vissza a főoldalra

 

 

 2011.05.13. 

Globális blöff

Tekintettel arra, hogy a tízéves évfordulón, szeptember 11-én boldoggá készülnek avatni a liberális kapitalizmust, a bankok uralmát és a magas olajárat, Obamának, a fekete elnöknek el kellett játszania a valószínűleg már régen nem élő Oszama bin Laden kinyírójának rosszul megírt szerepét. A leszámolási történet annyi sebből vérzik, ahány mozzanatát előadták. A megölt terrorista vezért, akit a mese szerint fejbelőtt egy mesterlövész, nem mutatták kiterítve. A magyar televízióban távoli tüzeket, robbanásokat láttunk, majd egy nagyobb épületnek az ostrom előtti képét és semmi közelit, semmi ostrom utánit. Helyette azonnal a megölt előző gaztettét, a WTC-tornyokba való becsapódásokat, amelyekről kiderült, hogy önmagukban nem okozhatták a tornyok és a környék összeomlását, és a gépen ülő és elégett Oszama terroristákról pedig vagy az hogy élnek, vagy az, hogy nem azonosíthatók senkivel.

A legszebb azonban a tengerbe szórás meséje. Oszama hamvait (!) a közlés szerint azért kellett egy nap múlva a tengerbe szórni, hogy ne sértsék meg a muzulmán vallási szokásokat, és hogy ne lehessen zarándokhely a sírja.

Mindez azonban szinte mellékes. A világ uraitól megszoktuk, hogy hazudnak. Az elborzasztó tény a fogadtatás és a fogadtatásban megnyilvánuló szolgaság. A nyugati világ egésze, kormányok és hírközlő szervek alázatosan üdvözlik a képtelen krimit. A magyar külügyminiszter rogyadozó térdekkel a mikrofonhoz csoszog és gratulál egy régóta hótt arab meggyilkolásához. Angéla Merkel is, pedig még arra sem érdemesítették, hogy elsőnek értesítsék. Az első üzenet Moszkvába ment, s valószínűleg így hangzott: „az olajár marad, kussoljatok”.

A képernyőkön szakértők feszítenek s vetik oda szakmai becsületüket, szemet hunyva a mese nyilvánvaló képtelenségei fölött. Az egész „fejlett” világ leborul és elfogadja a hazugságot. Miért? Nem ez jelenti a „Nyugat alkonyát”? Van még ebben valami racionalizmus? Szabadság, egyenlőség?

Ez a fogadtatás borzalmasabb, mint az, hogy egy testet egy repülőgépbe szerelt krematóriumban hamvasztanak el, Pakisztán egy pontja és az óceán között félúton, ahelyett, hogy Auswitzba vitték volna, ahol éppen a nagy égetésekre emlékeztek a krematóriumok és azoknak mítoszai tövében.

 

Csurka István