vissza a főoldalra

 2011.03.18. 

Kőbányán is megkezdődött az elszámoltatás

Ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisítás, színlelt ügylet kötésével megvalósult csődbűncselekmény, különösen nagy kárt okozó csalás, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere egy ház felújítása kapcsán.

 – Tisztelt polgármester úr! Tudtommal a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. új vezérigazgatója – a 2010 októberében megválasztott városvezetés kérésére – a társaság korábbi tevékenységét teljes egészében felülvizsgálja, úgy a napi működést, mint a nagyberuházásokat. Ennek keretében a cég szakértők bevonásával vizsgál számos jelenleg futó vagy korábban lefuttatott nagyprojektet. Egy ilyen vizsgálat eredményeképpen tette polgármester úr a feljelentést?

 – 2006-ban a Fővárosi Önkormányzattal együtt a kerület akkori vezetése egy szociális városrehabilitációs programba kezdett. Mindez hozzávetőlegesen 400 milliós beruházásnak indult. A 2006-os helyhatósági választások előtt kiírtak egy közbeszerzési pályázatot. Tehát a Bihari út 8/c. rehabilitációs program legfontosabb részét képező épületfelújítási alprojektjeinek kivitelezőjét közbeszerzési pályáztatás eredményeként bízták meg. A mostani vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a vállalkozóval a szerződést 2006. június 17-én kötötték meg, s ez a dátum megelőzte az eredményhirdetés idejét, az év július 7-ét. Már ez önmagában felveti azt a gyanút, hogy itt kétes dolgokról van szó, bár ki tudja, lehet, hogy csak elírták a dátumokat. Utána többször módosították a közbeszerzési szerződést, ezek közül vannak, melyek még megfelelnek a közbeszerzésekről szóló törvény szabályainak, a probléma akkor következett be, mikor a vállalkozó cég a kivitelezés lezáráshoz plusz  forrást igényelt. A vizsgálati anyagokból kiderült, hogy a vállalkozó csődöt jelentett. Elindult a csődeljárás, új ügyvezetője lett a cégnek. Ez a cég a munkaterületekről 2009. december közepén vonult le, de ezt tételes felmérés nem követte. Kiderült, hogy az egyik alvállalkozó megkapta annak a 45 millió forintnak a jelentős részét, amit pótlólagos forrásként kapott meg annak idején a csődöt jelentett cég. Arról viszont semmilyen dokumentumot nem találunk, hogy a vállalkozó átengedett volna több mint 20 millió forintot az alvállalkozónak. Nyilván a felszámoló rátette volna a kezét erre a pénzre, ha azt megkapja a vállalkozó. Az is igen lényeges, hogy a kifizetés idején a vállalkozó és az alvállalkozó tulajdonosa egyazon személy volt. Itt csődbűntett gyanúja vetődik föl. A másik két alvállalkozó csupán kis „alamizsnát” kapott. Ami még érdekes, hogy a céget úgy fizették ki, olyan teljesítést ismertek el egy adott ponton, ami 90%-os. A dokumentumok szerint 83%-nál nagyobb készültség nem lehetett. Így a plusz 7%-os elismerés 27,5 milliós túlfizetést jelent. Így valóban különösen nagy vagyoni hátrány érte az önkormányzatot. Az még kérdés, hogy hűtlen, vagy hanyag kezelésről volt szó.

 – Mit kell tudni erről az ominózus épületről?

 – A Bihari út 8/c-ben túlnyomórészt romák laknak. Egy függőfolyosós házról van szó, amiben korábban 100, most már 70 lakás található. Ilyen típusú házból korábban még kettő is volt a kerületben, de azokat lebontották, mondván, ne legyenek szegregált telepek. A rehabilitáció lényege: két- szobás, komfortos lakások kialakítása a szobakonyhásokból, illetve a mosókonyhák felszámolása. Az is feltétel volt, hogy a az ottlakók 70%-a maradjon a felújítás alatt az épületben. A családsegítőnek is működött ott egy kihelyezett irodája, amíg futott a projekt. A munkák viszont még most sem fejeződtek be.

