vissza a főoldalra

 

 

 2011.06.22. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának 25. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Történelemhamisítás

Az első válság (II. rész)

Kik voltak a maszkilok? Ezt ma már bizony csak a Volksbund-ellenes tábor judaisztikailag műveltebb rétege tudja, még sok zsidónak sincs róla fogalma. A maszkilok a XVIII.–XIX. század fiatal vidéki zsidó értelmiségiei, tanítói voltak, akik fellázadtak az emancipáció ellen és kiálltak a héber nyelv használata mellett, a jiddissel szemben, és sokszor szembeszálltak a megalkuvónak tartott rabbikkal is, akiket a hitközség mindenütt eltartott – őket meg nem. Csak nem mindig beszélték szépen, jól és helyesen a hébert, amelyért küzdöttek, mint ahogy a mi maszkilunk sem ismeri a magyar irodalmat – vagy nem akarja ismerni. Ungváry Krisztiánról van szó, ő ennek a válságnak egyik maszkilja. Különböző múltfeltáró intézmények munkatársa, vezetője, eddig titkos listákat fejt meg és ad ki, leleplezéseket indít el, szerepel és igazságot oszt. Benne van a dolgokban. Ítél, véleményt mond, sugalmaz. Mindig független tényezőként jelenik meg, mint a többi maszkil. Ezért válságjelenség. Ha Albert Gábor nem figyel fel a 2002-es Volksbund-mentő és Ungváry Krisztián segítségével magyarellenes jelenségre, ma senki sem látja meg az összefüggést a mai válság és a válságkeltők módszerei, eszközei és céljai között.

 Sándor Gyuri

(Győri Béla írása)

Szörnyű régen, 1988-ban készítettem vele interjút a Vasárnapi Újságban. Faggattam, ki ő, honnan jött és merre tart. Furcsákat mondott, illetve nem volt az furcsa, csak őszintén beszélt. Sándor – mondom 1988-ban – még a szocializmus idején rezzenéstelen szakállas arcával mesélte: anyám zsidó és kommunista is volt, apám munkaszolgálatosként halt meg, tehát zsidó voltam. Na és most mi vagy? – kérdeztem Sándortól. Azt mondja: az áldott jó piarista tanár, Jelenits István térített meg és katolizáltam. Tehát katolikus vagyok egyértelműen. 1988-ban ilyennel nem volt szokás dicsekedni. Gyurit ez persze végképp nem érdekelte. Aztán odajárt a Vasárnapi Újságba, és különös, fanyar történeteket mesélt.  

Püspökladányt becsapta az MSZP-kormány

Dombi Imréné, a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok 42 százalékával nyert Püspökladányban,az időközi polgármester-választáson.

A képviselőtestületbe ugyan választott képviselőként kerültem be tavaly ősszel, mint az 1. számú választókerület Fidesz-KDNP-s jelöltje, de divatos szóval élve nem voltam „felépítve”. Tehát, soha nem készültem a polgármesterségre. Ami nem is csoda, hiszen életerős, sikeres polgármesterünk volt Arnóth Sándor személyében. Március 16-án ment el, a választás pedig június 5-én volt, tehát a jelöléstől számítva bő két hónap volt arra, hogy az emberek közelebbről is megismerjenek, hogy megosszam velük céljaimat, törekvéseimet. Ez rendkívül kevés idő. Így minden alkalom jó volt számomra, ha megjelenhettem újságban, televízióban. Ennek ellenére úgy érzem sikerült megtartani egy egészséges mértéket, mert nem szerettem volna tolakodó se lenni a választók szemében. De, a kérdésére válaszolva: a Magyar Fórum is segített abban, hogy a püspökladányi választópolgárokhoz eljussak, így az eredményhez Önök is hozzájárultak, amit szívből köszönök, mert fontos számomra ez a város, minden lakosával együtt, tenni akarok érte és öröm, hogy ezt a felhatalmazást én kaptam meg.

 Mindhárom szakággal elégedett vagyok

Storcz Botond, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya

A 200 méteres távon szerzett ezüstérme nagy siker, hiszen tudni kell, hogy Péter csak tavaly ősszel állt rá a sprinttávra. Már a hazai válogatóversenyeken is remekül teljesített, és látható, hogy még fejlődőképes, azaz a mostani Eb-ezüstnél szebb eredményeket is elérhet a jövőben. Külön is szót szeretnék ejteni a hölgyek teljesítményéről. Kovács Katalin, Csipes Tamara és Kozák Danuta egyaránt ragyogóan szerepelt. A várakozás alatti eredménynek olimpiai bajnok kenusunk, Vajda Attila helyezése számít. Ő a jól sikerült válogatók után nem tudott újra a kellő fordulatszámon pörögni. Miután itthon általában nem kell megfeszülnie a csapattagságért, kissé talán nehezebb a helyzete, mint a többieknek. Ettől függetlenül remélem, hogy a világbajnokságon érmet szerez majd.

