vissza a főoldalra

 2011.03.11. 

Hat hónap börtön magyar könyvek terjesztéséért

Negyven évvel ezelőtt indult Erdélyben a Tőzsér-posta, amikor Tőzsér József létrehozta a könyvpostaszolgálatot Gyergyószentmiklóson a Tatár utca 151. szám alatt. A jubileummal kapcsolatban Tőzsér Józsefet, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatóját kérdeztem.

 – Azt olvastam, hogy a könyvek iránti szeretetét édesapjától örökölte, akinek jelentős magánkönyvtára volt és könyvesboltot is nyitott. Milyen tematikájú könyveket gyűjtött édesapja?

 –Édesapámnak a két világháború között magánkönyvtára volt. Főleg az Erdélyi Szépműves Céh kiadványai, valamint Herczeg Ferenc, Dumas művei maradtak meg a II. világháború után, amikor a könyvtárat majdnem teljesen felszámolták az átvonuló orosz katonák. A kölcsönkönyvtár szülőfalumban, Gyergyóalfaluban volt. Ő a könyveket kis pénzért a Gyergyó-vidéki falvak olvasóinak kölcsönözte és az ebből bejött pénzből újabb könyveket vásárolt a könyvtár számára. A háború után édesapám saját könyvesboltot nyitott, amely az államosításig, 1950-ig működött. Akkor már könyvkölcsönzéssel csak a hivatalos könyvtárak foglalkozhattak.

 – Ön a ’70-es évek elején egy könyvterjesztési részleg munkatársaként dolgozott. Ez milyen feladatot jelentett?

 – 1969-ben ötéves helyettesítő tanári munkásságom után mentem a Fogyasztási Szövetségek Hargita Megyei Vállalatához a könyvterjesztési részleg vezetőjének, ahol Hargita megye 39 községének a könyvellátása volt az egyik fő feladatom. Itt minden faluban könyvesboltot alapítottam.

 – Milyen ötlettől vezérelve nyitotta meg a Tőzsér-postát?

 – A szórványvidék, valamint akár Maros, Kolozs megye falvainak a könyvellátása ebben az időben nem volt megoldva és elég sokan érdeklődtek a Kriterion, a Dacia Kiadó, valamint a Magyarországról behozott könyvek után és ezért indítottam egy könyvposta-szolgálatot 1971 februárjában, a gazdasági vállalat keretében, ahol a szórványba utánvéttel könyveket küldtünk. Ezt nevezte el a Hét kulturális hetilapban Beke György, „az erdélyi száguldó riporter” Tőzsér-postának. Főleg a Zsil-völgyéből, Szatmár, Máramaros környékéről és a Partiumból kértek könyveket a Tőzsér-postán, de a Bukaresti Magyar Nagykövetség is sokszor fordult hozzánk könyvekért. Körülbelül 500 könyvcímünk volt forgalomban, amelynek nagy része hazai kiadású könyv volt és kb. 100 cím Magyarországról behozott könyv.

 – Honnan értesültek a kölcsönözni vágyók arról, mely könyveket lehet öntől kikérni?  

–A könyvekről listákat állítottunk össze és ezekből értesültek a könyvvásárlók a megrendelhető könyvekről.

 – Az első évben mennyien keresték föl?

 – Első évben 100-200 könyvcsomagot küldtünk szét, de a ’80-as évek végén ez a szám elérte az évi 1000-1500-at is.

– Az elvtársaknak nem tetszhetett az ön működése, mert még bűnvádi eljárást is indítottak Ön ellen a Tőzsér-posta miatt. Mi volt a konkrét vád, s milyen büntetést kapott?

 – Természetes, hogy ez a könyvposta-szolgálat nem nagyon tetszett az „elvtársaknak”, éppen ezért megtalálták a módját és megpróbálták megszüntetni azzal az indokkal, hogy illegálisan a Kovászna megyei kollégámmal hajcsatokat árultunk a könyvesboltban, amiért felfüggesztéssel 6 hónap börtönbüntetésre ítéltek 1976-ban, és elkobozták a megrendelők leveleit, meg a vásárlók címlistáit is. Ekkor a Fogyasztási Szövetkezeteknél megszűnt a könyvposta-szolgálat, mivel én a Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz mentem át kereskedelmi részlegvezetőnek, később kereskedelmi igazgatónak – és itt újraindítottam a könyvposta-szolgálatot. A falusi könyvesboltokat csak a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége a vezetőségének kellett engedélyezniük, akik akkor magyarok voltak és ez nagy könnyebbséget jelentett.

 – Az 1990-es évekre miért szűnt meg ez a bolthálózat?

 – A változások után, 1990-ben falun megszüntették az összes könyvesboltot és nagyjából a szövetkezeti hálózat más üzleteit is privatizálták. Egy pár faluban indult magánkönyvesbolt.

 – 1993-ban megalapította a Pallas Kiadót, s ennek ön az igazgatója. Honnan volt ehhez elegendő tőke?

 – 1993-ban az Állami Könyvterjesztőtől eljöttem és a magyarországi Akadémia Kiadó akkori vezetőjével, Zöld Ferenccel megalakítottam a Pallas-Akadémia Könyvkiadót. Akkor 100-100 USD-t kellett befizetni egy cég megalakításához, amely román–magyar vegyes vállalat volt. A könyveket bizományba kaptuk az Akadémia Kiadótól vagy más magyarországi kiadóktól. Sajnos, 1996-ban az Akadémia Kiadót egy holland cég megvásárolta és mi a holland cégtől vásároltuk meg az Akadémia Kiadó részét, így csak a neve maradt meg Pallas-Akadémia kiadóként.

 – Ma mindenütt azt lehet hallani, hogy az emberek alig olvasnak, s ha mégis azt teszik, akkor nem komoly, tudományos irodalmat. Osztja ezt a véleményt?

 – A könyveladás eléggé lecsökkent. Főleg ismeretterjesztő irodalmat vásárolnak, kevésbé szépirodalmat.

 – Az ön által vezetett kiadó főleg erdélyi szerzők műveit ápolja?

 – A könyvkiadó erdélyi szerzők műveit, vagy a Magyarországon élő Erdélyből kitelepült, de erdélyi témákkal foglalkozó szerzők műveit adjuk ki; de azért indiai, finn, román, litván fordításokat is kiadunk. Ezenkívül könyvesboltjainkban havonta 200-300 cím Magyarországról behozott könyvet is forgalmazunk.

 – Nem túl zárt piac az erdélyi?

 – Eléggé zárt az erdélyi könyvpiac. Megpróbálkoztam felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar könyvek terjesztésével is, ahová az általunk kiadott könyveket is cserében felajánlottuk. Ezek többnyire szépirodalmi könyvek voltak, de kevésbé vásárolták ott az általunk kiadott könyveket; mi pedig kevésbé tudtuk eladni az onnan behozott könyveket. Sajnos, a magyarországi kortárs írók művei után sincs érdeklődés, mint ahogy fordítva is igaz: az erdélyi kortárs írók műveit is nagyon kis példányszámban lehet eladni Magyarországon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó évente 35-50 könyvet jelentet meg. Áprilisban lesz 18 éves a könyvkiadó és az idén fog megjelenni: Sas Péter: A heraldikus Köpeczi Sebestyén József élete és munkássága, amely a kiadó 600. könyve lesz.  A könyvposta-szolgálat ma is működik. A könyvek címei megtekinthetőek honlapunkon.

 – A gazdasági válság mennyire vetett vissza a könyvek forgalmán?

 – A könyv és a kulturális termékek az utolsók, amiket az emberek megvesznek az élelmiszer és ruházat után a gazdasági válság idején. Hozzávetőlegesen 20%-kal esett vissza a forgalmunk, ez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a statisztikák szerint Magyarországon tavaly a könyveladás pontosan ennyivel csökkent.