 – Igen, olvastam, hogy a városrehabilitációs projektet már 2009-ben le kellett volna zárni.

 – Ez nem történt meg, s mivel a városvezetés nem zárta le a projektet 2 évvel ezelőtt, ezért a Fővárosi Önkormányzat a támogatás egy részét, kb. 40 millió forintot nem folyósított. A mai napig nem történt meg négy lakás felújítása. Ráadásul számos esetben rossz minőségű munkát végeztek a cég dolgozói. Úgy újítottak föl egy épületet, hogy a tető maradt a régi. A munkát az is megnehezítette, hogy egy gördülő beruházásról van szó. Először adott számú lakást újítottak föl, s mikor azok elkészültek, akkor átköltöztették oda a többi felújítandó lakásból a lakókat. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a gáz- , illetve a villanyórákat is át kellett helyezni. Ekkor kiderült, hogy a lakóknak hatalmas tartozást halmoztak föl. A gördülő beruházáshoz viszont ki kellett egyenlíteni a számlákat az önkormányzatnak a tartozók helyett. Átvállalták a terheket. Azt még nem tudom, hogy mi a végszámlája ennek a projektnek, de gyanítom, hogy eléri a 600 millió forintot.

 – Igaz, hogy már az első testületi ülésen határoztak a vizsgálatról?

 – Igen, már akkor sejtettük, hogy nincs minden rendben a rehabilitáció körül. A Fidesz helyi képviselőcsoportjának korábbi vezetője, Radványi Gábor – aki jelenleg alpolgármester – már tavaly interpellált ez ügyben. Az azt követő vizsgálat viszont az új képviselőtestület megalakulásáig nem zárult le. Ezért kértük már az első testületi ülésen a pénzügyi bizottságtól az ügy kivizsgálását. Majd a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. új vezérigazgatója szakértők bevonásával elkészítette a jelentést. Amikor én ezt megkaptam, akkor a dokumentumok alapján rögtön feljelentést tettem, hogy minél hamarabb derüljön fény az igazságra, s az ismeretlen tettes ismertté váljon.

 – Anyagilag is jobban jár a kerület, ha kiderül ki a tettes?

 – Büntetőeljárásról van szó, s ennek keretében nem igényelhetjük vissza az okozott vagyoni kár mértékét. Ahhoz, hogy az önkormányzat anyagi igényét érvényesítse, polgári peres eljárást kell kezdeményeznie, de annak megtételéről még nem döntöttünk.

 – Azt hallottam, hogy igazságügyi szakértői vizsgálatot is szeretnének elindítani. Ebben az ügyben?

 – Nem, hanem a Gergely-bánya ügyében. Egy volt szemétbányáról van szó, ami régebben agyagbánya volt. A cégleépítés után a bányászott agyagot szeméttel feltöltötték. 2002 után már az önkormányzat tulajdonában volt ez a rekultiválódó bányaterület. Az önkormányzat megvásárolt egy céget a rekultivációs munkákkal, amivel megbízott egy ügyvezetőt, aki igen baráti viszonyt ápolt az akkori városvezetéssel. Ez az ügyvezető később összerúgta a port a szocialista városvezetéssel, s egy belső feljelentést is tett Hiller István felé, mondván: belépési nyilatkozatokat hamisítottak. Ez volt a sajtóból is ismert tagtoborzási botrány. A 2006-os választásokat követően a képviselők egy olyan dokumentumcsomagot kaptak, ami azt tartalmazta, az önkormányzat több száz millió forintos kölcsönt adott hajdan az említett cégnek termőföldvásárlásra, növénytelepítésre, tehát a rekultivációra. 2006 és 2010 között dolgozott az önkormányzatnál Novák Gyula képviselő úr, tanácsnok, aki leigazolt bizonyos földbeszállításokat a bányaterületre. Aláírta, mint az önkormányzat tanácsnoka, és használta hozzá a cég bélyegzőjét. Ugyanazon a napon felvettek egy másik jegyzőkönyvet, ami teljesen eltérő földmennyiséget határozott meg. Ebben az iratban szerepelt egy olyan kitétel, miszerint 6 millió forintot kapott zsebbe Kaszab Csaba, hajdani alpolgármester. 2006-ban a képviselők feljelentést fogalmaztak meg, amit a rendőrség lezárt, mondván, nem találtak semmilyen gyanús körülményt. Ezt követően az önkormányzat pótmagánváddal élt és ez az eljárás jelenleg is folyik. Ez ügyben szeretnénk igazságügyi szakértő kirendelését a bíróságtól a rekultiválás helyzetének feltárására. A parknak kijelölt helyen sétálva gyanítani lehet, hogy nem történt meg a rekultiválás: vasdarabok állnak ki a földből, folyamatosan követ termel a terület és a telepített növények pusztulnak. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a célra kifizetett több száz millió forintból valóban rekultivációs munkát végeztek.

