|
 2011.07.22.
A szocialista kormányok ellehetetlenítették
az önkormányzatokat
A 245 somogyi
település közül 155, önhibáján kívül nehéz helyzetbe
jutott önkormányzat 1 milliárd 64 millió forint támogatást
kap a Belügyminisztériumtól. Ennek jelentőségéről, a megye
újjászervezéséről és az ún. somogyi Semmelweis Tervről Gelencsér Attila, a somogyi közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő
nyilatkozott.
– A 19 megye összesen 11,6 milliárd forint támogatásban részesült,
s ennek csaknem 10 százalékát somogyi települések kapták
meg. Hogyan sikerült mindezt elérniük?
– Az első és legfontosabb, hogy végre egy olyan kormányunk
van, amely képes az eredményeket figyelembe venni, és a területi
hiányosságokat kompenzálni. A sikerhez másodsorban hozzájárult,
hogy Somogyban az országban az elsők között kezdtük meg a
megye újjászervezését, ami a modern és költséghatékonyabb
működést is megcélozta. Az őszi önkormányzati választások
után mi úgy értékeltük a felhatalmazást: az önkormányzatokban
is radikális változás szükséges. A megye újjászervezésének
már látható eredményei vannak, és megítélésünk szerint a
kormány döntésénél ezt is figyelembe vették. Természetesen,
mi megyei kormánypárti képviselők próbáltunk lobbizni is a
somogyi emberekért. Az eredménnyel és a kormány segítsége által
pedig a somogyiak biztonságba kerültek.
– Mire költik a települések ezt az összeget? Az önkormányzati
kötelező tevékenységek javítására?
– Nem csak
kifizethetetlen számlákra, a működés finanszírozására költik
a kapott pénzt az önkormányzatok, hanem a somogyi emberekre is.
A bevezetőben említett összeg biztosítja a szociális és tankönyvvásárlási
segélyek folyósítását, az oktatási, szociális és kulturális
intézmények fenntartását.
– Itt van egy fogalom: önhibájukon kívül jutott önkormányzatok.
Nos, ha nem saját maguk tehetnek róla, akkor kit, kiket terhel a
felelősség, amiért ide jutottak?
– Magyarországon az önkormányzati rendszert – többek
között – azért kell újjászervezni, mert az állam
feladatokat nevez meg az önkormányzatok számára az immár 20
éves önkormányzati törvényben, de az ezekhez szükséges forrásokat
a kormányzatok folyamatosan csökkentették. Ezért elszámolási
vita alakult ki az állam és az önkormányzatok között. Az utóbbiak
pedig kiegészítő pénzeket kérnek az államtól. Az önhibán
kívüli nehéz helyzetbe jutott önkormányzatok pályázati
lehetőségeivel az állam immár 10 éve elismeri azt, hogy az a
pénz, melyeket a településeknek ad, elégtelen. Ezen kívül az
önkormányzatoknak még van egy másik forrása, ez pedig a helyi
adó. Viszont, ha egy térségben az ipar alacsonyabb színvonalú,
kevesebb a termelés, így a helyi adókból beszedett összeg is,
a települések jelentős hátrányt szenvednek el önhibájukon kívül.
– 200 milliárd forintot vontak el a megyéktől a
szocialista-szabaddemokrata kormányok az utóbbi években. Kész
csoda, hogy még működnek, s nem jutottak olyan állapotba, mint
Heves megye.
– Szinte nap mint nap küzdeni kell a fennmaradásért. A
szocialista kormányokat nem az önkormányzat-barátiság
jellemezte. Ezért még a legerősebb megyei jogú városok is
problémákkal küzdenek. Mindezt a kijelentést számokkal alátámasztva:
az elmúlt nyolc esztendőben 1300 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok
hosszú távú adósságállománya. Ennek az összegnek a fele a
megyei jogú városok és hozzávetőlegesen egytizede a megyei önkormányzatok
adósságállománya. Nagyon nagy dicséret illeti a megyéket,
mert az előbb közölt adósságállománynál legalább 70 milliárdnál
volt több az elvonások összege, de ehhez képest „csak”130
milliárdos adósság jelenik meg a megyéknél, tehát mi a többi
pénzt megtakarítottuk az ország, a megye lakosai számára. Ez
egy kisebb gazdasági csodának mondható.
– Nem csökkent a feladatkörük, de kevesebb pénzből gazdálkodnak,
és kb. 10 ezer emberről gondoskodnak naponta. Ezt tehát takarékossággal
sikerült elérniük?
– Így van, de nem csak mi, hanem az ésszerűsítési
folyamatokat, a takarékoskodást más megyék is véghezvitték.
