vissza a főoldalra

 2011.06.03. 

Szlovén nagykövet: az EU-elnökség az ország második elismerése

Szlovénia országa második elismerésének tekintette, hogy 2008 első felében betölthette az EU soros elnöki posztját, emellett jó lehetőség volt arra is, hogy részleteiben is megismerjék az unió működését - mondta Darja Bavdaz Kuret budapesti szlovén nagykövet szerdán Budapesten.

 A diplomata országa függetlenségének huszadik évfordulója alkalmából tartott előadást a Közép-Európai Egyetemen. Mint kifejtette, az elnökség ugyan nagy felelősséggel jár, de mivel korábban nem látott mértékben kell alkalmazni az EU joganyagát, csak akkor ismerheti meg egy ország igazán az uniót, ha már legalább egyszer betöltötte ezt a pozíciót.

Emlékeztetett: nagy kihívás volt az új tagállamok közül elsőként betölteni ezt a posztot. Akkoriban az EU még más volt, nem volt érvényben a Lisszaboni Szerződés - idézte fel. Darja Bavdaz Kuret összességében sikeresnek, eredményesnek értékelte országa elnökségét, a fél év alatt Japánnal, Latin-Amerikával és az Egyesült Államokkal is szerveztek csúcstalálkozót, és jelentősen javult az EU-orosz viszony is - mondta.

Mint kifejtette, ugyan 20 éve jött létre a modern szlovén politikai állam, a szlovének már a 6. századtól országuk jelenlegi területén élnek. A nyelv párhuzamosan fejlődött a történelemmel, és mivel történetük nagy részében mindig valamely más állam fennhatósága alá tartoztak, a nyelv segítségével őrizték meg kultúrájukat, identitásukat - mondta. Hozzátette: a nyelv jelentőségét mutatja, hogy a Bibliát néhány évvel korábban, 1584-ben fordították le szlovénre, mint angolra. Később Jugoszlávia megalakulása a pánszlávizmus egyfajta reneszánszának tűnt - vélte. Emlékeztetett arra, hogy amikor a nyolcvanas évek végén egyre több szlovén, horvát és szerb mozgalom követelt nagyobb demokráciát, ezeket elhallgattatták.

Szlovéniában 1990-ben tartották meg az első szabad választásokat, később népszavazás volt a függetlenségről, amelyet 1991 nyarán kiáltottak ki - foglalta össze. Rámutatott: akkoriban nem volt rá biztosíték, hogy akár csak egy ország is elismeri Szlovéniát, miközben a jugoszláv hadsereggel szemben kellett megvédeniük magukat.

A siker okának a diplomata azt tartotta, hogy hatékonyan közvetítették a világnak az önálló államiság iránti vágyukat. "A pr volt a legfontosabb" - jelentette ki.

Mint mondta, a gazdaságnak is okozott nehézségeket ez az időszak, romlottak a mutatók, és sok piacot elveszítettek. De sikerült stabilizálni a helyzetet, és a 2008-as világválság kirobbanásáig stabil gazdaságot tartottak fenn, amit az is bizonyít, hogy az új tagállamok közül elsőként vezették be az eurót - jegyezte meg.

A nagykövet kijelentette: a nyugat-balkáni országoknak helyük van az unióban, ha végrehajtják a szükséges reformokat. Ezeknek az államoknak is az EU részévé kell válniuk, hiszen Európa közepén vannak, és európai az identitásuk is - mondta. A bővítést ösztönzi véleménye szerint az is, hogy az EU már nagyon sok pénzt fektetett a térségbe, rengeteget tett a régió fejlődéséért és stabilitásért.

Ratko Mladic hágai kiadatásával kapcsolatban megjegyezte: ez nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljanak a kapcsolatok Szerbiával.

Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűncselekményekkel vádolt parancsnoka kedden érkezett meg a Hágához tartozó Scheveningenbe, a törvényszék saját ottani börtönébe, miután múlt csütörtökön elfogták a szerbiai Lazerevo faluban.

Szlovénia 1991 óta független állam, az EU fél évvel később ismerte el (Németország már 1991 decemberében elmerte Szlovénia és Horvátország államiságát.) Az első szabad, demokratikus szlovén választásokon, amelyet 1990 áprilisában tartottak, az ellenzéki DEMOS párt nyert, majd december 23-án népszavazást tartottak a függetlenségről, amelyen a választók 88 százaléka mondott igent a függetlenségre. Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki függetlenségét.

Ekkor bevonult a jugoszláv hadsereg, és június 27-től tíz napig tartó háború vette kezdetét; az utolsó jugoszláv katonák októberben hagyták el az országot. Az összecsapásokban 65-en vesztették életüket, ezzel a jugoszláv utódállamok között a szlovén lett a legkevesebb áldozattal járó átmenet. Az EU 1992. januárban ismerte el az új államot, az ENSZ pedig májusban vette fel a tagjai közé. Szlovénia 2004-ben csatlakozott az unióhoz és a NATO-hoz. 2007 elején az új tagállamok közül elsőként vezethette be az eurót, 2008 első félévében pedig ugyancsak elsőként az EU soros elnöki posztját töltötte be.