vissza a főoldalra

 2011.07.22. 

Ősök napja a bugaci pusztán

A honfoglaló magyarság nagyjaira emlékeztetnek az idén a kurultáj szervezői.

Július 29 és 31-e között tartják meg a bugaci pusztán az ősök napja nagyszabású hagyományőrző rendezvényt, amelynek szervezője a Magyar Turán Alapítvány, fővédnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Az alapítvány, amely tavaly a kurultajt – azaz törzsi gyűlést – hozta tető alá óriási sikerrel, most nem a Kelet pusztáira tekint, hanem a Kárpát-medencei magyarok összetartozására kívánja felhívni a figyelmet.

 Szerte a Kárpát-medencében a legtöbb magyar hagyományőrző csoportot tömörítő és képviselő Magyar Turán Szövetség egy olyan ünnep megtartását, illetve a magyar ünneprendbe való bevezetését kezdeményezi, amely a magyarság legnagyobb őseiről és legfényesebb eseményeiről is megemlékezik. Ezért nevezték el a július 29-én pénteken kezdődő háromnapos, ingyenes rendezvényt az ősök napjának.

 A szövetség elnöke, Bíró András Zsolt lapunknak elmondta, hogy az ünnepre felépül egy honfoglalás kori jurtatábor, amelyben egy korabeli technikával működő bronzöntő műhelyt is megcsodálhatnak a Bugac melletti pusztára látogatók. A harci bemutatókon, amelyeken a világ legjobb lovas íjászai is részt vesznek, azt is megnézhetik, miként harcoltak eleink.

 „Honfoglaló őseink nemcsak a lovaglásban voltak kiemelkedők, minden harcos jól forgatta a többfunkciós fegyvereket lóról és a gyalogos harcokban egyaránt. A lovak kiképzése is évekig tartott, egyébként már a páncél és a fegyverzet csörgésétől is világgá futottak volna” – magyarázta Bíró András Zsolt. Hozzátette: az ősök napján népzenei vagy tudományos előadások is látogathatók, ahol régészek, történészek és zenetörténészek vezetik be az érdeklődőket a régmúlt titokzatos világába.

 Az ősök napján majdnem minden bemutatócsoport hun, avar és honfoglalás kori viseletben mutatja be a korabeli harcmodort, de lesznek huszár és szkíta felvonulók is. Az ünnepen, a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők felvonulásakor egy nagyobb sereg is megelevenedik. A hagyományőrzők legjobb lovasai a gyorsasági lovasversenyen, íjászai pedig érdekes akadálypályán, valamint távlövésen méretik meg magukat. Ezen kívül lesznek ősi lovas ügyességi, stratégiai játékok, köpgárt (buszkasi) és lovasbirkózás is. A tavalyi kurultájhoz hasonlóan az idén is az ősök sátrában tekinthetők meg az avar és honfoglalás kori leletek, valamint régészek és antropológusok által készített arcrekonstrukciók is.

 A rendezvény résztvevőknek a bugaci ősök fájához kell eltalálniuk, amely a Kárpát-medence legnagyobb életfája, Nemes Sándor fafaragó műve. „Ide az elszakított területekről hoznak magukkal a küldöttek anyaföldet, s azt az élet fájának tövébe szórva jelképezi a magyarság összetartozását. Az ünnepen megszólal a világ legnagyobb, egy bőrből készült táltosdobja, amely a kígyósi Balogh Sándor műve” – avat be a részletekbe Bíró András Zsolt.

 Az ősök napjának előzményeiről szólva a kuratóriumi elnök azt mondta: „Egészségtelensége a magyar oktatásnak, hogy sok mindent meg kell tanulnia ma egy magyar fiatalnak a francia vagy az angol történelemről, de szinte semmit nem tanul a keleti népek vagy a közeli Balkán történelméről. Minket az motivál, hogy legyen végre nemzeti konszenzus abban, hogy mit tanítunk a jövő generációjának, és az lehetőleg essen minél jobban egybe a valósággal.” Bíró András Zsolt szerint ezért szükség van a nemzetet összefogó kapcsokra, amelyeknek nélkülözhetetlen eleme nemzeti történelmünk ismerete, valamint a magyar történelem legnagyobb eseményeinek nemzetrészeket és generációkat összekötő közös megünneplésére.