 – Ezek az ügyek mind a szocialisták vezetése idején történtek. Gondolom, a baloldal politikai hajtóvadászatról beszél itt is.

 – Amikor a visszásságokról tájékoztattam a testületet, akkor a jelenlegi ellenzéki képviselők nem emeltek szót a vizsgálatok ellen. A vagyonkezelő hattagú felügyelőbizottságában három ellenzéki is ül, de mégis egyhangúlag elfogadták a szakértői anyagot, és tudomásul vették a feljelentés tényét. Mindenkinek elemi érdeke, hogyha ilyen körülmények vetődnek föl, akkor az igazságszolgáltatásnak tisztáznia kell: valóban megalapozott-e a gyanú.

 – Következő témánk: a képviselő-testület február 17-én elfogadta Kőbánya 2011. évi költségvetését. Jut-e pénz fejlesztésre, vagy csak válságmenedzselésre?

 – A kőbányai, azon kevés önkormányzatok közé tartozik, amelyik biztonságosabb feltételek mellett kezdhette meg működését a 2010-es helyhatósági választásokat követően. Ennek oka, hogy, a politikai erők nagyjából 2006-ban kerültek egyensúlyba, a Fidesz befolyása megnőtt a kerületben. Bizonyos lépésekkel – ilyen volt a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat (GAMESZ) megszüntetése, a béren kívüli juttatások és a bizottságok számának drasztikus csökkentése – sikerült elérnünk, hogy ne nőjön tovább az önkormányzat hitelkeret-állománya, és stabilabb legyen a gazdasági helyzet. Jelenleg egyenesben vagyunk, 2010 végén 1,7 milliárd forintnyi lekötött összeg volt az önkormányzat folyószámláján. Ez több ésszerűsítő aktusnak köszönhető. A korábbi testület a vagyonkezelő működését nem engedte racionalizálni, s mostani célunk, hogy ne csak itt, hanem a polgármesteri hivatalnál is ésszerűsítő lépéseket vezessünk be a gazdálkodást illetően. Ezekből tartalékokat nyerünk, s emellett az intézményhálózatunk nem kevesebb, hanem több pénzt kap a jövőben. Több pénzt fordítunk az egészségügyi intézmények felújítására, játszóterek építésére, bölcsődék, mentőállomás építésére. Kőbánya évente kb. 4 milliárd forintnyi építmény-és telekadót szed be. Ez egy hatalmas összeg a többi kerülethez viszonyítva. A cél, hogy ebből és az ésszerűsítésből nyert összegből minél több fejlesztést tudjunk megvalósítani, s ne csak a működést biztosítani. A vagyonkezelő működésénél már meg is történt a racionalizáció. Azt is tudni kell, hogy Kőbánya a ’90-es évek végén olyan részvényvagyonhoz jutott, ami a mai áron 40 milliárd forint értékű. Ezt a vagyont azóta eladta az önkormányzat. Egy példa: csupán egyetlen év alatt, 2005-ben az önkormányzat vagyonából 8 milliárd forintot költöttek el. Ha ezt az összeget az intézmények, a közterületek fejlesztésre fordították volna, akkor Kőbánya ma a leglakhatóbb, legszebb kerület lenne.

