vissza a főoldalra

 2011.07.22. 

Nagykanizsa váljon térségi központtá

Az eddig is létező, munkahelyteremtésre szolgáló támogatás mellett vállalkozások ingatlanvásárlását is támogatja Nagykanizsa önkormányzata. A vállalkozások megsegítésén kívül a város költségvetéséről, a városrehabilitációs projektről, és a megyei iparkamarával való együttműködésről Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere nyilatkozott.

 – Milyen feltétellel pályázhatnak a nagykanizsai vállalkozások ingatlanok vásárlására?

 – Nemcsak a városban működő vállalkozásokat próbáljuk meg ezzel segíteni, hanem azokat a vállalkozókat is, akik Nagykanizsán munkahelyet szeretnének teremteni, s ehhez ingatlanvásárlás szükséges. A támogatás mértéke függ a beruházás nagyságától és a foglalkoztatottak tervezett számáról. Az is kiemelendő, hogy kimondottan csak önkormányzati ingatlan vásárlása esetén jár a támogatás.

 – Azt nem kötik ki, hogy csak kanizsaiakat foglalkoztassanak?

 – Az nem feltétel, de az igen, hogy legalább egy évig foglalkoztatást kell biztosítani.

 – Nem túl szűk ez az időkorlát?

 – Ha valaki több tízmilliós vagy százmilliós forintos beruházást végez, és vállalja azt, hogy száz főt foglalkoztat, nem hiszem, hogy rövid távon gondolkozik. A városban 7,8%-os a munkanélküliségi mutató, s ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a munkahelyteremtő beruházásokat támogatni tudjuk.

 – Ettől függetlenül az ön projektje sem tetszik mindenkinek, hiszen az egyik kanizsai honlapon olvastam egy nyílt levelet, miszerint ön olyan vállalkozókkal dolgoztat, akik „hírből sem ismerik a tisztességet”. Mennyire vehetők komolyan ezek a támadások?

 – Létezik a városban egy szűk kör, amelyik az elmúlt években a gyalázkodáson kívül mást nem produkált. Az pedig már egy gyakorlati kérdés, hogy én nem dolgoztatok senkivel sem, hanem az önkormányzat teszi ezt. Minden egyes munka, ami Nagykanizsán folyik az önkormányzat pénzén, az önkormányzat megbízásából, az közbeszerzési eljárás során került kiírásra. A közbeszerzési eljárás végén egy testület határoz, és én a döntést elfogadva aláírom a megbízást. Egyébként én abba nem szólhatók bele, hogy egy vállalkozó melyik alvállalkozóval szerződik. Ha valami gondja van valakinek, meg kell tenni a feljelentést, és a magyar független bíróság biztos, hogy ítéletet hoz abban az esetben, ha megalapozott az a feltételezés, amit ez a bizonyos, nevét biztosan vállaló személy írt.

 – Elképzelhető, hogy egy szűk kör érdekét sértette az ön megválasztása?

 – Nem hiszem, hogy erről van szó. Némelyek nem akarták volna, hogy polgármester legyek és most gyalázkodnak. Ilyen egyszerű a helyzet. Van egy régi szólás a kutyáról és a karavánról, s én azt hiszem, hogy a karaván egyelőre jól és jó irányban halad. Ha nem így történne, azt hiszem, nem lennének elégedettek a nagykanizsaiak.

 – Nézzük, hogy a karaván hogy halad a számok mentén. Beszéljünk a költségvetésről. Honnan várják a legtöbb bevételt, és melyek azok a fejezetek a kiadási oldalon?

 – Az iparűzési adó jelenti a legnagyobb részét a bevételünknek. Hála Istennek, működik a városban jónéhány komoly vállalkozás, amely jelentős iparűzési adót fizet. Ezen kívül még a vállalkozásokat érintő nem lakáscélú ingatlanok esetében szedünk be építményadót. A legnagyobb tételű kiadást az intézményhálózat fenntartása jelenti – oktatási, szociális és kulturális intézményekről van szó.

 – Ha már a kultúrát említette, mi az oka annak, hogy a kulturális alap keretét a tavalyihoz képest a felére csökkentette az önkormányzat?

 – Nem kevés pénzt kellett elvennünk sportból és kultúrából, mert nagyon jelentős a működési hiányunk ebben a költségvetési évben. Emellett olyan döntéseket kell meghoznunk két-három hónapon belül, amelyek már ebben az évben csökkenthetik a kiadásokat. Itt nem fejlesztési kiadásokról beszélek, hanem elsősorban működésiekről, hiszen ezek azok, amelyek hosszú távon föl tudják borítani egy település költségvetését. Tehát még meg kell hoznunk néhány nem túl rokonszenves döntést a kiszámítható és biztonságos működés érdekében.

 – Én azt olvasom, hogy céljuk Nagykanizsa a megújuló energiák városa legyen. Mit tudtak tenni eddig ennek megvalósítása érdekében?

