vissza a főoldalra

 2011.05.27. 

Golyót szánnak Tőkés Lászlónak

Romániában a múlt héten vette kezdetét az ősszel esedékes népszámlálás főpróbája. A statisztikai hivatal szakemberei szerint a nemzetiségnél a maghiar és ungur egy kód alatt szerepel, a székely és a csángó azonban más számot kapott. Arról, hogy ez milyen csapdát rejt, és Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök hozzászólásáról, miszerint Orbán Viktor és Traian Basescu közösen a romániai magyarok megosztására törekednek, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökét kérdeztem.

 – Mielőtt ezekre a témákra rátérnénk, egy frissebb hírrel indítok. Nemrégiben a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben konkrétan Tőkés László meggyilkolására uszított bizonyos Florin Bucovianul. A Stefan cel Mare román uralkodó nevét viselő sajtótermékben a szerző többek között ilyeneket ír: „Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen »bozgor« (hazátlan)? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol örvendhetett mindazoknak a jogoknak, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Ha valami nem tetszik, miért nem mész Magyarországra? Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe?” Tőkés László, az EP alelnöke, az EMNT elnöke tesz jogi lépéseket az újság, illetve a cikk szerzője ellen?

 – Ezeket a kijelentéseket komolyan kell venni, s úgy vélem, nem Tőkés László feladata a jogi lépések megtétele, hanem a román hatóságoknak, hiszen az idézettek több pontban is ellent mondanak az érvényes büntetőjogi törvénynek. Többrendbeli uszításról, gyilkosságra való felbujtásról beszélhetünk. Nem vagyok büntetőjogász, de egyértelmű: az, hogy miként reagálnak minderre a hatóságok, a román jogállam próbája lesz. Nagy kérdés: lehet-e most büntetlenül egy EU-s tagországban ilyen kijelentéseket tenni és miként jár el az illetékes hatóság.

 – Tehát feljelentés nélkül, hivatalból járjanak el?

 – Ahogy mondja, hiszen egy olyan publikus információról van szó, ami minden illetékes asztalára eljutott. Azt várom, hogy minél gyorsabban történjenek lépések a személy, illetve a mögötte álló csoport azonosítására és induljon el az eljárás. Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak  vagy másnak lenne a dolga ebben az ügyben eljárni. Az elmúlt húsz évben volt már rá példa, hogy uszítottak a magyar kisebbség vezetői ellen, de már régen nem olvastam ilyen minősíthetetlen, durva, alpári hangvételű szöveget. Abban a helyzetben, mikor úgy tűnik, és azt olvashatjuk, hogy a két ország közt az átlagosnál jobb a viszony, illetve az RMDSZ régóta részese a román törvényhozó-, illetve végrehajtó hatalomnak, ez az írás úm. vészcsengő: talán társadalmi szinten még sincs minden annyira rendben.

 – Akkor most a népszámlálásról. Hogyan is képzeljünk el egy ilyen főpróbát?

 – Néhány kiválasztott településen, vagy település-kategóriák szerint népszámlálási biztosok próbaképpen, elvileg véletlenszerűen megkérdeznek egy adott számú embert. A főpróba célja:a hiányosságokra való figyelemfelhívás, és az, másrészt, megbizonyosodjanak arról, hogy az őszi akció rendben zajlik-e le. A próba kiértékelése után el lehet még végezni a szükséges korrekciókat. A népszámlálás minden nemzet életében fontos, de kiemelkedően lényeges a számbeli kisebbségben lévő nemzeti közösségek számára, hiszen azon túl, hogy népességcsökkenéstől lehet tartani, konkrét jogi következményekkel is jár egy ilyen aktus. Több EU-tagállamban, így Romániában is a kisebbségjogi törvény bizonyos passzusaiban – a közösségi és nyelvi jogoknál – százalékarányokat tüntetnek föl. Egy konkrét példát mondok: Kolozsvár Erdély fővárosa, ahol még 70 ezer fős, jelentős magyar közösség él, ráadásul komoly értelmiségi és intézményi háttérrel. Azon múlik, hogy Kolozsváron a magyarok a közhivatalokban nyelvüket használhassák: 20% fölé, vagy alá esik az arányuk a népszámlálásnál. Ez mutatja a kérdés fontosságát, és ezért a magyar politikai és civil tábor szereplőinek minden nézeteltérést félre kell tenniük, azon kell közösen munkálkodniuk: a lehető legjobb körülmények közt történjen meg ősszel a népszámlálás. Ki is adtunk egy közleményt, miszerint ezt a kérdést ki kell venni a pártcsatározásokból. Ennek a konszenzuskeresésnek vannak biztató jelei. Szerintem, ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplőtől, párttól, érdekvédelmi képviselettől, egyháztól és szervezettől azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni.

