vissza a főoldalra

 

 

 2011.05.27. 

Küzdök az egymilliárdos pályázat sikeréért

A június 5-ei püspökladányi időközi a polgármester-választáson Dombi Imréné alpolgármester a Fidesz-KDNP szövetség jelöltje. Arnóth Sándor, a város polgármestere március 16-án autóbaleset áldozata lett, ezért kell időközi választást tartani. Püspökladány alpolgármesterasszonyát választási programjáról kérdeztem.

 –Tisztelt alpolgármesterasszony! Ön az április 11-ei sajtótájékoztatón azt mondta: Arnóth Sándor örökségét kívánja folytatni a képviselő-testület élén, ami biztosítja Püspökladány további fejlődését. Milyen is ez az örökség?

 –Püspökladány Város Önkormányzatának feladat ellátási rendszerét a továbbiakban is, változatlan formában működtetjük. Azokat az önként vállalt feladatokat, melyek a civil szervezetek segítését, a művészetoktatást, valamint az oktatási formák sokszínűségét biztosítják a lakosság számára, a továbbiakban is minden nehézség ellenére biztosítjuk. A város fejlődéséhez szükséges fejlesztéshez kapcsolódó pályázatait, melyeket már elnyertünk, illetve elbírálás alatt állnak, teljesítjük és végigvisszük. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Program támogatási rendszeréhez a Püspökladány Déli gyűjtőút hálózat kiépítése tárgyában Püspökladány Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be. Püspökladány Város Önkormányzatának, a tervezett útberuházás megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató az elismerhető költségek 85%-ig vissza nem térítendő támogatást biztosít. A támogatási szerződés aláírásra került. Március hónapban a munkálatok megkezdődtek. A munkálatokat a közbeszerzési eljárás keretén belül a Magyar Aszfalt Kft. nyerte el.

Az Iskolafejlesztés Püspökladányban pályázatunk 100%-os támogatottságú, melynek keretein belül az általános és középiskola modern informatikai eszközökkel való fejlesztését segítjük. A szennyvízhálózat fejlesztés két fordulóban megvalósuló beruházás. Az első fordulóban előírt feladatok teljesítése ez év február végéig lezárul.

A második fordulós pályázat beadási határideje 2011. február 20. Ennek teljesítési feltételként megkezdődött a Víziközmű Társulás megalakításának előkészülete. Az alakuló közgyűlés megtartására 2011. február 15-én került sor.

A pályázat döntési mechanizmusának ismeretében azzal lehet számolni, hogy ez év őszén megkezdődhet a kivitelezés.

 –Csatlakozni kívánnak a Városok, Falvak Szövetsége Kulturális Régió Egyesülethez. Ebből mi haszna származik a városnak?

 – Elsődleges célunk olyan kulturális hálózat kiépítése és működtetése, mely lehetővé teszi egymás kulturális értékeinek megismerését és megismertetését, s ennek kapcsán közös projektek kidolgozását a kultúra különböző területein.

 –Milyen nélkülözhetetlen fejlesztéseket szeretne véghezvinni a városban? Tudtommal Újtelepen még vannak földutak, melyek nagyobb esőzést követően járhatatlanok.

 – Önkormányzatunk már az előző ciklusban tervezte az újtelepi utak szilárd burkolattal történő ellátását. Azonban az a törekvésünk, hogy a szennyvíz beruházással kapcsolatban pályázatot nyújtunk be, világossá tette számunkra, hogy az útburkolat lefektetése a beruházási munkák után történhet. Ezért e beruházás csak a szennyvíz hálózat kiépítése után valósul meg. Reméljük még ebben a ciklusban.

 –Milyen méretű a városban a munkanélküliség?

 – Városunk sajnos súlyosan hátrányos települések között is az elsők között szerepel, mivel munkanélküliségünk az országos átlagnál jóval magasabb. 2009. decemberben a munkaképes korú lakosság 12,46%-a volt regisztrált munkanélküli, 2010. ugyanezen időszakában 11,65%. Ez az arány 2011. márciusára a 16,18%-ot érte el. Ez sajnos szinte állandó problémája a város lakosságának, melyet minden igyekezetünkkel próbálunk megoldani. A gazdasági válság hatására a helyi vállalkozások is csökkentették a dolgozóik létszámát, ugyanakkor az óta, munkaerő felvevő képességük nem növekedett. Bízunk benne, hogy a kormány és az önkormányzat által meghatározott lehetőségeken belül a foglalkoztatást az elkövetkezendő időben növelni tudjuk. Ennek érdekében a közfoglalkoztatást illetően, szoros együttműködéssel a Munkaügyi Központtal, olyan tervet dolgozunk ki, mely a társadalom e perifériájára szorult személyei számára megélhetést biztosít. Igyekszünk a mezőgazdasági vállalkozásokkal, az őstermelőkkel együttműködve a foglalkoztatást bővíteni.

 –Meg tudja erősíteni azt, hogy a képviselőtestületnek nagyon jó a kapcsolata a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és munkalehetőséget adnak a városban élő cigányoknak?

 – Jó a kapcsolatunk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Román Kisebbségi Önkormányzattal is. Tavaly vályogvetést, seprűkészítést és irodai munkát is tudtunk biztosítani számukra, közmunka keretében. A fiataloknak iskolai kereteken belül biztosítunk lehetőséget sajátos kulturális értékeik megőrzésére, valamint a tehetséges fiatalok szellemi értékeinek feltérképezésével többletórákkal biztosítjuk, hogy a későbbiek folyamán az oktatási rendszerben maradva továbbtanulásuk révén példát mutassanak társaiknak.

 –Február végén fogadták el a város költségvetését. Melyik az a tétel, ahonnét a legtöbb bevételt remélik?

 – A központi forrás költségvetésükben a legnagyobb tétel, saját bevételeinket illetően viszont az iparűzési adó bevétel. Annak ellenére, hogy az iparűzési adó bevételünk az előző évekhez képest alacsonyabb, mégis ebből várunk a legnagyobb bevételt ez évben.

 –Az elmúlt években mennyivel növekedett a szociális ellátásban részesülők száma az aktív korúakra vonatkoztatva?

 – Az aktív korúak ellátása során rendszeres szociális segélyezésben és rendelkezésre állási támogatásban részesültek a rászorultak. 2006-ban 439 fő kapott rendszeres szociális segélyt, ez a szám 2007-ben 29 fővel emelkedett. 2008-ra a segélyezettek száma a 670 főt elérte. A jogszabályi változások miatt 2009. évben rendszeres szociális segélyben 192 fő, míg rendelkezésre állási támogatásban 500 fő részesült. 2010-re a számok csökkenő tendenciát mutattak. A szociális segélyezettek száma 121 főre csökkent és a rendelkezésre állási támogatást is csak 456 főnek kellett biztosítanunk.

 –Milyen lényeges EU-s forrást igénybe vevő projekteket említene?

 – A szocialista kormány idején sajnos nem volt kedvező a fürdőnk fejlesztését célzó pályázat. Most az Új Széchenyi Terv keretén belül várjuk a gyógyvizek hasznosítására kiírt pályázatokat. Az egyik legfontosabb feladatnak tartom a város idegenforgalmának fellendítését, mely a strand további korszerűsítésével, medencék építésével és a régiek felújításával érhető el. Folytatni kell a városközpont felújítását. Nem mindegy, hogy milyen képet kapnak rólunk az idelátogatók, s milyen környezetben élünk mi magunk. Éppen ezért küzdeni fogok annak, a már benyújtott egymilliárd Ft értékű pályázatnak sikeréért, mely a Művelődési Ház és környéke, a piac és környéke rendbetételét célozza, és a Polgármesteri Hivatal bővítését foglalja magába.

 –Hogyan tudják támogatni a kis-és középvállalkozókat?

 – A kis- és középvállalkozások legnagyobb helyi problémája, hogy nem ismerik még eléggé a pályázati lehetőségeket vállalkozásaik fejlesztéséhez, könnyebb működtetéséhez. Fórumokat szervezünk számukra, ahol tájékoztatás kaphatnak minden olyan pályázatról, mely őket segíti. Természetesen törekszünk arra, intézményeinkkel együtt, hogy költségvetési megrendeléseinket elsősorban a helyi vállalkozások felé nyújtsuk be. Ezzel is igyekszünk segíteni a vállalkozások működését.  

–Közeleg a nyaralási szezon. Olvasom: a balatongyöröki Ifjúsági Tábor elsősorban Püspökladány és térségének diákjainak hivatott olcsó üdülési lehetőséget biztosítani. A mai gazdasági helyzetben mennyien tudják igénybe venni ezt az üdülési lehetőséget?

 – A tábor területén két nagy faház, két apartman, két vizes blokk és egy, a Bárándi Önkormányzat tulajdonában lévő nagy faház található. A két nagy faház turnusaira elsődlegesen választási lehetőséget biztosítunk a ladányi iskoláknak. 2010-ben 3275 vendégéjszakát töltöttek itt az idelátogatók, ami 82%os kihasználtságnak felel meg. Úgy gondolom, hogy ez az arány megmutatja azt, hogy az alacsony ár biztosítása mellett a tábort igénybe tudja venni bárki.

 –Mennyit tud költeni a város önmaga reklámozására. Arra, hogy minél több turista érkezzen pl. a gyógyfürdőbe és a Jurta-táborba?

 – Ez idáig főleg interneten reklámoztuk a pihenésre vágyóknak városunk ezen adottságait. Terveink között szerepel azonban a várost népszerűsítő kiadvány készíttetése és a városmarketing erősítése.

 –Úgy tudom, hogy a református egyház tulajdonába szeretnék átadni a Kálvin téri Általános Iskolát. Többször olvastam, hogy az önkormányzatoknak nehézséget jelent fenntartani az oktatási intézményeket, s ezért szívesen átadják azokat a történelmi egyházaknak. Itt is erről van szó?

