vissza a főoldalra

 2011.06.17. 

A pálosságot, a magyar nemzet egyik kincsét akarják tönkretenni

A 2011 tavaszán DVD-n megjelent Pálosok – az ősi magyar rend című film tartalmától és jellegétől a Magyar Pálos Rend teljes mértékben elhatárolja magát. A film súlyosan elferdíti az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történetét és küldetését, mely szorosan összekapcsolódik a kereszténységgel és azon belül a Katolikus Egyházzal. Az üggyel kapcsolatban Bátor Botond atyát, a Magyar Pálos Rend tartományfőnökét kérdeztem.

 – „Nem akarom a helyzetet dramatizálni, de húsz évvel a rendszerváltozás után újfajta üldözésnek vagyunk kitéve, ami rafináltabb a korábbiaknál” – mondta ön néhány hónappal ezelőtt. Ennek a DVD-nek a megjelentetése is az üldöztetés része?

 – Legalábbis hasonlít az üldöztetéshez, mert akaratunk és hozzájárulásunk nélkül jelentették meg ezt a DVD-t. Hogy mindezt üldöztetésnek, igazságtalanságnak, vagy jogtalanságnak nevezzük, azt nagyon nehéz korrektül megfogalmazni, és éppen ez a legrosszabb benne.

 – Azt mondja tartományfőnök atya, hogy az önök hozzájárulása nélkül jelentették meg az ominózus filmet. Mit mondtak a film készítői, hogy mi a céljuk az alkotással?

 – Azzal kerestek föl minket, hogy tényfeltáró filmet szeretnének készíteni a pálosokról. Megmondtam nekik, hogy csak akkor járulok hozzá a forgalmazáshoz, ha megtekintettem a filmet és semmi kivetnivalót nem találtam benne.

 – Az eredeti elképzelés szerint ön is nyilatkozott volna a filmben?

 – Készítettek is velem egy interjút, ahogy több pálos szerzetessel is. Mivel mi tiltakoztunk a film ellen, így a most kiadott DVD-ből kihagyták nyilatkozatainkat. Ettől függetlenül le kell szögeznünk azt, hogy ami a filmben pálos név alatt elhangzik, annak semmi köze nincs a valósághoz.  

– Mi az önök kritikája?  

– Az, hogy a film történietlen, és szellemisége nem egyezik meg rendünk történelmével, lelkületével és küzdelmeivel.

 – Ennek a filmnek a vetítése decemberben lett volna az Urániában, s állítólag az önök kérésére maradt el.

 – Az a film, amit az Urániában akartak levetíteni, a jelenlegi anyagból és a mi nyilatkozatainkból készült el. Mintha mi egyetértettünk volna azokkal a magukat pálos kutatóknak nevezett személyekkel, akik a filmben szerepeltek. Ezért nem járultunk hozzá a vetítéshez.

 – Egy rádióműsorban az üggyel kapcsolatban ön megnevezés nélkül egy politikai pártról beszélt. A riporter megkérdezte öntől: arról a pártról van szó, mely karácsonykor kereszteket állít. A válasz: igen. Ők állnak tehát a háttérben?

 – Erre biztos választ nem adhatok, de a film producere kapcsolatban áll ezzel a párttal.

 – A film szerint Boldog Özséb tán az ősmagyar vallás folytatója volt?

 – Erre most direkt nem szeretnék kitérni. Így is elég nagy reklámot adtunk a DVD-nek.

 – Ön azt is fájlalja, hogy a pálos név nincs levédve. Ezek után megteszik ezt a lépést?

 – A pálos név több aspektusból le van védve, de éppen a filmmel kapcsolatban ezt a lépést nem tettük meg. Akik ártani szeretnének nekünk, könnyen találhatnak olyan kiskaput, hogy használhatják a nevünket. Ha le is lenne védve a név, rendünknek nincs lehetősége arra, hogy állandóan pereskedjünk. Az is kétséges, hogy történelmi múltra vonatkozva döntene-e a bíróság.

 – Érdekes összefüggések vannak. Többen Szent Columbát a pikt pogány rítus továbbvivőjének gondolják, s erről külföldön könyvek is születtek. Mintha egy világtendencia magyar elágazásáról lenne szó. Arról, hogy mindegy milyen oldalról, de támadni kell az egyházat. Jól látom?

