vissza a főoldalra

 

 

 2011.08.03. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának 31. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Történelemhamisítás

Büntetőjogi felelősség (2.oldal)

Nem albizottságot, hanem tanszéket kellene alapítani az eladósodás, a privatizáció és a hatalommegszerzés új folyamatának tudományos vizsgálatára. Ha a mai közgazdaságtudomány és vele párhuzamosan a történelmi kutatások is nem állnának részben vagy teljesen liberális fennhatóság alatt, rá lehetne bízni ezt a kutatást a közgazdasági egyetem tudósaira, vagy egy új tudományos kutatóintézetre. Történészek, statisztikusok, közgazdák, filozófusok az egyes választási eredmények elérésének körülményeiből kiindulva megvizsgálnák a belőlük következő privatizációs eseteket. Megvizsgálnák a vezetők és a kedvezményezettek szociológiai és etnikai összetételét, pártállását, összegyűjtenék az elveszett vagy elveszettnek hitt adatokat, követnék az egyes tételek kézről kézre vándoroltatásának folyamatát és tételesen és tudományosan is kimutathatnák, hova tűnt el a nemzeti vagyon harmada vagy fele és hogy a politikai vezetés hogyan teremtette meg a hitelfelvétel kényszerét éppen a privatizációs veszteségek pótlására. Azt már több jeles közgazdász kifejtette és arról tudunk, hogy a nemzeti vagyon legalább egyharmada kézenközön eltűnt, ez tény, de maga a folyamat és történet mindmáig nincs feldolgozva.

 Száz éve született Bibó István (3.oldal)

Bibó, mint az egyik legnagyobb hatású, egyben talán a legtöbbet hivatkozott XX. századi politikai gondolkodó 1990 után szinte mindenki számára elfogadható. Az ilyen célú és értelmű kiragadások megfeledkeznek Bibó családi alapállásáról, arról a minden ízében puritán, református értelmiségi közegről, melynek gyökerei a mindenkori magyar középosztály, az ún. kisnemesi rétegig érnek. A reformáció világra nyitottsága, antidogmatizmusa, a nagylátókörű jogász országokon túltekintő ismerete szintetizált, a hagyománytisztelet, a néphez tartozás érzésével. Az őt követő generáció túlnyomó többsége ezzel nem tudott mit kezdeni. És ma sem tud.

 750 éves Zemplén fővárosa (4.oldal)

A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely, 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István ifjabb királytól. A 750 éves városi évforduló tiszteletére egész évre kiterjedő ünnepségsorozatot rendez Sátoraljaújhely Önkormányzata. Az önkormányzat a közelmúltban ezüst emlékérem kibocsátásával tisztelgett a jeles ünnepség alkalmából. Szerkesztőségünk vendége Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere, akivel az évforduló kapcsán a jelentősebb beruházásokról, a diákok, fiatalok támogatásáról, a bor-és pálinkaturizmusról beszélgettünk.

 Szlovák erőfitogtatás (5.oldal)

Az Esztergomhoz közeli, 7,5 ezer lakosú felvidéki kisváros, Zselíz jelentős részben magyar lakosságú. A magyar nyelvű középiskolának, a Comenius Gimnáziumnak viszont át kell költöznie a szlovák gimnázium épületébe, annak ellenére, hogy a helyiek több mint a fele aláírta az áthelyezés ellen szóló petíciót. Az ügy hátteréről, a beruházásokról és a városfejlesztési tervről Bakonyi Pál, Zselíz polgármestere nyilatkozott.

– Tisztelt polgármester úr! Július 29-én tüntetést is szervezett a petíciós bizottság a Comenius Gimnázium átköltözése ellen. Ön szerint miért döntött úgy Nyitra megye közgyűlése, hogy költöznie kell a magyar gimnáziumnak?

– Hivatalosan azért, mert a fejpénzből nem lehet fenntartani az intézményt. Az egy épületben elhelyezett két intézmény megspórolhat annyi pénzt, hogy fel lehet építeni egy új tornatermet.

– Tudtommal maga a város is hozzájárult volna a fenntartáshoz. Milyen módon?

– A megyének felajánlottuk, hogy mind a két gimnázium kihasználatlan helyiségeit bérbe veszi a városunk, zeneiskolánk, szabadidőközpontunk és könyvtárunk részére.

 A „független” Tétényi Éva jobbikos alpolgármestert akart (7.oldal)

Steindl Balázs, a Fidesz-KDNP frakció vezetője: A válságköltségvetésben az adósságrendezési törvény értelmében el kell különíteni azt a pénzmennyiséget, amivel elkezdjük kielégíteni a hitelezői listán szereplőket. Amíg ezt a pénzt nem tudjuk elkülöníteni, illetve az intézményeink számára nem biztosítjuk a szükséges költségvetést, addig a kátyúzásról, fűnyírásról beszélhetünk, de felesleges. Polgármesterasszony jelenleg egy percet sem foglalkozott behatóan a válságköltségvetéssel, hanem arra kérte a pénzügyi osztályt, hogy a januári állapotokat hozzák be a testületi ülésre. Ez azért abszurd, mert akkor még nem tudtuk, mennyi pénzt kell elkülöníteni a hitelezők részére. Amikor polgármesterasszony novemberben elindította a csődeljárást, megmondtuk neki, hogy mindez milyen következményekkel jár. November 18-án ő sem szavazta meg a csődeljárást, majd néhány nap múlva a sajtóból értesültünk arról, hogy mégis elindította testületi felhatalmazás nélkül. Amikor jelentkeznek a negatív következmények, azt kommunikálja Tétényi Éva, hogy a frakciónk a város ellen van, mert nem szavazza meg a fűnyírásra, a kátyúzásra a pénzt.