 – A református egyházközség a volt egyházi ingatlanok tulajdonát rendező 1991. évi XXXII. tv. alapján visszaigényelte az államosítás előtt tulajdonát képező ingatlanait. A rendezési eljárás értelmében az egyházközség természetben igényli vissza a Kálvin tér 3. sz. alatti és vele szemben lévő, a Kálvin tér 6. sz. alatti ingatlanokat. Jelenleg mindkét ingatlanban önkormányzati általános iskola működik. Az egyházközség az ingatlanokat azért kéri vissza, mert azokban ő maga is iskolát szeretne működtetni. Az önkormányzat már a 1990-es évek elején elismerte a református egyházi oktatásra vonatkozó igény megalapozottságát, és ezt az egyeztető tárgyalásokon is megerősítve úgy nyilatkozott, hogy a funkciókiváltás megvalósításához szükséges kártalanítás megállapítása esetén nem látja akadályát az ingatlanok átadásának. Tehát itt elsősorban az ingatlan átadásáról van szó.

 –A térség ki van téve a belvíz pusztításának. Mit lehet ez ellen tenni?

 – A püspökladányi köztemetőben és környékén magas a talajvíz szint, ezért már egy éve nem lehetséges a koporsós temetés. A belvízelvezető rendszer felülvizsgálatára van szükség. Ezt követően a vízelvezető rendszer felújítására kerül sor a talajvízszint süllyesztés elérésének érdekében. Önkormányzatunk kezelésében lévő felszíni vízelvezető csatornák közül a Petri-Érvölgyi csatorna, Kisfenéki csatorna és az A-13 jelű csatorna – Déli sor mentén az Erőss Lajos utcáig – karbantartását és kotrását 2011. évben megoldjuk.

 –Milyen kapcsolatot ápolnak Püspökladány testvérvárosaival. Arról hallottam, hogy a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum és az ausztriai testvérváros, Fischamend múzeuma közös időszaki kiállítást nyitott április 9-én a városban.

 – 1909-ben a császári és királyi katonai közigazgatás, katonai léghajózási intézetet létesített Fischamenden. Ez a tárlat bemutatja nekünk, hogy testvérvárosunk milyen helyet foglalt el az osztrák repüléstörténelemben. Minden tárlatnak üzenete van. Az, hogy ez a tárlat megvalósult számomra nagy öröm. Az itt bemutatkozó kiállítás által testvérvárosunk polgárai megtisztelnek bennünket jelenlétükkel, városuk kultúráját és történelmét településünk lakossága ez által még jobban megismerheti, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz.

A kiállítás megnyitójának vendége volt Dr. Barabás László tiszteletbeli konzul is, aki örömét fejezte ki, hogy ilyen intenzív a testvérvárosi kapcsolat. Utalt arra, hogy az Osztrák Köztársaság is támogatni kívánja ezeknek a kisebb közösségeknek a kapcsolatát. Reményét fejezte ki az iránt, hogy ennek révén a gazdasági kapcsolatok is megvalósulnak majd. A fischamendi delegáció a rendezvény emlékeként archív fotókat adományozott múzeumunknak az első ballon indulásáról, amely Fischamendről Budapestre közlekedett. Az ajándék viszonzásául városunk a Karacs Ferenc által 1804-ben készített eredeti térkép másolatát adományozta Fischamend városának. Ez a tárlat június végéig tekinthető meg a Karacs Ferenc Múzeumban.

 –Idén családi majálist rendeztek a város lovaspályáján. Hogyan sikerült ez a rendezvény? Mit tesz a város a hagyományőrzés érdekében?

 A családi majálist civil szervezetek által került megrendezésre a lovas pályán, délután pedig a Művelődési Központ szervezésében voltak programok. A műsorok, és foglalkozások színessége biztosította, hogy az idelátogatók kellemesen töltsék el ezt a napot a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A rendezvényen számításaink szerint mintegy 500-600 fő vett részt.

A hagyományok megőrzésére különös figyelmet fordít városunk. Civil szervezeteink biztosítják, hogy e téren a folyamatosság legyen városunkban. Az Önkormányzat anyagi támogatással is hozzájárul, hogy e szervezetek ne csak helyi szinten mutathassák meg tehetségüket, hanem az ország más területein is bemutatkozhassanak. Ennek köszönhetően a hagyományőrző egyesületek számtalanszor vettek már részt és vesznek részt a továbbiakban is fesztiválokon s egyéb rendezvényeken.

Valljuk, hogy egy város fejlődőképességének ereje a lakosságán múlik. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a városban működő szervezeteket, egyesületeket erőnkhöz mérten támogassuk. Ennek érdekében kezdeményezni fogom egy civil alap létrehozását, amely további segítségére lesz e szervezetek pályázati lehetőségeinek bővítésére.

 

Medveczky Attila