vissza a főoldalra

 

 

 2011.05.13. 

Giuseppe Verdi: Macbeth

(Magyar Állami Operaház)

Az 1813-ban a lombardiai La Roncoléban született, és Milánóban, 1901-ben elhunyt Giuseppe Fortunino Verdi a világ zeneirodalmának egyik legismertebb és közszeretetnek örvendő alkotója. Operaházunk a Macbeth-tel együtt öt Verdi-művet tart a repertoárján. Angolszász nyelvterületen Shakespeare-nek ezt a tragédiáját játsszák a leggyakrabban, a Macbeth elemzése, értelmezése a legtöbbször előforduló házi feladat még az olyan olvasmányos és az ifjúság körében zajos sikert arató művekben is, mint a Harry Potter vagy a vámpíros Alkonyat. Európában, így hazánkban viszont nem tartozik a kedvencek közé, teátrumaink ritkán tűzik műsorukra. A Macbeth Verdi korai operái közé tartozik, premierjét 1847 márciusában tartották Firenzében, a Teatro di Pergolában. Ez az első Shakespeare-mű, amit feldolgozott, és abban is úttörő, hogy szakít a lágy, dallomokban gazdag bel cantóval. A Macbeth Magyarországra hamar megérkezett, szűk egy év múlva, 1848 februárjában játszották először a Nemzeti Színházban. Az Andrássy úti dalszínház először 1961-ben mutatta be, ezt újították fel 1973-ban, az Erkel Színházban. A római operaház produkcióját 2002-ben hozták át a miénkbe. Az idén, március 22-én viszont Szinetár Miklós rendezésében teljesen új felfogásban mutatták be.

Az opera cselekménye nagy vonalakban követi a drámáét. A csatából győztesen hazafelé igyekvő Macbeth a boszorkányok csapatától jóslatot kap, miszerint Skócia királya lesz. Először meglepődik ezen, de utána könnyedén elhiszi, mert szóról-szóra bekövetkezik mindaz, amit a boszorkák mondanak neki. Macbeth előbb a törvényes uralkodóval, Duncan királlyal, majd barátjával, Banquóval, sőt még a skót nemes, Macduff családjával is végez, mindenkin átgázol, aki útjába kerül. Felesége, a Lady nem csupán cinkostársa, hanem rossz szelleme is, ő sarkallja a gonosztettekre. A hatalomtól megittasult Macbeth azonban retteg. A boszorkányok újra jósolnak neki, amit kétség nélkül elfogad. Megnyugszik, hogy anyaszülte nem bánthatja őt, és amíg a birnami erdő meg nem indul ellene, addig sértetlen marad. Csakhogy Macduff császármetszéssel jött világra, katonáit pedig faágakkal álcázza, és így jut el Macbeth váráig. A bosszúszomjas Macduff ledöfi a zsarnokot, a Lady pedig beleőrül a lelkiismeret-furdalásba. Malcolm, a meggyilkolt Duncan fia lesz az új király. Verdi még az elnyomott skót nép szomorú sorsáról, szabadságvágyáról szóló részekkel bővíti a történetet. Az olasz egyesítés, a Risorgimento Verdi belső meggyőződéséből fakadó hitvallása volt, számtalan operájában hangot ad ennek, a Macbeth sem kivétel.

Szinetár Miklós rendezésének újdonsága azok a háttérben, hatalmas vetítővásznon időnként megjelenő, lassan módosuló – hol kis csúcsokból koronává, majd emberi koponyává alakuló, vagy pöttyökből falevéllé, utána erdővé változó – homokrajzok, amit Cakó Ferenc tervezett. Úgy funkcionálnak, mint a görög tragédiákban a kar, magyaráznak, előrevetítenek, oktatnak, dorgálnak. Az opera komor miliőjébe Horgas Péter súlyos, piramisokra emlékeztető díszletei igencsak beleillenek. Velich Rita kortól független jelmezei kiemelik az opera általános, minden időhöz szóló mondandóját. Verdi Macbethjét méltán és a lényeget kifejezve nevezik a kórusok operájának. Nem csupán három vészbanya kering a főhős körül, hanem egész, ráadásul cigarettázó szipirtyóhad. Macbeth tétovázó, akaratgyenge, neje fékezhetetlen hataloméhségének áldozatává váló figuráját a román Alexandru Agache jeleníti meg. Feladatát becsületesen oldja meg. A Ladyt Lukács Gyöngyi személyesíti meg. Pályafutását meghatározza ez a szerep, 27 évesen már Londonban, a Covent Gardenben énekelte, és a világ nagy operaszínpadait bejárta vele, arról nem is beszélve, hogy 9 évvel ezelőtt itthon is ő alakította. Igazi, kegyelmet nem ismerő, semmitől vissza nem rettenő „vaslédit” állít a közönség elé. Színészi játékával és szárnyaló szopránjának erősségével kápráztatja el a széksorokban ülőket. Fried Péter mélyen zengő basszusával viszi fel a színre Banquo igaz barátból, küzdőtársból orvul legyilkolt ellenséggé váló alakját. Rame Lahaj Macdufföt és Pataki Potyók Dániel Malcolmot jeleníti meg. Mindkét karakter tenor hangon szólal meg. Győriványi Ráth György vezényli a zenekart, biztos kézzel dirigálja az együttest, odafigyel az énekesekre és a kar tagjaira is.

A közönség kimondhatatlanul élvezi ezt a ritkán látható-hallható, sodró lendületű Verdi-operát, különösen azoknak nyújt semmivel össze nem hasonlítható örömöt, akik szeretik a nagy, látványos tablókat, az egész operaházat betöltő, az emberi lélekig leható, azt szépségükkel átmosó kórusokat, és a Macbethben mindezekben nincs hiány. (Felső képen: Lukács Györgyi és Alexandru Agache; alsó képen: jelenet a III. felvonás „boszorkányképéből”.)

 

Dr. Petővári Ágnes