vissza a főoldalra

 

 

 2011.06.24. 

Bugár Béla MSZP-s, SZDSZ-es kapcsolatai

Bugár Béla két hét alatt két bírósági vereséget könyvelhetett el Csáky Pállal szemben. Június 7-én a bíróság a Most-Híd elnökének második beadványát is elutasította. Az üggyel kapcsolatban Csáky Pál urat, az MKP elnökségének tagját kérdeztem.

 – Jól tudom, hogy Bugár mindkét bírósági beadványa azonos témájú volt?

 – Majdnem azonos a két beadvány témája. Az első a szlovák hírtelevízióban megjelent kijelentésemre alapult. A TA3 adásában azt mondtam, nem magyar érdek az, hogy volt kollégáink szétszakították a Magyar Koalíció Pártját. A Most-Híd létrejötte és tevékenysége mögött smeres érdekeket látok, s tisztázatlannak tartom az új politikai párt tevékenyégét és anyagi hátterét. Négy héttel ezelőtt az illetékes pozsonyi bíróság teljes mértékben nekem adott igazat, s a beadványt elutasította. Bugárék egy másik beadványt is indítottak ellenem, ami egy magyar nyelvű interjú alapján fogalmazódott meg. Ez az interjú a pozsonyi Új Szóban jelent meg a választások előtt. Kifogásolták, hogy azt állítottam: bűnnek tartom a felvidéki magyarság politikai megosztását a Most-Híd létrehozatalával, ez a magyarság érdekei ellen való cselekedet, amely csakis a szlovák politikai érdekeknek kedvez. Elmondtam azt is, hogy a Most-Híd létrehozatalában a szlovákiai magyar választók becsapásának szándékát látom, amelyet teljes mértékben elutasítok – én a választókat sosem fogom becsapni. Újból elmondtam, hogy ez elsősorban a Smer, Fico pártja, a szlovák nacionalisták érdeke, s bizonyos vonatkozásokban összjátékot látok a Smer és a Most-Híd között. A bíróság Bugár Bélának ezt a második beadványát is teljes mértékben elutasította. Én sajnálatosnak és szégyenteljesnek tartom, hogy ezért bíróságra kellett járnom. Számomra mindig is a szlovákiai magyar közösség érdeke volt a mérvadó, ezért tartottam fontosnak nyilvánosan is figyelmeztetni a magyar választókat a manipulációk veszélyeire. Két pozsonyi bíróság három hét leforgása alatt kétszer mondta ki, hogy erre jogom volt, kijelentéseimmel személyében nem bántottam meg senkit, csupán a politikai véleményemet hoztam nyilvánosságra.

 – Ön többször kihangsúlyozta a Smer szerepét.

 – Feltettem a kérdést: „cui prodest”, kinek az érdekében történt mindez? Egyértelmű, hogy az akkori kormányerőknek, akik az oszd meg és uralkodj elvét használták. Még manapság is lehet hallani a szlovák törvényhozásban és a médiában azt, hogy a Most-Hidat néhány vállalkozó hozta létre, s az ő prioritásaik a vállalkozói körük kielégítése. Sajnálatos módon a jelenlegi közvélemény-kutatások azt mutatják: a jelenlegi, hat pártból összetákolt koalíció hibás lépései Robert Fico esélyeit növelik, anynyira, hogy még koalíciókötésre sem lesz szüksége. Ezért bizonnyal előre hozott választásokra spekulál. A másik probléma: a Most-Híd a kormányban semmilyen értékelhető eredményt nem ért el. Sajnálatos módon a magyarországi médiában többször pontatlan – remélem nem direkt félrevezető– hírek jelennek meg a felvidéki magyarsággal kapcsolatban. Erre egy példa, hogy azt írják: 15%-ra leszállították a kisebbségi nyelvhasználat küszöbét. Arról már kevesebben írnak, hogy ez csak 2021-től lehet érvényes. Maguk a szlovák publicisták is nevetnek azon, hogy ezt a törvényt bármelyik következő kormány módosíthatja. Ennél jóval szomorúbb az, hogy a szlovák parlamentben egy tartózkodással a Most-Híd frakció tagjai megszavazták a magyar alaptörvényt és Magyarországot elítélő javaslatot. Lehet nekünk bármilyen politikai, szakmai véleményünk a magyar alkotmányról, de nem szokványos az, hogy egy szomszédos ország folyamatosan parlamenti álláspontot fogad el a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Ezt én a provincializmus megnyilvánulásának tartom. A Most-Híd szavazása pedig ebben az ügyben több felvidéki magyar szerint egyenlő a nemzetárulással. Tehát amiket én a választások előtt mondtam, azt a történések mind beigazolták, sőt bizonyos esetekben még rosszabb a mostani helyzet, mint amire én 2010 elején gondoltam.

 – Kinek lehet az érdeke az, hogy magyar politikusok bírósági pereskedéséről szóljanak a hírek?

 – Csakis a szlovák nemzeti erők érdeke lehet, akik a magyarokban mindenkori ellenséget akarnak láttatni. Sajnálom, hogy volt kollégáink egy torzult önimádat miatt ezen érdeket kiszolgálják. Ez az egész bírósági pereskedés az egész felvidéki magyar politikát lejáratja. Ezt én sajnálatosnak tartom, nem szívesen járok bíróságra, de a törvényeknek alá kell magamat vetnem. Mindezt többször megírtam internetes blogomon.

 – Egyszer azt írta, hogy ezek a bírósági perek arra is alkalmasak, hogy ne a lényegről beszéljünk. Akkor most egy lényegi kérdés: mi a véleménye arról, hogy Göncz Kinga MSZP-s Monika Flasíková Benová smeres, tehát Fico-párti képviselőasszonyok összejátszanak, hogy az EP-ben ócsárolják a magyar kormányt és alkotmányt?

 – Nem tartom szerencsésnek azt, ami ebben a vonatkozásban történik. Ha egy magyarországi politikusnak hazai témában bármi ellen kifogása van, akkor azzal ne menjen ki külföldre, s ne keressen mindenfajta táborból szövetségest. A magyar érdekképviselet gyöngítésének a célja az, ha valaki kiprovokál egy olyan vitát az EP-ben, mint a mostani, ami a magyarországi alaptörvényről szól. Több külföldi barátom ül az EP-ben, s ők furcsállják ezt a vitát. A szlovákiai vonatkozások kapcsán pedig egy érdekesség: nemrég az egyik polgármesterünk a Most-Híd képviselőit hajdani SZDSZ-es szakértők társaságában találta. Tehát egyesek a magyarországi balliberális és konzervatív erők küzdelmét megpróbálják Szlovákiába exportálni. MSZP-és SZDSZ-közeli emberek, szakértők is segítették információim szerint a Most-Híd kampányát. Az MKP-ban az önálló nemzeti politizálás jövőjéért küzdünk, míg úgy érzem, hogy a másik pártban dolgozók azt a stílust próbálják meg magukévá tenni, ami az előző magyarországi kormánykoalícióé volt. Erre is fel kéne hívni a ma-gyarországi olvasók figyelmét.

 – Tehát azt lehet mondani, hogy Bugárékat a jelenlegi magyarországi ellenzéki csoportokhoz köthető figurák is támogatják?

 – A Most-Híd párt megalakításának lehetősége elsősorban szlovák nacionalisták fejében fogalmazódott meg. Másrészt, akikhez megtalálták a partnereket, azokat nem úgy hívták, hogy Bugár Béla, vagy Simon Zsolt, hanem Szigeti László (nem azonos az MKP mostani alelnökével) a Kalligram kiadó vezetője, és Huncik Péter, pszichiáter, író. Mindkét úrnak nagyon közeli SZDSZ-es és MSZP-s kapcsolatai voltak, vannak. Szigeti rendszeresen publikál a Népszabadságban és próbálja Bugár pártját népszerűsíteni. Ezt nem támadásként mondom, hanem azért, ismerje meg mindenki a tényeket.

 

Medveczky Attila