szlovák Nemzeti Párt nem tagja a koalíciónak, úgy érezzük, mintha az diktálná a politikai témákat és azok erősségét. Ez azért is probléma, mert nagyon sok energiát elvon az országtól, ahelyett, hogy a határ menti régiók gazdasági helyzetbehozására koncentrálnának. Így a gazdasági helyzet is romlik.

 A bulvár nem az én világom (10.oldal)

Beszélgetés Füredi Nikolett énekesnővel

Amikor az Evitát játszottuk a Bakáts téren, akkor néhány bulvárlap megkeresett, és megjelentek cikkek. Jelenleg az a tendencia, hogy azokkal foglalkoznak, akik a kereskedelmi televíziókban szerepelnek. A tehetségkutató versenyeken, tévés show-műsorokban születnek a mai sztárok, a celebek, akik közül nem egyet úgy futtatnak, hogy semmiféle értéket nem képviselnek, nem mutatnak fel semmit, kizárólag kisebb-nagyobb, gyakran a média által kreált botrányaik teszik őket ismertté. A teljesítmény helyett a semmittevés lett a mértékadó. Ennek szerintem veszélyes üzenete van.

 Kontárok ideje (12.oldal)

Beszélgetés Ács Margit írónővel új szépprózakötetéről

A rendszerváltáskor valóban jobbára civilek kerültek a hatalomba, le is dilettánsozta őket akkor az ellenzék és a média, újabban pedig a jobboldalon szokták kárhoztatni működésüket. Súlyos mulasztások írhatóak a számlájukra egy történelmi végelszámolásnál, de nagyon-nagyon sokan teljességgel jóhiszeműen kerültek egy rosszhiszemű, jól kiképzett ellenféllel szembe egy alattomos háborúban. Ezért inkább fájdalom, szomorúság járja át az én tudatomban ezt a jelzőt.

 Stabilizálódott Kiskunfélegyháza helyzete (15.oldal)

„Kiskunfélegyházának járási központnak kell lennie!” – jelentette ki július 7-én a helyi polgármesteri hivatalban megtartott sajtótájékoztatón Dr. Kerényi János. A megyei kormányhivatal kormánymegbízottja kifejtette, látogatásuk célja, hogy felmérjék a jelenlegi kormányhivatalok működését, és megkeressék a korszerűsítés legjobb és legkézenfekvőbb lehetőségeit. Arról, hogy a járási központi cím milyen előnyökkel jár, a csődhelyzetből való kilábalásról és a szocialisták-szabaddemokraták örökségéről Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere, országgyűlési képviselő nyilatkozott.

 „Mindent megteszünk értékeink védelméért!” (15.oldal)

Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a 38 ezer lakosú Baja földrajzi fekvése, gazdasági helyzete, a területi közigazgatásban betöltött szerepe alapján megérett arra, hogy a közeljövőben megyei jogú város legyen – mondta Kerényi János kormánymegbízott június 22-én, Baján. Erről kérdeztük Zsigó Róbert polgármestert, a térség országgyűlési képviselőjét.

– Polgármester úr, milyen indokok alapján szeretnék, hogy Baja megyei jogú város legyen?

– Baja már volt megyeszékhely, tehát nem megkapnánk, hanem visszakapnánk a megyei jogú város címet. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa vagyunk, és három megyeszékhely – Szekszárd, Szeged, Pécs – is közelebb van hozzánk, mint Kecskemét. 38 ezren laknak városunkban, de az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás terén naponta mintegy 110-120 ezer ember számára jelentünk térségi központot. Ezek azok a racionális okok, amelyek alapján kijelenthetjük: Baja megérdemli, hogy megyei jogú város legyen.

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!