|
 2011.06.17.
Szocialista ámokfutás
Hevesben
Feljelentéseket
tett az előző önkormányzati ciklusban hozott döntések alapján
a fideszes vezetésű Heves Megyei Önkormányzat hűtlen kezelés
gyanúja miatt az Országos Rendőr-főkapitányságon. Mindegyik
feljelentés az egri kórházat érintő, az önkormányzat korábbi,
szocialista vezetése által hozott döntésekhez kötődik. A
szocialista örökségről, a megye eladósodásának okairól Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke nyilatkozott.
– Tisztelt elnök úr! Önök úgy vélik,
hogy a 2008-ban az egri kórházat átjátszották köztulajdonból
a HospInvest markába, s így felmerül a hűtlen kezelés
megalapozott gyanúja. Milyen
kára származott a megyének ebből a két évvel ezelőtti döntésből?
– Ez nem a vélekedés kategóriájába tartozik, mert
Heves megyében mindenki számára egyértelmű, hogy mi történt
2008-ban. Az akkori döntés az országos médiában is nagy port
vert fel a Hevesben élő emberek ellenállása miatt. A megye
mind a mai napig nem tudta kiheverni a 12 évig tartó szocialista
vezetés legnagyobb bűnét, azt, hogy politikai megrendelésre átadták
a HospInvestnek az egri kórházat. Anyagi és morális károkról
is beszélhetünk. A morális válságot mindenki érezhette, aki
a környéken lakik. Drasztikusan romlott a kórházi ellátás,
nem volt elegendő orvos, komplett osztályokat számoltak föl.
Az anyagi kár természetesen számokban is kifejezhető. A
kiszervezés következményeként kb. 1,2 milliárd forint plusz-
kiadás sújtotta a megyét. Ehhez hozzáadódik egy 1,6 milliárdos,
folyamatban lévő peres követelés, ami szintén a HospInvest-ügy
hozadéka.
– A közgyűlés előző MSZP-s elnöke, dr.
Sós Tamás szerint: „az előző önkormányzat minden döntése
mögött pénzügyi és jogi szakmai előkészítés állt, ennek
eredményeképpen pedig az egyik legkevésbé eladósodott magyar
kórházat adták át az új összetételű közgyűlésnek.” Mi
erről a véleménye?
– Valóban minimális adóssággal kaptuk meg ezt a kórházat,
mert a jelenlegi kft.-t, ami most működteti, 2009 második felében
alapították. Így ennek a cégnek technikailag nem volt ideje
veszteség felhalmozására. Viszont az addig felhalmozott veszteség
és a HospInvest kivonulásának következményei mind a megyei önkormányzatot
terhelik. Tehát vannak adósságok, csak éppen a megyének kell
jótállnia a követeléseknél. Tudni kell: az, hogy Heves megye
a végletekig eladósodott, ennek a döntésnek is a következménye.
– Önök szerint 2010-ben, azt követően,
hogy ismét az önkormányzat, illetve a megye által birtokolt
nonprofit kft. vette át a kórház működtetését, Sós Tamás
a közgyűlés tudta és felhatalmazása nélkül, elnöki hatáskörét
messze túllépve 160 millió forint támogatást adott egy sebtében
összetákolt szerződés alapján a kórházat működtető
kft.-nek. Milyen cégről van szó és ez konkrétan mikor történt?
– A kórházat működtető, előbb említett, 100 százalékban
önkormányzati tulajdonú cégnek adta az említett összeget az
előző elnök tavaly januárban. Ami a bűncselekmény gyanúját
megalapozza, s amiért az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit
vizsgáló bizottság feljelentést is tett, az, hogy az elnök
ezt közgyűlési felhatalmazás nélkül vitte véghez. Tény:
ezt nem teheti meg egy közgyűlés elnöke, nem tartozik a jogkörébe,
hogy ilyen támogatásról döntsön. Véleményem szerint a rendőrségnek
azt is ki kell vizsgálni, miért kellett akkor ekkora összeget
átadni, s arra valóban szükség volt-e.
– Az első feljelentést a kórházzal
kapcsolatban teszik. Ismeretlen tettes, vagy konkrétan Sós úr
ellen?
– Ismeretlen tettes ellen, mert több érintett is lehet
ebben az ügyben. Viszont politikai szempontból mindenképpen Sós
Tamás úré a legnagyobb felelősség.
– Tehát nem biztos, hogy ebben az ügyben
ő az „egyedüli vétkes”?
–Ennek kiderítése a rendőrség feladata.
–Még korábban a fenntartó megye
kiszervezte az egri kórház gyógyszerellátását. Ezzel is a
HospInvest járt jól?
–Az
Ispotály Kft-é lett akkor a gyógyszerellátás, azóta ez a cég
átalakult. Ők jártak jól, mert több százmilliós üzletről
van szó éves szinten. Mi azt szeretnénk, hogy hosszú távon a
gyógyszerellátás megyei tulajdonba kerülne, mert akkor a költségek
kifizetése mellett a haszon is a miénk.
– Olvastam, hogy a kórház egyik részéből
múzeumi raktárt alakítottak ki. Itt arról van szó, hogy a
megye átadta a kórházat a HospInvestnek, majd az épület egyik
részét visszabérelte?
– Ez az ingatlan addigra kihasználatlan állapotban állt.