 – Eddig azon túl, hogy ezeket a fő célokat meghatároztuk és föltártuk azokat a lehetőségeket, amelyek Nagykanizsa és környékén megvannak, készülőben van egy városfejlesztési terv, amelyik már egy lépést tesz ebbe az irányba, tehát megjelöli azokat területeket, ahol ipari célú fejlesztéseket lehet véghezvinni. Olyan területeket, ahol a megújuló energia hasznosítását véghez lehet vinni. Ezen kívül két olyan társasággal is tárgyalunk, akik a megújuló energia hasznosításával kapcsolatosan dolgoznak ki terveket Nagykanizsára vonatkoztatva.

 – Ha jól tudom, kétmilliárd forintot különítenek el fejlesztésekre. Most ebből az összegből fedezik a városrehabilitációs projekt egy részét is?

 – Így van. Ezen kívül intézményi- út-, járdafelújításra jut az elkülönített pénzből.

 – Ez a városrehabilitáció „csupán” Nagykanizsa imázsának javításához járul hozzá, vagy van ennek egy más, közvetett célja is?

 – Az előbb nagyon komolyan beszéltem a takarékosságról, s ilyenkor felvetődik a kérdés: egy ilyen pénzügyi helyzetben szabad-e „csak” imázsfejlesztést előirányozni egy projekt kapcsán. Én azt mondom, hogy igen, mert egy megszépült belvárost mutathatunk a minket meglátogatóknak, és nem titkolt célunk az, hogy kulturális rendezvényekkel és egy megszépült belvárossal tudjuk a turistákat Kanizsán marasztalni. Amennyiben megszépül a belváros, akkor több turista érkezik, s ez a vállalkozások, a vendéglátóhelyek fejlesztését jelenti. Ebben az esetben már gazdasági szerepe is van a belváros rehabilitációjának.

 – Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a fiatalok ne vándoroljanak jobb remény ígéretével a fővárosba?

 – A munkahelyek létrehozásával megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a fiatal, jól képzett szakemberek ne menjenek el Nagykanizsáról. Ha csak pár tucat főt foglalkoztató beruházásról van szó, oda is kell vezető, oda is kell egy felsőfokú szakképesítéssel rendelkező gazdasági szakember, jogász. Az egyik célunk, hogy Nagykanizsa térségi központ legyen. Egy olyan térségi központ, amelyik határon átnyúlóan is tud térségi szerepet is betölteni, hiszen nincs messze sem a horvát, sem a szlovén határ. Jó lenne, ha az ővelük való együttműködés olyan eredményeket hozna, hogy közösen tudnának fellépni a településeinken működő vállalkozók a piacon, és így munkahelyeket is teremtenének. Erre már voltak kezdeményezések, folyó EU-s pályázatok is vannak, ahol teret tudunk adni mind a nagykanizsai, mind a horvát vagy a szlovén oldalon levő vállalkozóknak. Egy nagyon fontos dologról kell még szólnom: Nagykanizsán működik a Pannon Egyetem egyik kara, amelyik jelentős munkát vállal ezekben a pályázatokban és a határon átnyúló együttműködésben. Ezt a tudást, kapcsolatot szeretnénk megerősíteni, kihasználni. Ennek vannak látható eredményei; most éppen Kaproncával indulunk egy közös pályázaton, ahol kimondottan kisvállalkozóknak az együttműködését, kapcsolatfelvételét és -tartását próbáljuk megcélozni.

 – Június elején együttműködési megállapodást írt alá a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Mit tartalmaz ez a dokumentum?

 – Nemcsak a Zala megyei Iparkamarával, hanem a Nagykanizsai Iparkamarával is, ugyanis Zala megye az egyik a kevés megyékből, ahol két iparkamara van, az egyik a Zala megyei Iparkamara, a másik a Nagykanizsai Városi Kereskedelmi és Iparkamara. Mindkét kamarával van együttműködési szerződésünk. Kimondottan a város és a kamarák együttműködését határoztuk meg benne, például a vállalkozókat érintő rendelkezések, döntések előtt a kamarákkal egyeztetünk, hogy mi a véleményük, egy-egy fontosabb döntés előtt is kikérjük a kamarák véleményét, például az ilyen rendeleteknél is, amelyik az előbb említett foglalkoztatást, munkahelyteremtést könnyítő, vagy éppen a támogató rendelkezéseket, rendeleteket jelenti, ezekről mi tárgyalunk. Adunk lehetőséget arra, hogy egy kereskedelmi és iparkamara tagja külső bizottsági tagja lehet a városfejlesztési bizottságnak, tehát konkrét dolgokat határoztunk meg ebben. A legfontosabb, hogy rendszeressé tettük azokat a találkozókat, amelyeken megbeszéljük terveinket, s azt, miben tudna a kamara segíteni, vagy éppen hogy látják egyes intézkedéseinknek a hatását. Fontos, hogy létezik a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarával egy olyan együttműködésünk, amelyekben úgynevezett minősített vállalkozásokat határozunk meg, és ezek a vállalkozások minden alkalommal meghívásra kerülnek a saját területükön akkor, amikor egy önkormányzati beruházás elindul.

Medveczky Attila