 – Ehhez semmit sem fűzök hozzá, mert tökéletesen igaza van.

 – Elég fájó folyamatok vannak. Többek közt Józsefvárosban működik egy Boldog Teréz Anya Kápolna, melynek a lelkésze magát plébánosnak mondja, de nem is felszentelt pap, s kiderült, ennek a közösségnek semmi köze a katolikus egyházhoz. Botond atyában még sosem vetődött föl a kérdés, hogy a különböző szektákat, újsütettű gyülekezeteket, táltoscsoportokat kik pénzelik?

 – Léteznek elgondolásaim, de mivel nincsenek rá bizonyítékaim, így erről nem szeretnék szólni. Gondolom, hogy az a kör áll a háttérben, amelynek tagjai a történelem folyamán többször próbálták meggyengíteni az egyházat annak történetének és küldetésének hamis magyarázatával.

 – Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendnek a központja még mindig Lengyelországban van? Legutóbb, mikor önnel beszélgettem, azt mondta, szeretné, ha a központ újra Magyarországon lenne.

 – Még mindig ezt szeretném, de ha ilyen kemény küzdelmeket kell nap mint nap folytatnunk, akkor ennek időpontja kitolódik. Nem lenne ilyen nehéz a helyzetünk, ha a valódi pálos lelkülettel ismerkednének meg azok, akik alapvéve jó szándékúak, de könnyen megtéveszthetők, s most hamis képben látják rendünk történetét. Sok embert egyesek szándékosan elszakítanak attól a lehetőségtől, hogy megismerjék az igaz pálos gondolatkört. Ha visszatekintünk a történelemben, látjuk, ez nem előzmény nélküli: említhetjük II. József intézkedéseit és az 1950-es évek hazai egyházellenes kampányát. Magának a pálosságnak, a magyar nemzet egyik kincsének a tönkretételén fáradoznak most is, megtévesztve több jószándákú embert. Amíg összesen huszonkét magyar pálos szolgál hazánkban, nevetséges lenne most a központot áthozni Magyarországba. Azt viszont ki kell jelenteni, hogy a világban élő összes pálos a magyar provinciát tartja anyatartománynak és a generális atya is többször hangoztatja: a pálosok országa, szülőföldje Magyarország. Erre nagyon büszkék vagyunk. Amíg létszámunk nem gyarapszik megfelelően, s amíg egy szinkretista vallás szellemi bázisa rendünket ilyen rafináltan támadja, addig nehezebb a dolgunk. A támadásból arra is lehet következtetni, rendünk küldetését nagyon jól képviseljük, a Jóisten eszközei vagyunk.

 – Mennyi jelölt érkezik önökhöz?

 – Két-három személy kéri a jelöltséget évente, de mint minden rendnél, nálunk is vannak, akik úgy érzik, nem nekik való ez az életforma.

 – Mennyi a magyarországi rendtartomány tagjainak átlagéletkora?  

– Hozzávetőlegesen 40 év, tehát fiatalodott a rendtartomány. Amikor 1989-ben újraindult a rend, tizenhárman voltunk összesen, és akkor az idősebbek voltak többségben…Akik 1950 előtt kolostorban éltek, már meghaltak, az idős generáció tagjai közül azok élnek, akiket titokban szenteltek föl a ’60-as években.  

– Lengyelországban is a fiatalok adják a rend gerincét?  

– Így van. Lengyelországban először a két világháború között erősödött meg a rend. Majd a ’60-as, ’70-es években szép számmal jelentkeztek közösségünkbe. A rendszerváltás éveiben is 60-70 kispap tanult a lengyel pálos szemináriumban.

 – Azt tudjuk, hogy a budai Sziklatemplomban szolgálnak. Ezen kívül hol találkozhatnak a hívek pálosokkal?

 – A fővárosban, a Sziklatemplomon kívül csak időközönként szolgálunk olyan helyeken, ahol valaha pálosok éltek, laktak. Így Budaszentlőrincen évente szervezünk ünnepet. Az Egyetemi Templom hajdan a pálosoké volt; ott is tartunk néha szentmiséket. Ezen kívül több pesti plébánián helyettesítő szolgálatot végzünk. Budapesten kívül Márianosztrán, Pécsett és Petőfiszállás-Pálosszentkúton élnek Boldog Özséb követői.

Medveczky Attila