 Ne száműzzék a fejedelmet!

Moravetz Levente író, színész, rendező: Sajnos koldulni kell a mostani Rákóczi musicallel, a Fejedelemmel kapcsolatban is. Többen felvetették, hogy emlékezzünk meg a Rákóczi-szabadságharc befejezésének 300. évfordulójáról. Így jött létre a Fejedelem. Aminek az ősbemutatója a tervek szerint július 15-én lenne az egri várban. Azért mondom, hogy a tervek szerint, mert még mindig nincs meg rá a fedezet. Meghirdettük az előadást, de jegyeket még nem árulunk rá, csak helyeket lehet lefoglalni, mert nem akarjuk becsapni a nézőket. Nem értem azt, hogy míg sokan évek óta a nemzeti tudat megerősödéséért küszködnek, addig mindez a törekvés egyes döntéshozókat hidegen hagyja. Amikor azt látom, hogy majdnem félórán keresztül adnak egy riportot egy „neves” bűnözőről, aki korongozásra adta a fejét, de a Zrínyi-előadásról nem hajlandók promóciós anyagot leadni, akkor eléggé elszomorodom.

 A türkök a szovjet ideológia szerint „koszos nomádok”

Magyar régészek Kazahsztánban

Dr. Mordovin Maxim: Esetünkben nem is a régészeti, hanem a kazah-magyar kulturális együttműködés a lényeges. Ahogy az is fontos, milyen magyarságkép él a kazahokban. Ez a nép egyértelműen rokonnak tartja a magyarokat. Ez leginkább a kunokkal magyarázható. A kazahok tudják, hogy Magyarországon élnek a kunok leszármazottjai. Történelmi tény, hogy a kun a kazahok egyik törzse, mely kipcsak vagy kumán néven is ismert. Történészek között sem képezi vita tárgyát, hogy kicsodák a kipcsakok. Nem véletlenül hívják Kazahsztán legnagyobb sztyeppés területét Desti-Kipcsaknak, vagyis a kipcsakok, kunok sztyeppéjének. Tehát ezért is ismerik jól a kazahok a magyarokat; ahol csak megfordultunk az országban, azzal fogadtak, hogy mi rokonok vagyunk. Ennek fényében meglepő, hogy a magyar gazdaság nem használja ki kellőképpen ezt a szimpátiát.

 Az Európai Unió támogatásával 1,2 milliárd forint értékű fejlesztés fejeződött be a Nyíregyházához tartozó Sóstógyógyfürdő parkfürdőjében; a nyírségi üdülőközpontban további 3 milliárdos beruházást készítenek elő. A turisztikai fejlesztésekről, a város költségvetéséről, az iskolabezárásokkal kapcsolatos híresztelésekről, a helyi termékek népszerűsítéséről és a Szatmárnémetivel való együttműködésről dr.Kovács Ferencet, Nyíregyháza polgármesterét kérdeztem.

 Aki feladja nemzetiségét, feladja emberségét is

Pünkösd hétfőn első alkalommal adta át Schmitt Pál köztársasági elnök a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket a Sándor Palotában. Az elismerést azok a személyek vehették át, akik a kultúra, a sport, a művészet, a vallás, illetve az oktatás területén kimagasló teljesítményt nyújtottak. Az Érdemérem büszke tulajdonosa lehetett felvidékiként Ulman István Magyar Művészetért-díjas fafaragó népművész is, aki a rozsnyói járás kis falujában, Várhosszúréten él, és a Gömöri Kézművesek Társulásának alapító tagja.

„Mi mind elkötelezettjei vagyunk annak a nemzetnek, amiből sarjadunk. Sok katonai emlékművet is készítettünk. Itt Várhosszúréten 130 magyar katona nyugszik, s mindjárt a rendszerváltás után készítettünk emlékükre egy katonatemetőt több fejfából. Ezt nem pénzért, s nem is művészi kivagyiságból tettük. Nem azért, hogy valamikor kitüntetést kapjunk. Oda is írtuk: ezt hálából, tiszteletből és becsületből készítettük. Sokszor ezeket a magyar emlékműveket nem csak ki kellett faragni, hanem el is kellett érni, hogy felállíthassák. Emlékszem: zászlókkal őriztük a krasznahorkai emlékművet is, még Meciar miniszterelnöksége alatt.”

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságosoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu