vissza a főoldalra

 2011.03.04. 

"Hadüzenet" az ukrajnai nyelveknek

Januári hír volt, miszerint Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa levélben tájékoztatta Volodimir Litvint (képen) , a Legfelső Tanács elnökét az ukrán nyelvtörvény-tervezettel kapcsolatos észrevételeiről.

E levélben a főbiztos amellett, hogy rámutatott a tervezet számos, a kisebbségek számára előnyös vonatkozására, a nyelvek közötti egyensúly szempontjából több – véleménye szerint – negatív dologra is felhívta a figyelmet. Azzal érvelt, hogy a jogszabály törvényerőre emelkedése a későbbiekben az orosz nyelv túlsúlyához vezethet, ami nemzetiségek közötti feszültségek kiváltó oka lehet. Ezért azt tanácsolta, a tervezetet ne terjesszék a parlament elé, nyilatkozta lapunknak dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke.

 – Az EBESZ illetékesének véleménye és javaslata azért is tekinthető meglepetésnek, mert az okmánytervezetről eddig nagyon jó véleménye volt annak a szakértői bizottságnak, amely az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének, illetve a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ukrajnai végrehajtását vizsgálja – mondja dr. Tóth Mihály. – Ez utóbbi természetes, hiszen a normaszöveg-tervezet gyakorlatilag megválaszol és megoldást ajánl mindazokra a kérdésekre, illetve problémákra, melyekre a nevezett nemzetközi konvenciók végrehajtását vizsgálni hivatott testületek rámutattak.

 A nyelvtörvény körüli furcsaságok az Európa Tanács Demokráciával a Jogért, közismertebb nevén a Velencei Bizottság február 16–18-a közötti ukrajnai vizsgálódásával folytatódtak. A küldöttség találkozott az ukrán parlamentben jelen lévő politikai erők és az ukrajnai nyelvi kisebbségek képviselőivel is. Az utóbbin egy kérdésre válaszolva Sergio Bartole professzor, a delegáció vezetője elárulta: Volodimir Litvin felkérésére tanulmányozzák a nyelvtörvény-tervezet alkotmányjogi vonatkozásait, továbbá az is kiderült, hogy a vizsgálóbizottság kritikusan viszonyul hozzá. Többek között kifejtették, hogy nem tartják ésszerűnek a regionális nyelvhasználat küszöbének 10 százalékos szinten való megállapítását, mert ez esetben előfordulhat, hogy egy bizonyos közigazgatási egységen belül két vagy akár több nyelv is megkaphatná a regionális nyelv státuszát. Ez véleményük szerint jelentős nehézségeket okozna a közigazgatásoknak.

 – Meglepetés volt Sergio Bartole számára, hogy Ukrajnában az ilyen többnyelvűségre már vannak példák, például a kárpátaljai Aknaszlatinán – folytatja az UMDSZ tiszteletbeli elnöke. – A nagyközség közintézményein békésen megférnek egymás mellett a három – ukrán, magyar, román – nyelvű feliratok, és az adminisztráció is akadálymentesen működik az államnyelven, korábban oroszul, most ukránul.

 – Mi lehet a bizottság elutasító hozzáállása mögött?

 – Azt a következtetést lehet levonni, hogy a nyelvtörvény elfogadásának ukrajnai ellenzői, miután nem sikerült az országon belül megfelelő ellenállást kialakítani a jogszabály elfogadásával szemben, egyes nemzetközi szervezetek nem egészen korrekt befolyásolásával próbálnak szándékuknak érvényt szerezni.

 Amennyiben a beterjesztett formájában emelkedne törvényerőre a dokumentum, Ukrajna 27 közigazgatási egységéből – 24 megye, a Krími Autonóm Köztársaság, Kijev és Szevasztopol városok – 13-ban kapna regionális státuszt az orosz nyelv, Kárpátalja és Csernovic vonatkozásában pedig a magyart, illetve a románt illetné ez meg. És természetesen mindazon közigazgatási egységekben – járásokban, városokban, községekben –, amelyekben a népszámlálás adatai szerint valamelyik nyelvi kisebbség a lakosság több mint tíz százalékát teszi ki, ugyanez a státusz járna. Mindez a közéletben – hivatali, bírósági és egyéb ügyintézésben – lehetővé tenné azon nyelvek használatát, amelyek a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikációs törvénye szerint regionális, illetve kisebbségi nyelvnek tekintendő.

 Volodimir Litvinnek volt egy megnyilatkozása, amelyben arra hivatkozva, hogy a parlament tavaszi ülésszakának napirendjén számos társadalmi feszültséget gerjesztő törvénytervezet – adó-, nyugdíjtörvény stb. – van napirenden, nem tartaná célszerűnek egy újabb, a lakosságot megosztó tervezet megvitatását. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtörvény-tervezet vitájának és esetleges elfogadásának határideje legalábbis elhúzódhat. Ez a jogszabály ellenzői malmára hajtja a vizet.

 Tóth Viktor