|
 2011.06.17.
Ajánljuk: Gróf a püspöki székben
Székely László: Emlékezés Mikes János
gróf szombathelyi megyéspüspökről
(Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2009)
Dr.Székely László
(1894-1991) szombathelyi teológiai tanár, előbb apát-plébános
Kőszegen, az 1950-es évektől pedig Győrvár, majd Gasztony plébánosa.
A két háború közt kialakult katolikus szépirodalom költője.
Mások mellett Weöres Sándor nyilatkozott igen elismerően költészetéről.
Egyház- illetve helytörténeti műveket is írt. Évtizedeken át
munkatársa volt gróf Mikes Jánosnak (1876—1945). a
szombathelyi egyházmegye barokk vonásai ellenére is modern püspökének,
a XX. századi magvar katolikus egyház jelentős alakjának. A színes
egyéniségű, legitimista felfogású főpap élet- és
jellemrajzát, munkásságának ismertetését 1966-ban írta meg
- a vallásellenes diktatúra viszonyai között szükségképpen
az asztalfiók számára. Az értékes mű Mikes püspök mai utódjának,
dr. Veres András ajánlásával jelenik meg.
Részlet Veres püspök
úr ajánlásából: „a
neves Afrika-kutató, Almásy László is az ő alkalmazásában
állt, kezdetben mint sofőrje, később pedig mint a répceszentgyörgyi
birtokának igazgatója. Anyagilag támogatta világhírű
felfedező kutatásait. Mindezek mellett Mikes püspök nemcsak
egyházi tevékenységet folytatott, hanem az idők szavának
megfelelve komoly politikai szerepet is vállalt. Az I. világháború
után lelkes legitimista volt. 1921 áprilisában IV. Károly
rendelkezésére bocsátotta mind a püspöki palotát, mind pedig
saját sofőrjét és autómobilját. Teljes mértékben ellenezte
a trianoni döntéseket. Maga is erdélyi származású lévén,
személyesen érintett volt a kérdésben. 1935-ös lemondása után
a répceszentgyörgyi kastélyba vonult vissza, amelyet magánvagyonából
újítatott fel. A Szentatya érdemei elismerése mellett ekkor
acmuniumi címzetes püspökké, majd 1939-ben selimbrai címzetes
érsekké nevezte ki. Mikes püspök, magas egyházi méltóságából
következően tagja volt a magyar felsőháznak. 1945. március
28-án, amikor a szovjet Vörös Hadsereg megszállta Répceszentgyörgyöt,
Mikes (akkor már) érsek felöltve díszes főpapi ornátusát
– hasonlóan Apor Vilmos győri püspökhöz– , személyes
fellépésével kívánt védelmet nyújtani a lakosságnak, köztük
sok asszonynak és gyereknek. Mikor azonban a kastélyának ajtajához
ért, gyenge szíve nem bírta tovább, rosszul lett, majd röviddel
ezután elhunyt.”
Sz.
|