2007-ben, mikor a megszorító, a konvergenciaprogram rendelkezései
életbe léptek, megtettünk minden szükséges lépést az ellátás,
a munkahelyek, a közszolgáltatások működtetéséért. Több
ÁSZ-vizsgálat zajlott a megyében, és a kormány megrendelt egy
ilyen vizsgálatot tavasszal is. Ekkor majdnem 50 újjászervezéssel
kapcsolatos intézkedést vizsgáltak igen széles spektrumban. Az
újjászervezésen belül –többek közt– beszélhetünk az
energiatakarékosságról, az energia-közbeszerzés kiírásáról,
a papíralapú ügyintézés minimálisra csökkentéséről, az
étkeztetés, a mosodai szolgáltatás, a szállítás ésszerűsítéséről
és a beszerzések központosításáról. Ennek köszönhetően
sikerült átvészelnünk az utóbbi négy esztendőt. Viszont a
jelentős megszorítások miatt, mint a legtöbb megye, mi is
likviditási gondokkal küzdünk.
– Azt hallottam, hogy Somogyban a 180 ezer aktív, munkaképes emberből
60 ezer munkanélküli. Vannak olyan kistelepülések, ahol 90%-os
a munkanélküliség aránya. Hogyan tudják kezelni ezt a problémát?
Elegendő a közmunkaprogram, vagy a piacképes szakmák oktatását
támogatják?
– Nem létezik egyetlenegy csodaszer a munkanélküliség
csökkentésére. A kormány 1 millió új munkahelyet kíván
teremetni, de ez a terv is több „lábon áll”. Ilyen az adócsökkentés,
az adminisztrációs terhek mérséklése, s természetesen az új
Széchenyi-és Széll Kálmán-terv. Somogyban ráadásul speciális
nehézséggel küszködünk, mert míg egy természetes vizekkel,
erdőkkel, jó minőségű termőfölddel rendelkező csodálatos
agrár megye vagyunk, addig az agrárium megmaradt a rendszerváltás
vesztesének. Amíg nem lesz versenyképes a mezőgazdaság hazánkban,
addig Somogy sem bír kitörni ebből a helyzetből. Jelenleg bíztatóak
a mezőgazdaságban zajló folyamatok; s ha a magyar agrárium virágzik,
akkor a somogyi is. Mindehhez még élelmiszer-feldolgozó üzemekre
és a helyi élelmiszerek belső piacának biztosítására is szükség
van. Amennyiben a mezőgazdasággal párhuzamosan a turizmus is
fejlődik, akkor legyőzhetjük a munkanélküliséget. A
turizmussal kapcsolatban főleg a Dráva-mentére és a Balaton déli
partjára lehetne építeni. Az elmúlt esztendőkben viszont hiányzott
az országos turisztikai marketing. Sőt! Vendéglátósok
panaszkodtak, hogy a magyar közszolgálati televízióban jóval
több műsorban reklámozták a horvát tengerpartot, mint a
Balatont.
– Végül beszéljünk az egészségügyről. Az önkormányzati törvény
szerint a közgyűlési elnök felel a megye egészségügyi ellátásáért.
Mért érezték fontosnak egy somogyi Semmelweis Terv megfogalmazását?
– Az ön által idézett jogszabályi passzus igen nehezen
értelmezhető, ha belegondolunk, hogy a somogyi négy kórház és
hét szakrendelő közül csak egynek, a Kaposi Mór Oktató Kórháznak
a fenntartója a megyei önkormányzat. Ez egy hatalmas ellentmondás,
hiszen felelősségem van, hatásköröm nincs. Ez is jól példázza
azt, hogy módosításra szorul az önkormányzati törvény.
Miután Szócska
Miklós államtitkár úr bemutatta a Semmelweis Tervet, mi is áttanulmányoztuk
azt, és megállapítottuk, hogy alkalmas a magyar egészségügy
hatékonyabbá, üzemgazdaságosabbá tételére. Azt gondoljuk,
hogy a törvény helyi végrehajtásába bele kell szólnia a
somogyi embereknek is. Komolyan véve az önkormányzati törvényben
rögzített felelőségemet és a választóktól kapott mandátumomat,
összehívtam a megye egészségügyi intézményeinek a vezetőjét.
Korábban is voltak ilyen találkozók, de sikertelenül zárultak
keretek és támpontok hiányában. A Semmelweis Terv viszont kiváló
támpont, s ezért megalkottuk a megyei legjobb kapacitás- és
feladatelosztást, hogy azt ne a fővárosban találják ki
helyettünk. Hiszen az el sem várható. Féléves munkával feltérképeztük
a somogyi ellátórendszert, s elkészült a koncepció, melyet átadtunk
Szócska Miklós államtitkár úrnak.
Medveczky Attila
|
