|
 2011.05.13.
Lejáratókampány Csíkszereda ellen
Több mint 36.000
levél érkezett egyszerre Csíkszereda
polgármesteri hivatalába. A franciaországi, németországi,
ausztriai, olaszországi feladók az Amnesty International (AI)
emberjogi szervezet egyik tavalyi cikke alapján kérték a csíkszeredai
polgármestertől, hogy szüntesse meg a Tavasz utcai romatelep
lakói ellen folytatott diszkriminációt. Minderről Szőke
Domokost, a város alpolgármesterét
kérdeztem.
– Tisztelt alpolgármester úr! Azt írják ezek a jogvédők: önök
nem tartják tiszteletben a cigányok jogait. Mi erről a véleménye?
– Maga a költöztetés
még az előző ciklusban történt, 2004 nyarán. Mi pedig 2009
őszétől állunk a város élén. A Nagy Imre utca 27. szám
alatti ingatlanban több cigány család lakott. Ők ezt a házat
teljesen lelakták. Tanulmányok is születtek arról, hogy egy életveszélyes
épületről van szó. Az akkori városvezetés számára
kellemetlen és kínos volt az ügy, ezért nem foglalkozott vele.
Végül az önkormányzat vásárolt lakókocsikat, s azokba
lakoltatták ki a az említett házban tartózkodókat. Nem is
lehetett beszélni erőszakról. Egy valakivel volt csupán gond,
egy olyan személlyel, akinek semmi keresnivalója sem volt az
ingatlanban. Az önkormányzat biztosította a költözéshez szükséges
eszközöket, a romák felpakolták a holmijaikat a teherautókra,
s teljesen önszántukból átköltöztek a lakóko-csikba. Ez miért
lenne diszkrimináció?
– Mit gondol, mi van az AI-levelek hátterében?
– Az igaz, hogy
36.000 nyomtatvány érkezett hozzánk, de arról, hogyan kerültek
ezek a lapok az aláírókhoz, hallgatnak a jogvédők. Történt,
hogy az AI emberei megérkeztek több csomag nyomtatvánnyal. Mi
azt mondtuk, vigyék le az iktatóba, mert akkor tudjuk
hivatalosan átvenni. De ők ahhoz ragaszkodtak, hogy sajtónyilvánosság
előtt nekünk, a város vezetőinek, a nagyteremben adják át.
Tehát a cirkusz kellett nekik. Átadták nekünk, aztán továbbálltak.
Mivel ezek a levelek most itt vannak, de nincsenek iktatva, így
nem kötelező nekünk arra válaszolni. A jogvédők pedig nem árulták
el nekünk, miként is kerestek fel 36.000 aláírót. Bizonyosan
valamilyen sablonos eljárás volt, s feltételezhető, hogy akik
aláírták, azoknak fogalmuk sincs arról, hogy mi történik
roma-ügyben Csíkszeredában, illetve Románia területén. Feltételezem,
létezik egy alapszöveg, s csupán a település nevét cserélgetik.
Az megint egy másik kérdés, hogy tavaly az AI képviselője
teljesen egyoldalúan írta meg a jelentését. Mi hiába mondtuk
el álláspontunkat, hiába mutattuk be szociális programunkat,
azt nem szerepeltették benne. Azt is kihagyták a jelentésből,
hogy bizony van itt diszkrimináció, csak éppen pozitív. A roma
gyerekeket ingyen viszi busz az iskolába, ahol ingyen kapnak ebédet,
majd busz megy értük. Ők, a jelentésezők, nekünk személyesen
azt mondták: ismerik azt a sok jót, amit a város elkövet a romákkal,
de őket ez nem érdekli, nekik a kilakoltatással van problémájuk.
Így jelentős félretájékoztatásról van szó. Az egész szórólap
azzal kezdődik, hogy Romániában állítsák le a kilakoltatásokat.
S utána mi is ott szerepelünk példaként. Azok, akiket az előző
önkormányzat kiköltöztetett, nem fizették a költségeket,
nem tudtak civilizáltan viselkedni, folyamatosan panaszkodtak rájuk
a szomszédok a városvezetésnél. A szomszédok zsákokban hozták
be a tanácsülésekre azokat a szemeteket, amiket áthajigáltak
hozzájuk, s több rendőrségi ügy is volt. Vannak, akik azt
szeretnék, hogy azok, akik lelakták az említett épületet, s
most ingyen laknak lakókocsikban egy önkormányzati területen,
még kapjanak egy lakást. Hát erre már nem vagyunk hajlandóak.
Ez igazságtalan lenne. Sokan még második esélyt sem kapnak,
tehát újabb pozitív diszkriminációról beszélhetünk. Az
AI-sok azt írják, hasonló körülményeket kell biztosítanunk
a romáknak, mint ahonnan kiköltöztettük őket. Mi fotón
megmutattuk, hogy néz ki az említett ház. Hát olyan mocsokba költöztessük
őket?