 A szépség varázsa és a Markó-hagyaték

Az esztergomi Keresztény Múzeum két időszaki kiállításáról (9.oldal)

1826-ban Stingl Vince, az alapító, aki korábban Tatán már tevékenykedett a kerámiaiparban, Herenden telket vásárolt. Itt alapította meg kőedénygyártó műhelyét, de hamarosan megkezdte a porcelán előállítására irányuló kísérleteit is. Stingl 1826–30 között mintegy három és félezer forintot fordított a herendi gyár fejlesztésére. Ezért is egy kissé hiányérzetem volt, mikor ezen a kiállításon nem „találkoztam” az alapító nevével.

 Kabaré a színházi pályáztatási rendszer

Beszélgetés Straub Dezső színművésszel (10.oldal)

A ’70-es években érkezett egy csapat Magyarországra. Pankrációt adnak elő. Erre meg is telt a sportcsarnok, de az értelmes, sportmeccsekhez szokott pesti közönség a második kamuverekedés után Kispestig pofozta a szereplőket. Ma már ilyen felháborodás nincs, tapsolnak a semminek. Nem őket, a nézőket kell ezért kárhoztatni, hanem azokat, akik lebutították őket, hogy könnyebben manipulálhatók legyenek. Hiszen egy önálló gondolattal és jövőképpel rendelkező embert nehezen lehet az orránál fogva vezetni. Most olyan „szakemberek” irányítják a sikeres kulturális intézmények egy részét, akik értik ezt a korszellemet. Mivel a kritérium a látogatottság – a TV-ben a nézettség –, és nem a minőség, ezekre az ezrekre építenek. Színházak, múzeumok látogatottsági eredményei, statisztikái az egeket verdesik, de ha megkérdezed a nézőket, egy részük nemhogy a darab (kiállítás) címét, de még a város nevét sem tudja, ahol járt.

 „Nagyapám naplóján keresztül vezetett az út a vörösterror feltérképezéséig”

Nem volt zsidó–magyar polgárháború 1919-ben

Beszélgetés Szentesi Zöldi Lászlóval (12.oldal)

A Lenin-fiúk elnevezés Szamuely Tibor csoportjához fűződik, sokáig az a hiedelem járta, hogy miután Lenin Moszkvában sapkarózsákat és egyéb jelvényeket adományozott Szamuelynek még azt is mondta „vidd haza a fiaimnak”. Ez az anekdota akár igaz is lehetne, csakhogy Szamuely május végén repült Moszkvába, én pedig az egyik archív híradófelvételen felfigyeltem egy május 1-jén már látható feliratra, amikor az akkor Kun-Vágó laktanyának nevezett katonai objektumon már ott olvasható a Lenin-fiúk felirat. Ez a kifejezés alighanem már röviddel a márciusi hatalomátvétel után kialakult és használták Kun Béláék terrorlegényeivel összefüggésben. Lenin-fiúknak nevezték maliciózusan vagy némi igazságtartalommal azokat a budapesti jassz, alvilági elemeket, akik néhány százan Cserny József és Szamuely Tibor irányítása alatt Korvin Ottó bábáskodásával ellenforradalmi tevékenységre hivatkozva megfélemlítették a főváros és a vidék lakosságát.

 Természettudományos Muzeológusok

XXIX. Országos Találkozója

2011. augusztus 29. – 2011. augusztus 30. – Esztergom (13.oldal)

Az esztergomi Duna Múzeum – hivatalosan a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum – újabb, jelentős országos rendezvénnyel hívja föl magára a figyelmet. A természettudományos muzeológusok éves találkozóját idén a Magyar Természettudományi Múzeum a Duna Múzeummal közösen szervezi. Bárd Edittel, a rendezvény szervezőjével, az esztergomi Duna Múzeum PR - és marketing munkatársával, sajtóreferensével a kétnapos szakmai program jelentőségéről és a múzeumpedagógiáról beszélgettünk.

 A Moszad újabb gyilkossága (20.oldal)

A Der Spiegel nevezetű német lap beszámolója szerint a Moszad szervezésében egy újabb atomtudóst végeztek ki Iránban. A mostani akció része annak a merényletsorozatnak, melyet az izraeli állam hajt végre olyan emberek ellen, akikről feltételezik, hogy az iráni atomprogramhoz közük lehet. „Ahol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.” Példabeszédek Könyve

Az Izraeli Felderítési és Különleges Műveleti Intézet, ismertebb nevén a Moszad, a fenti ószövetségi idézetet választotta jelmondatául. Az 1949-ben létrehozott szervezet eredetileg az izraeli biztonsági erők titkosszolgálati szervezeteinek munkáját volt hivatott összehangolni. Valójában a szervezet elsősorban külföldi hírszerző-tevékenységet – magyarul kémkedés – és fedett műveleteket hajt végre, melyek nem ritkán irányított gyilkosságokba, emberrablásba, illetve Izrael határain kívüli paramilitáris tevékenységbe torkollanak. A Moszad ez idáig minden létező nemzetközi jogi normát megsértve 29 esetben követett el külföldön ún. irányított gyilkosságot.

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu