vissza a főoldalra

 2011.03.11. 

Legális drogok a netről

A legális tudatmódosítók rohamos tempóban változó és növekvő piacáról tartott február 22-én konferenciát a Nemzeti Drog Fókuszpont. A kábítószer-probléma terén új jelenségnek számít a pszichoaktív szerek (designer drogok) használatának és kereskedelmének az utóbbi években tapasztalt felerősödése. Egyre több új pszichoaktív szert azonosítanak. A rekord 2009-ben dőlt meg, amikor a korábbi évhez viszonyítva az Európában bejelentett anyagok száma megduplázódott. Ez huszonnégy olyan designer drogot jelentett, amelynek visszaélésszerű használatáról korábban nem volt információ. A konferencián elhangzottakról Péterfi Annát, a Nemzeti Drog Fókuszpont koordinátorát kérdeztem.

 – Tehát legális tudatmódosítókról van szó. Ez azt jelenti, hogy sem terjesztésükkel, sem fogyasztásukkal semmilyen törvénybe ütközőt nem követnek el az emberek?

 – Magyarországon a kábítószer-szabályozás ún. egyedi listás rendszerben történik. A vonatkozó jogszabályok konkrét vegyületeket sorolnak fel. Ha egy ilyen, egyébként szabályozás alá eső anyagot szerkezetileg módosítanak, új anyag keletkezik, mely már nem esik a jogszabályok hatálya alá. Ezen új pszichoaktív szerek nem szerepelnek a hazai kábítószer- listákon, így megszerzésük és tartásuk, illetve a velük kapcsolatos terjesztői tevékenységek sem tartoznak a Btk. kábítószerekkel foglalkozó paragrafusainak hatálya alá.

 – Ugyanakkor azt írják, hogy a designer drogokat visszaélésszerűen használják. Legyen kedves ezt bővebben kifejteni.

– A visszaélésszerű használatot itt nem jogi fogalomként alkalmazzuk, hanem a nem rendeltetésszerű használatot értjük alatta (az angol „misuse” szó átvételeként). A tudatmódosítóként, hangulatjavítóként használt szerek között találhatunk gyógyászati célzattal kifejlesztett anyagot, de akár az ipari termelés során oldószerként hasznosított szert is.

 – Az új pszichoaktív anyagok felbukkanása, illetve a már ismert szerek, anyagok új felhasználási módozatainak megjelenése milyen társadalmi és népegészségügyi kockázattal járhat?

 – Az illegális szerekhez –kábítószerekhez – hasonlóan, ezen anyagok használata is szociális és egészségügyi problémák megjelenéséhez vezethet, mely problémákhoz kapcsolódó költségeket részben vagy egészben a társadalom viseli. Néhány anyag esetében intravénás használattal is találkozunk, mely önmagában óriási kockázatot jelent nem csak az egyénre, de környezetére és a társadalomra nézve egyaránt – például – a fertőző betegségek (mint a hepatitis C) terjedése révén. Ugyanakkor az új szerek megjelenése fokozott munkát, így fokozott ráfordítást igényel a bűnüldöző szervek részéről is, hiszen e szerek kereskedelme akár szervezett bűnözői csoportok tevékenységéhez is kapcsolódhat.

 – Ezeket a szereket főleg fiatalok szedik. Készült arról vizsgálat, hogy hazánk mely területei a legérintettebbek?

 – Reprezentatív felmérés nem készült még az új szerek kapcsán, mely révén megbízható információval rendelkeznénk a területi különbségekről. A konferencián részt vevő, szerhasználók ellátásával foglalkozó szakemberek beszámolójából azonban kiderült, hogy a szerhasználati mintázatok (fogyasztott szerek, bevitel módja, gyakorisága) az ország különböző pontjain eltérők lehetnek.

 – Csupán hazai problémáról van szó, vagy európairól?

 – A probléma világszerte jelen van. Már önmagában az is globálissá teszi a jelenséget, hogy ezen anyagok kereskedelmének egyik fontos színtere az internet.

 – Hányadikok vagyunk Európában a designer drogok használatában?

 – A kábítószer-használat elterjedtségéről csak néhány évente készül hazánkban reprezentatív vizsgálat. Az utolsó ilyen vizsgálat 2007-ben készült, azonban ebben még nem szerepeltek designer drogok. Meg kell említenünk, hogy sok más területhez hasonlóan a kábítószer-helyzet monitorozása is új kihívásokba ütközik az új szerek kapcsán. Ezen anyagok sokszor csak néhány hónapig, esetleg egy évig népszerűek, így a kutatóknak is nehéz őket „elcsípni”.

 – Az internet sok mindenre jó, de vannak káros mellékhatásai is. Azt mondják, nem csak pizzát, de drogot is lehet rendelni. Ez igaz?

 – Az új szerek kereskedelmének egyik fontos színtere valóban a világháló. Ez könnyebb hozzáférhetőséget jelent a fogyasztók/vásárlók számára, mindamellett megnehezíti a hatóságok munkáját. Intézetünk múlt heti konferenciáján bemutatásra került kettő, az online kereskedelemmel foglalkozó kutatás. A Nemzeti Drog Fókuszpont által 2011. január 13. és február 4. között készített online-vizsgálat a hazai internetes kereskedelmet tárta fel. Ennek során az Intézet munkatársai 19 olyan magyar nyelvű online oldalt azonosítottak, melyeken „növényi tápsó, fürdősó, relaxációs füstölő” és egyéb „álneveken” lehet beszerezni MDPV, GBL, JWH-018, illetve „mefildronon” néven piacra dobott – az utóbbi esetben kitalált – pszichoaktív szert. A Fact Intézet által készített vizsgálat a pszichoaktív szerekkel kereskedő oldalak által alkalmazott marketingtechnikákra fókuszált, minek során kiderült, milyen mértékű profizmus áll ezeknek az anyagoknak a mérhetetlen profitabilitással kecsegtető értékesítése hátterében.

 – Az internetes oldalakon azt írják a forgalmazók, hogy a szerek legálisak, de emberi fogyasztásra nem alkalmazhatók. Ez azért abszurdum.

 – Az új pszichoaktív szerek kereskedelmének az egyik kulcseleme a félrecímkézés. A termékeket nem emberi fogyasztásra kínálják, hanem jellemzően fürdősóként, növénytápként, szobai füstölőként. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezeket az anyagokat valóban erre a célra fejlesztették ki, csupán az engedélyeztetés kikerülése végett választják ezeket a termékmegjelöléseket. A webshopok által sugárzott információ is ambivalens. Egyrészt – és ezt kutatásunk is megerősíti – nagyjából mindenhol feltüntetik, hogy a kínált termékeket nem emberi fogyasztásra szánják, azonban rengeteg olyan információval találkozunk emellett, amely közvetve a fogyasztásra utal. Például: „10-25 mg az ajánlott adag! Melyet 3 órán belül semmilyen körülmények között sem ajánlatos ismételni!”

 – Tudom, hogy önök nem törvényhozók. De mégis: mi a véleményük, nem kéne az önök által ismertetettek alapján módosítani a szabályozási kereteket?

 – A Nemzeti Drog Fókuszpont, az európai drogmonitorozás hazai intézménye, mely sztenderdizált kutatások révén európai szinten összehasonlítható adatokat gyűjt és vizsgál, tevékenységének célja a döntéshozók munkájának előkészítése.

 – Milyen preventív intézkedések lennének szükségesek?

 – Nagyon fontos, hogy a prevencióban részt vevő, illetve az ellátást végző szakemberek információval rendelkezzenek ezekről az anyagokról. Nehéz úgy tanáccsal szolgálni, ha a szóban forgó szer hatásait például nem ismeri a szakember. A Nemzeti Drog Fókuszpont egyik feladata, hogy segítse az információáramlást a hazai és az európai szakemberek között. Tekintve, hogy az új szerek kereskedelme az internetnek köszönhetően határok nélküli, ha egy szer felbukkan Európa valamelyik pontján, és a fogyasztók megkedvelik, az nagy valószínűséggel eléri hazánkat is. Ezért nagyon fontos, hogy az információkat minél gyorsabban eljuttassuk a hazai szakemberekhez, és a hazai információkat (amilyen a tavalyi évben felbukkant 3,4-dimetil-metka-tinon volt, melyet hazánkban sikerült először azonosítania a hatóságoknak) közvetítsük az EU többi tagállama felé. Ennek az információ-áramoltatásnak az eszköze és fóruma gyakorlatilag az EU által létrehozott és hazánkban a Nemzeti Drog Fókuszpont koordinálásával működő Korai Jelzőrendszer.

– Azt sokan tudják, hogy a kábítószerben hatalmas pénz van. Mennyire nehéz harcolni az ilyen piacok ellen?

 – A múlt heti Designer Drogok konferencián betekintést kaptak az érdeklődők – többek között – az új szerek laboratóriumi azonosításával járó kihívásokba. Ez általában úgy történik, hogy rendelkezésre áll egy referenciaanyag, melyet analitikai módszerekkel összehasonlítanak a lefoglalt anyaggal. Mivel ilyen referenciaanyag jellemzően nem áll rendelkezésre az új szerek esetében, azonosításuk eltérő módszereket, így eltérő technikai hátteret igényel a laboratóriumoktól. Ez természetesen csupán egy, a hatóságok munkáját nehezítő körülmények közül. Az interneten zajló kereskedelem, a folyamatosan megjelenő újabb és újabb termékek állandó kihívás elé állítják őket.

Medveczky Attila