– „Románia-szerte akaratuk ellenére telepítik ki a romákat lakóhelyeikről.
Amikor ez történik, nem csak az otthonukat veszítik el. Elveszítik
a tulajdonukat, kapcsolataikat, a munkához és az állami szolgáltatásokhoz
való hozzáférést is” – állapítja meg Halya Gowan, az
Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója
a jogvédő szervezet honlapján a több nyelven közzétett állásfoglalásban.
– Kérem, ha
hagytuk volna, hogy ez a ház rájuk omoljon, akkor azt mondták
volna, mi vagyunk a felelősek azért, mert nem költöztettük ki
őket egy veszélyes helyről. S egyébként is, ha egy bérlő
nem teljesíti a kötelességét, nem fizeti a lakbért, sőt még
zavarja, néha meg is lopja a szomszédjait, akkor a tulajdonos
kiteheti őt az utcára. Az pedig nevetséges, hogy ezzel a lépéssel
mi elvettük a munkához való hozzáférésüket.
– Miért pont önök ellen indult el ez a kampány?
– Bizonyára van
arra EU-s keret, hogy ilyen jogvédő akciókat folytassanak különböző
szervezetek. Nagyon jól hangzik a világ előtt: védjük meg a
romákat! Valóban, ha valahol üldözik őket, tegyék is meg. De
nálunk? Csíkszeredában mi fizetjük a Tavasz utcai lakók
villany-víz-szolgáltatását. A szemételhordásról is
gondoskodunk. Ezek az emberek lelaktak, tönkretettek egy házat.
Mi adunk nekik egy második esélyt. S erre mi vagyunk a rasszisták?
Mi meg is kérdeztük a nyomtatványok hordozóitól: náluk nincs
roma-kérdés? Azt felelték: de van. Arra nem adtak egyértelmű
választ, akkor miért nem ott tevékenykednek. Úgy hiszem, hogy
az egész akció akkor indult el, mikor Bukarestből idejött
tavaly néhány roma tüntetni a kilakoltatások ellen. Milyen érdekes:
egy helyi sem csatlakozott hozzájuk. Bizonyára ők tájékoztatták
az Amnesty International-t.
– Nem mondták még önnek a város nem roma lakói, hogy az önök
intézkedései előnybe hozzák a romákat?
– Természetesen,
de ez a sajtókampány, és az AI-jelentés után érthető is.
Hiszen mi közöljük, hogy nemhogy nem tartjuk tiszteletben a cigányok
jogait, de még segítünk is rajtuk. Valóban többet kapnak,
mint a nem romák. Nos tehát el lehet mondani, hogy a jogvédők
igen rosszat tesznek a városban, mert csak élezik az etnikai
feszültségeket. Sőt szítják a rasszizmust. Mondtuk az AI képviselőinek:
nem okos dolog, hogy idejönnek idegen földről, s kioktatnak
bennünket, mert csak vannak itt a településen olyanok, akik előítélettel
rendelkeznek. S ők csak ezzel szítják a parazsat. Nem könnyű
nekünk a városvezetésben a helyzetünk, keressük a megoldást,
de úgy, hogy nincsenek partnereink. A jogvédőket a pozitívum
nem érdekli, s a romák vezetőivel sem tudunk tárgyalni. A
helyi, önkormányzati alkalmazottakat – akik nagyfokú
humanizmussal vannak megáldva – az ilyen jelentések után
behivatják a rendőrségre, s jegyzőkönyveket iratnak velük,
miként végzik a munkájukat. Képzelhetik, hogy ezek után egy
hivatali alkalmazott úgy gondolja: mi itt egy közösségen segíteni
akartunk, s ezt kapjuk. Akkor megéri-e? Egy békés, baráti környezetet
bolygattak föl ezzel a jogvédők.
– Akik azt is mondják, hogy a Tavasz utcai romák egészségtelen körülmények
közt laknak.
– Egy derítőállomás
mellett van ez a városrész. Ez igaz. De sokkal károsabb az,
amit saját maguk körül hagynak ezek az emberek. Fényképeket
tudunk mutatni arról, hogy már tavaly tavasszal szemetes,
koszos, ürülékkel teli volt az egész telep. A gyerekek pedig
meztelenül futkosnak a téli hónapokban. Azért azt is ki kell
mondani: a romáknak nem kötelező ott élni, mehetnének tovább
is. Sőt már nemcsak azok élnek ott, akiket kiköltöztettünk,
jöttek helyükbe mások. Odahúztak egy-két bódét, abban
laknak, s ők is ingyen kapják a már említett szolgáltatásokat.
Újra kérdem: mi vagyunk a rasszisták?
Medveczky Attila
|