 – Kőbánya költségvetésekor menynyire vették figyelembe a lakók igényeit?

 – Teljes mértékben. Tudjuk, hogy a közbiztonság helyzetének javítása az egyik legfontosabb lakossági óhaj, ezért a rendőrséget számos eszközzel kívánjuk támogatni. Ide tartoznak az albérleti, eszközfejlesztési támogatások és a rendőrök jutalmazásai. Térfigyelő-rendszert is működtetünk az Újhegyi lakótelepen, és április 1-jén adunk át egy másik ilyen rendszer a Gyakorló utcai lakótelepen. Folyik egy szociális városrehabilitáció előkészítése a Kis-Pongrác lakótelepen, ami tartalmazza a térfigyelő-rendszert is. De ehhez nem csak a technikát, hanem a figyelő rendőröket és a reagáló egységeket is biztosítani kell. Tehát mindez több száz milliós terhet jelent. A kerület szociális problémái is komoly gondot jelentenek. Idén 10%-kal emeltük a szociális ellátásra fordítható keretet, tehát úgy költünk itt többet fejlesztésre, hogy pl. nem az iskoláktól veszünk el, hanem a vagyonkezelő működéséből faragunk le. Kiemelném, hogy 25 millió forintot különítettünk el gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz vásárlási keretként.

 – A jelenlegi kormány hangsúlyozza a magyar őstermelők helyzetbe juttatását. Igaz, hogy tervbe vették egy kőbányai termelői piac megnyitását?

 – Ez így van, erre lakossági igény is van, mert megszűnt a Mázsa téren a piac. Maga az önkormányzat viszont nem tud piacot építeni, ha csak nem áll olyan pályázati forrás a rendelkezésére, ami kiegészíti az önerőt. Ezért a választások után azt terveztük: nyitunk egy ideiglenes piacot a Liget téren, de időközben kiderült, ennek igen nagy a költségvonzata. Így egy másik területet jelöltünk ki, az ún. volt sörgyári területet, s most folyik a vagyonkezelőnél ennek a realizálása. Ezt az ideiglenes piacot tavasszal elindítjuk, melyen őstermelőink előnyben részesülnek. Az is célunk, hogy az őstermelőket, és a helyi élelmiszertermelőket – így pl. a pékeket – nyerjük meg a kerület közétkeztetéséhez.

 – A Hungexpo vezérigazgatójával ön február 16-án együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében a Hungexpo rendezvényein 25% kedvezményt biztosítanak a kőbányai lakóhellyel rendelkező látogatóknak. Ez is azt mutatja, hogy a cél: a pénz rendszeren belül tartása.

 – Így van. Szeretnénk létrehozni egy ún. Kőbánya-kártyát. Nemrég adtuk ki a nagycsaládos-kártyát, ami a kerületünkben élő többgyermekes családokat óriási kedvezményekhez jutatja. A Kőbánya-kártyának az lenne a lényege, hogy a helyi vállalkozók kedvezményt adnának a kerület lakosainak. Március végére tervezünk az Expo Hotelben egy találkozót, melynek célja, egy vállalkozói klub létrehozása. A nagy cégekkel szeretnénk együttműködni, s nem konkrét anyagi támogatást kérünk tőlük, hanem pl. olyat, hogy fogadjanak örökbe egy játszóteret, vagy óvodát. Vállalkozóinkat tehát versenyhelyzetbe akarjuk hozni, korszerűsítjük a kisebb cégek támogatási rendszerét. Ehhez az önkormányzat több téren is segítséget nyújthat, például pályázatírásban, különböző érdekvédelmi, ügyvédi, könyvelői adótanácsadói munkában. Ezzel is erősödhet a közösség- és identitástudat Kőbányán.

Medveczky Attila