vissza a főoldalra

 

 

 2011.05.13. 

A baloldal eladósította Szombathelyt

A felsőoktatás műszaki szakirányán tanuló, korábban Szombathelyen élő diákoknak rendeztek állásbörzét április 16-án a szombathelyi városházán, ahol a település ipari parkjában működő nagyobb cégek képviselői is bemutatták álláskínálatukat. Arról, hogy szert tud-e tenni a helyi gazdaság fejlődéséből pótlólagos bevételre a város, illetve „túlélés évéről”, a megyeszékhely költségvetéséről Molnár Miklóst, Szombathely alpolgármesterét kérdeztem.

– Tisztelt alpolgármester úr! Miért tartották fontosnak, hogy ezt az állásbörzét a városházán rendezzék meg?

– Nem egy szokásos állásbörzéről van szó, hanem olyan akcióról, ami segíthet a város anyagi helyzetén. Tudni kell, hogy Szombathely rendkívül eladósodott; a működési hiány finanszírozására is milliárdos nagyságrendben hitelt vett föl a városvezetés az előző ciklusokban, valamint olyan intézményrendszert tartott fönn mindegyik szférában, amelyet képtelen volt finanszírozni. Ennek fő oka: 2009-ben csökkentek a központi normatívák, a gazdasági válság miatt visszaestek a helyi adóbevételek, miközben az önkormányzat nem igazította hozzá ehhez a tényhez költségvetési kiadásait. Az előző ciklus fejlesztéspolitikájára jellemző: amire csak lehetetett, pályáztak, hogy minél több pénz érkezzen a városba. Ez eddig rendben is lenne. De az hidegen hagyta az előző vezetést, hogy a pályázatokhoz szükséges önrészeket kizárólag hitelből tudja finanszírozni a város, s ami megvalósul, azt fenn is kell tartani. A fenntartáshoz pedig újabb hitelfelvétel szükséges. Mindez azt eredményezte, hogy adósságállományunk mértéke tavaly év végén elérte a 16.5 milliárd forintot. A 2010-es működési hiány pedig 1.7 milliárdot tett ki. Ezt „örökölte” tehát az új városvezetés. Mit lehet tennünk? Tudjuk, bármilyen intézmény pénzügyi helyzetének stabilizálását a kiadás oldalon elérhetjük a költségek csökkentésével. Ezen a téren nagyot léptünk előre: 2010. novemberében elfogadtunk egy több évre szóló önkormányzati finanszírozási programot –ezt egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés– , amelyben maximalizáltuk a város hitelállományát, meghatároztuk a 2011-es, 2012-es, 2013-as költségvetések fő keretszámait. Ehhez keresünk a pénzügyi szektorban finanszírozókat. Azt is meg kell vizsgálni, milyen lehetőségeink vannak a költségvetés bevételi oldalán. Mindenkiben tudatosítani kell: csak magunkra számíthatunk. Fejleszteni kell a helyi gazdaságot, és az abban lévő potenciált a legnagyobb mértékben szükséges kihasználni. Tagja vagyok a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének, s mi már hosszú évek óta próbáltunk szoros kapcsolatot kialakítani a mindenkori önkormányzattal. Ez a próbálkozás nem volt sikeres. Az elmúlt 20 évben a város önkormányzata nem törekedett arra, hogy a helyi vállalkozókkal, nagyobb cégekkel együttműködési megállapodást kössön. Most viszont sikerül megvalósítanom alpolgármesterként azt, amit régebben a kamara elnökségi tagjaként hangsúlyoztam. Felvettük a kapcsolatot a nagy cégekkel, s több találkozó eredményeként naprakész, időpontokra lebontott együttműködési programot dolgoztunk ki. A tárgyalások egyik eredménye: az öt legnagyobb foglalkoztató, a városnak legtöbb adót fizető cég a következő években eldöntött fejlesztések eredményeként kb. 2500 fővel szeretné növelni a foglalkoztatottak létszámát, és ezen belül több száz mérnökre van szükségük. Az öt nagy cég hosszútávra rendezkedett be a városban, s olyan cégcsoportok részei, melyek saját tevékenységükben a világ élvonalába tartoznak. A megvalósítás pedig attól függ: lesz-e megfelelő képzettségű munkaerő. A mi fel-adatunk most a munkaerő-toborzás. Az is kihívást jelent, hogy a régióban az Opel és az Audi is szakirányú munkaerőt keres. Ezért mi szeretnénk, hogy a korábban Szombathelyen élő, s most a felsőoktatás műszaki szakirányán tanulók diplomaszerzésük után térjenek vissza a városba. Ennek a projektnek, melybe bekapcsolódtak a legnagyobb foglalkoztatók is, „Szombathely visszavár” a neve. A program egyik állomása a bevezetőben említett április 16-ai rendezvény volt, amin kb. 100 diák meglepődve tapasztalta azt, mennyi munkalehetőség kínálkozik számukra Szombathelyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy e téren az információáramlás sem volt megfelelő. Következő rendezvényünket május 7-én tartjuk, melyre azokat várjuk, akik az elsőn, elfoglaltságaik miatt nem tudtak részt venni.