 – Úgy emlékszem, hogy a 2002-es népszámlálás alkalmával is külön kódot kaptak a csángók. Hozzávetőlegesen 1200 fő vallotta magát csángónak, míg 1 millió 400 ezer magyarnak.

 – Sajnos nem új dolog, hogy a hatalom megpróbálja leválasztani a magyar közösséghez tartozókat különböző technikákkal. A ’90-es évek elején is feltüntették külön kategóriában a székelyeket. Ez egy szánalmas kísérlet a megosztásunkra. Úgy hiszem, hogy a magyar közösség eléggé érett ahhoz, hogy átlásson az ilyen trükkökön. Ezért is fontos, hogy a következő fél évben a témával kapcsolatban miként szólalnak meg a magyar közéleti szereplők és azt, ugyanazt, az identitás megvallásának fontosságát erősítsék közösségünk tagjaiban.

 – Ez az egész azért érdekes, mert pont az EMNT-t vádolják a magyarság megosztásával. Victor Ponta román szociáldemokrata pártelnök azt állította: a magyar miniszterelnök és a román államfő „közös stratégiát” dolgozott ki, hogy megossza a romániai magyar közösséget. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis nem megfelelő partner sem a román államfő, sem a magyar miniszterelnök számára – vélte Ponta, aki szerint Basescu és Orbán egyaránt „Tőkés László új pártjára”, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppártra támaszkodik.

 – Romániában a szociáldemokrata párt a legerősebb ellenzéki tömörülés és módfelett érdekes, és árulkodó ez a nyilatkozat. Ponta pártjának tisztségviselői az utóbbi időkben még nacionalista, durva magyarellenes kijelentéseket is tettek, ezért is fura, hogy most az erdélyi magyarokat féltik Orbán Viktortól, Traian Basescutól és Tőkés Lászlótól. Ez is a romániai zavaros politikai helyzetre mutat rá: a kormánypárti RMDSZ-t félti egy ellenzéki párt egy új magyar párttól. Mi nem váltópártot akarunk, hanem a lemorzsolódott erdélyi magyar politikai közösséget szeretnénk újraépíteni, ezért az EMNP jelszavai az összefogás, együttműködés, munkamegosztás. Az RMDSZ vezetésének vádjaira, miszerint történelmi tévedés lenne az új alakulat bejegyzése, csak annyit mondhatok: az RMDSZ vezetőinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható, és az Erdélyi Magyar Néppárt nem ellenfél, hanem társ. Az RMDSZ-ben nem jött létre a politikai pluralizmus, e történelmi mulasztás következménye, hogy ma a romániai magyar politikában több szereplő is jelen van. Országos keretprogramot dolgozunk ki, amelyet három régióra bontunk le, Közép-Erdélyre, Partiumra és Székelyföldre – ennek vitairatát már a tusványosi szabadegyetemen bemutatjuk –, ugyanakkor konzultációt is terveznek, amelynek során feltérképezik az emberek problémáit.

Medveczky Attila