Így most a megye tulajdona az az épület, ahol múzeumi raktárbázist
alakítottak ki. Tulajdonjogilag így rendben volt az ügy. A kérdés:
375 millió forintból, pályázati pénz felhasználása nélkül,
tehát teljes önerős beruházásból érdemes-e egy végletekig
eladósodott önkormányzatnak belekezdeni egy ilyen projektbe. Ráadásul
már a beruházás elején látszott, hogy a célra az épület
alkalmatlan. Ettől függetlenül az épületet felújították, s
most ott áll üresen. Ezért a bizottság hűtlen kezelés gyanújával
feljelentést tett.
– A bíróság adósságrendezési eljárást
indított a megye ellen a budapesti HVL INVEST Kft. kezdeményezésére.
A társaság azt követően kezdeményezte az eljárást, hogy a Fővárosi
Ítélőtábla jogerősen 280 millió forint kifizetésére kötelezte
a megyei önkormányzatot. Ez jogos követelés? Van itt egy érdekesség,
hogy a cég élén Kóka János sógora áll.
– Egy 2001-es ügyről van szó, amikor a kórházban
informatikai beruházás történt. A teljesítésnél a megye
felmondta a szerződést, így nem lett kifizetve a beruházás. A
cég beperelte a kórházat. Tizenegy éven át folyt a per, s ez
az ön által említett követelés, amit akkor a HospNet Kft. indított,
azóta már többszörösen lett engedményezve. Tehát egyik cég
eladta a másiknak. Így végül a HVL INVEST-hez került a követelés,
és Lepp Gyula úr kéri tőlünk az összeg kifizetését. Mi a követelés
jogszerűségét nem vitatjuk. De úgy látjuk: vállalhatatlan,
igazságtalan és ezért mi nemet mondunk a kifizetésre, mert ha
nem így tennénk, akkor a kötelező feladataink ellátása kerülne
veszélybe.
– 2010 októberében, mikor megtörtént az
átadás-átvétel, az önkormányzat 1,7 milliárd működési
hitellel rendelkezett. Emellett a teljes adósságállomány egyéb
hitelekkel és követelésekkel együtt közel 7 és fél milliárd
forintra rúgott. Önök mikor kerültek tisztába a megye anyagi
helyzetével?
– Tavaly októbertől, amikor a Heves megyei választók
akaratából átvettük a megye vezetését, folyamatosan szembesülünk
az előző szocialista korszak kötelességvállalásaival, az
eladósodottsággal, az indokolatlan politikai döntések garmadával,
a felelőtlen gazdálkodással. 2004-ben a Heves Megyei Önkormányzatnak
még nem volt működési hitelállománya, s rá 6 évvel, ahogy
ön is említette, 1,7 milliárd lett csak a működési hitel.
Ebből is látszik, hogy az elmúlt néhány évben milyen felelőtlen
költekezés folyt. Mi viszont le akarjuk zárni a múltat, hiszen
az eladósodás feléli a jövőnket. Ezért döntöttünk az adósságrendezési
eljárás mellett, ami alatt biztosítani tudjuk feladataink
zavartalan ellátását, és mindent megteszünk azért, hogy ezt
a nagyfokú adósságot végleg leírjuk, s így egy új korszak
építéséhez kezdhetünk hozzá.
– Tehát nem kell attól tartani, hogy a
megye vagyonát potom áron kapják meg egyesek egy csődeljárás
következményeként?
– Ezt mi nem engedjük. Csak olyan vagyonelemek vonhatók
be az adósságrendezési eljárásba, amelyek a kötelező
feladatellátást nem veszélyeztetik. A bevonandó ingatlanok a
legtöbb esetben jelenleg is használaton kívül vannak.
– Jelenleg a Heves megyeiek számára
mekkora terhet jelent az adóssághalmaz? Gondolom, több fejlesztésre
kevesebb pénz jut.
– Mi mindent megteszünk azért, hogy ebből megyénk
lakosai a lehető legkevesebbet érzékeljék. Vi-szont újra kell
gondolni, melyek azok a fejlesztések, amelyeket el kell indítani.
Egy példával élve: abban a családban, ahol jelen pillanatban a
rezsi kifizetése is komoly gondot okoz, nem azon gondolkodnak,
hogy milyen színűre fessék a házat. Mi most le akarjuk zárni
a múltat, s akkor a jövő már a fejlesztésekről szólhat.
–
Tudtommal Sós Tamás meg önöket jelenti fel rágalmazásért.
Ezek a perek ki tudja meddig húzódnak el…
– Ezt a sajtóban hangoztatja Sós úr, de tudtommal még
nem tette meg a feljelentést. Még meg sem jelölte konkrétan,
hogy ki rágalmazta őt. Úgy hiszem, nála ez egy kommunikációs
eszköz csupán.
– Eddig főleg a kórházról beszéltünk.
Vannak más egyéb vitatott döntések is a múltból?
– Számos, nehezen indokolható fejlesztést eszközölt
az előző vezetés, valamint felelőtlen gazdálkodást
folytatott azzal, hogy ilyen nagymértékű és nagy mennyiségű
működési hitelt halmozott föl az elmúlt két évben. Egy
bukott korszak és egy bukott ember örökségével kell nekünk
most szembenéznünk. Ezen korszak lezárása után Heves megyét
hosszú távon felívelő fejlődési pályára állíthatjuk.
Medveczky Attila
|