– Az áprilisi találkozón ön kijelentette: „Szombathely rendkívül nehéz anyagi helyzetben van. A hitelállomány jelenleg több mint 23 milliárd forint.”

– 2010. december 31-én 16.5 milliárd volt a hitelállomány, ami 20 milliárdra növekszik, mert volt olyan kötelességvállalás, aminek nem volt fedezete. S mi 20 milliárdra maximalizáltuk a város hitelállományát. Emellett létezik egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő cég, melynek 5 milliárdos a kötvénykibocsátása. Ebből adódik az ön által is említett szám. A hiteleket legtöbb esetben politikailag vállalható célokra vették föl, de gazdaságilag ésszerűtlen módon.

– Úgy tudom, hogy az előző ciklusban – bár MSZP-SZDSZ-es volt a polgármester – mégis a fideszesek voltak többségben a közgyűlésben. Nem tudták megakadályozni azt, hogy ne növekedjen ilyen mértékben a hitelállomány?

– Amit mond, az csak félig igaz. A 2006-os választások után 15:14 arányú többségbe kerültek az MSZP, SZDSZ , MDF és egy civil szervezet képviselői. 2008 végén a túloldalról átült hozzánk egy képviselő, akkor megszűnt a baloldali többség. Akkor viszont már túl voltunk az az évi költségvetésen, és minden olyan fejlesztési kötelezettségvállaláson, melyek meghatározták jövőnket. Olyan beruházásokra adtak be akkor pályázatokat, melyek megvalósítása 2009-2010-ben vette kezdetét. Tehát, amikor mi többségbe kerültünk, nagyon leszűkült a mozgásterünk. Felvetettem akkor a közgyűlés feloszlatásának lehetőségét, de ehhez nem volt meg a támogatás. Ha 2009-ben meghoztuk volna a szükséges intézkedéseket, akkor ma sokkal egyszerűbb lenne a helyzetünk. Mi akkor csak a város pénzügyi helyzetének még drasztikusabb romlását tudtuk megállítani.

– Térjünk rá a költségvetésre. Azt olvasom az interneten a város költségvetéséről: a vesztes a kultúra és az oktatás, a nyertes a sport.

– Egy biztos: túlméretezett oktatási-, kulturális-, sport -és szociális intézményrendszert tartott fönn a város, ezért szükséges a karcsúsítás. Arra egyrészt büszkék lehetünk, hogy nálunk volt az ország legjobb szociális ellátórendszere, de arra már nem, hogy azt a jelen helyzetben képtelenek vagyunk fenntartani.

– Szándékoznak plusz forrásokat felkutatni?

– Részben a költségeket kell csökkenteni, s meg kell vizsgálni, milyen lehetőségeink vannak a bevételi oldalon. Ide tartozik a gazdaságfejlesztés és az aktív vagyongazdálkodás. Erre egy példa: öt éven át feltüntették egy adott ingatlan eladását a bevételi oldalon. Viszont egyszer sem történt meg a 300 millió forintra becsült ingatlan eladása, s így összesen 1,5 milliárdot költöttek el a működési oldalon anélkül, hogy emögött bevétel lett volna. Ezért az idei költségvetésben úgy döntöttünk: az idei költségvetésben a várható vagyongazdálkodási bevételt már nem lehet a működési kiadások fedezetéül beállítani. Így is sikerült az 1,7 milliárdos működési hiányt 500 millióra csökkenteni a költségvetésben. 2012-ben pedig a közgyűlési határozat értelmében nem lehet működési hiány.

 

Medveczky Attila