|
 2011.06.03.
Üldözik az érdekvédőket a multiknál
Az áruházakban lévő
biztonsági kamerákkal figyelték a szakszervezeti vezetőket a
Tescónál. A vallomások szerint az adatgyűjtést a felső vezetés
rendelte meg, sőt azt is ki kellett deríteni, hogy az érintettek
hol laknak és kikkel barátkoznak. Minderről Bubenkó Csabát, a
Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnökét kérdeztem.
– Hogyan derült ki, hogy megfigyelték önöket? Arról már hírt
adott a sajtó, hogy a Tesco egy rendőrt is bevont az adatgyűjtési
akcióba. A rendőrt azóta elbocsátották.
– Én is csak a sajtóból értesültem arról, hogy egy
rendőrt bevontak az akcióba. Egyik munkatársunk részt vett egy
olyan megbeszélésen, ahol a régiós biztonsági vezetők is
jelen voltak, s nem tudták róla, hogy a mi szakszervezetünknek
a tagja. Ezen a megbeszélésen elhangzottak olyan kijelentések,
melyek a mi megfigyelésünkkel kapcsolatban összefüggésbe
hozhatók. Személy szerint innen szereztem először információt
az adatgyűjtésről. A másik személy, aki a sajtóban
nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, Prekup Csaba, a közvetlen
felettesem volt az érdi Tescóban. Napi nyolc órában irányította
a munkámat. Az ő elmondása szerint voltak olyan esetek, amikor
vezetők utasítására neki meg kellett figyelnie bizonyos személyeket.
Minden olyan dokumentum, ami az üggyel kapcsolatban számít, a
nyomozó ügyészség asztalára került.
– Ön szerint mi késztette a volt biztonsági vezetőket
arra, hogy bevallják, ilyen törvénytelen cselekedetben vettek részt?
– Erre ők tudnának
konkrét választ adni. Azt hiszem, akiben él a lelkiismeret, előbb-utóbb
közli az igazságot. Ők is ezt tették.
– Annyira veszélyes emberek lennének, hogy magánnyomozást végeztek
önök után? Valami miatt nagyon megharagíthatták a Tescós
vezetőket, hogy azok minden eszközt bevettek önök ellen.
– Ön újságíróként bizonyára jól tudja, milyen
cikkek jelennek meg a sajtóban a Tescóval kapcsolatban. Egyik
sajtóorgánumban felvetik, vajon miért van, hogy a Tescóról
annyi negatívumot hallani? Én úgy gondolom, a cégről eddig főleg
valós információk jelentek meg. Az erről a multiról megjelent
hírek többnyire a munkavállalók jogairól szólnak. De nem azért,
mert a szakszervezet a médiában szeretne szerepelni, hanem azért,
mert olyan problémákról van szó, melyeket azok nyilvánosságra
hozatala nélkül nagyon nehéz megoldani. S ez boszszanthatta fel
a vállalat egyes vezetőt. Engem – egyik kollégámmal együtt,
aki szakszervezeti alelnökként is tevékenykedett – rendkívüli
felmondással küldtek el a cégtől, ám a bíróság kimondta,
hogy ez jogszerűtlen volt. Mi több, olyan problémákat vetettünk
fel, melyeknek anyagi vonzatuk van, ilyenek például a túlórák
kifizetése, a két-három műszakos munkarend, a szabadnapok
biztosítása. Egyértelmű, ha a jogszabályokat betartja a
munkaadó, az számára többletköltséget jelent. Ezekkel az ügyekkel
eddig rajtunk kívül senki sem foglalkozott, pedig immár 13 éve
jelen van ennél a cégnél egy másik szakszervezet is.
– Tavaly az MTV reggeli adásában a műsorvezető azt mondta, meghívták
a műsorba a Tesco képviselőjét is, de az csak üzent: minden más
szakszervezettel tudnak tárgyalni, de a KDFSZ-nek médiajelenlét
kell.
– Ez nem igaz. Folynak a tárgyalások a cég vezetőivel.
Többet erről a titoktartási kötelezettség miatt nem
mondhatok, csak annyit: egy átszervezéssel kapcsolatban folytak
a tárgyalások. Szakszervezetünk ebben az esetben is a munkavállalók
érdekeit képviselte. Addig a vállalat vezetői nem is
neheztelnek ránk, amíg nem a jogos béreket követeljük. Erre
egy példa. A folytonos munkarendben dolgozó 220 sofőrnek a
40%-os rendelkezésre állási díj miatt a munkáltató végül
kifizetett 200 millió forintot. A rendkívüli munkavégzésért
járó díj viszont még mintegy ennek a duplája, ami szintén járna.
Ez egy másik tétel. A pénztárosok kötelező bérminimumának
kifizetését is el akarjuk érni. Egyenlő munkáért egyenlő bért:
egy vidéki pénztáros miért keres kevesebbet a Tescónál, mint
egy pesti? Mi nem vagyunk multiellenesek, de meg kell elégedni a
profittal, s nem az extraprofitra kéne törekedni. Amikor a munkáltató
azt mondja, hogy „27 új áruházat nyitunk ebben az évben,
1500 új munkahelyet hozunk létre”, akkor felvetődik bennem a
kérdés: miért nem tudják tisztességesen kifizetni a béreket?
Normális dolog az, hogy a magyarországi multiknál átlag 70-80
ezer forintot keresnek a dolgozók? Ez a nagy munkalehetőség?
Ebből nem lehet megélni, csak ha valaki plusz munkát vállal.
– Van arról információja, hogy a volt kommunista országokban többet
keresnek azok, akik a multiknál dolgoznak?
– Egy példát tudok mondani Lengyelországból. Ott 2008
márciusában 30%-os béremelés történt a Tescóban, s aki
legalább 2 éve munkaviszonyban állt a munkavállalónál – átszámítva
–, 13-30 forintos egyszeri juttatásban részesült. Tehát
hatalmas problémák vannak nálunk, s nekünk nem mással kell
foglalkoznunk…
– Annyiban talán mégis: nem hiszem, hogy ott a Tesco jótékonysági
intézmény lenne. Miként tudták elérni a lengyelek ezt a béremelést?
– A lengyel Szolidaritás szakszervezet keményen képviseli
a munkavállalók érdekeit, s nem csak a kormánnyal szemben. A
Szolidaritás látványos akciója volt, hogy a konföderációjába
tartozó bányászok körbevették az egyik áruházat. Tehát
arra ösztökélték a munkáltatót, hogy tárgyaljon a
szakszervezetekkel és a munkavállalók képviselőivel.
Magyarországon nincs ilyen kemény fellépés a multik irányában.
Ez a szakszervezetek gyengeségét is mutatja.
– A KDFSZ más multiknál is ilyen aktív? Csak a Tescóra
szakosodtak?
– Jelen vagyunk egy másik multinál is. Nem olyan egyszerű
a tagtoborzás, mert rettegnek a munkavállalók. Volt olyan
francia áruházlánc, melyben létrehoztak egy szakszervezetet,
ám az összes tagját egy hónap leforgása alatt kirúgták.
Medveczky
Attila
|
