vissza a főoldalra

 2011.03.04. 

Az MKP is a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagja

Brüsszelben ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Tőkés László, az EP alelnöke közölte, hogy a felvidéki Magyar Koalíció Pártja teljes jogú taggá vált a KMAT-ban, amely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti. A KMAT nyilatkozata szerint a határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra.

A zárónyilatkozat szerint a KMAT tagszervezetei minden törvényes eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy a magyarság jogos autonómiaigényének érvényt szerezzenek.

"A magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen" - hangoztatták a dokumentumban.

A brüsszeli tanácskozáson két további állásfoglalást is elfogadtak. Az egyik Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggéseiről szól. Egyebek közt megállapítja: a nemzeti közösségek autonómiája - miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja - a többségi nemzetek érdeke is.

"Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi - kulturális, sajátos jogállású települési és területi - autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly európai stabilitási kockázatot jelenthet" - olvasható a dokumentumban.

A másik állásfoglalás a kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy "bár az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelvei, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az erre épített európai alapjogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk".

Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon - egyelőre nem hivatalos formában - "védhatalmi státust" a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.

Az unió működését új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés egyebek közt létrehozta az állampolgári kezdeményezés európai jogintézményét. Ennek lényege, hogy kellő számú tagállamból megfelelő számú állampolgár aláírásával a lakosság maga is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását valamilyen kérdésben. Tőkés közölte, hogy ilyen állampolgári kezdeményezést terveznek az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.

***

A KMAT 2004. június 16-án Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával alakult meg. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. A KMAT a régió magyar közösségeinek autonómiatörekvéseit hívatott képviselni. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó Kárpát-medencei autonómia-rendszer kidolgozását és a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését.

A KMAT megalakulásának idején még Bugár Béla volt a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Az általa vezetett párt nem kívánt a KMAT tagja lenni. Ebben érdemi változás nem történt Csáky Pál elnöksége (2007-2010) idején sem, néhány KMAT-ülésen az MKP-tagjai megfigyelőként vettek részt. (Tőkés László Csáky Pállal való 2008 szeptemberi találkozóján vetette fel, hogy szeretnék, ha a párt rendes tagjává válna a KMAT- nak. Csáky Pál azt válaszolta, hogy a pártnak mérlegelnie kell választóinak akaratát és az országban uralkodó viszonyokat, valamint a politikai légkört is). Most változás történt, a Berényi József elnök vezette MKP-küldöttség (melynek egyébként Csáky Pál is a tagja volt) hivatalos minőségben vett részt a tanácskozáson, és az MKP belépett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjai közé.