|
 2011.11.09.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
45. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
Görög–magyar viszonylatok
(2.oldal)
Ha
a magyarországi folyamatokkal hasonlítjuk össze a görögöt,
elképedhetünk. Itt már a rendszerváltás előtt megkezdődött
a kiárusítás, az állam teljes leszerelése, később az élelmiszer
feldolgozó vállalatok, a sajátos magyar termelési ágazatok tönkretétele,
és miután a Gyurcsány-kormány második ciklusában szinte
minden magyar termelés leállt, rákapcsoltak a mértéktelen
eladósításra, és az országnak az IMF jármába fogására. A
rendszerváltás rendszerének tulajdonképpen itt kellett volna
megbuknia, de nem itt bukott meg, mert itt sikerült egy minden
nemzeti célkitűzéstől mentes gyarmati klienskormányt hosszú
ideig, nagy csalásokkal szolgálatban tartani. Az ezt felváltó
Fidesz-kormány pedig olyan képtelen hiányokkal, eszköztelenséggel
és az államcsőd állandó fenyegetésével találta és találja
szembe magát, amelyek nem teszik lehetővé a Papandreu-féle csődbe
menekülést. Mert ha itt bekövetkezik a csőd, akkor egyszer s
mindenkorra bekövetkezik.
Eltökélt szándékunk, hogy BL-döntőt hozzunk Budapestre
Interjú Bánki Erik államtitkárral
(4.oldal)
A
stadionépítés ma már messze túlmutat a sportszakmai kérdésen.
Hadd hozzak fel egy konkrét példát! A Stade de France, azaz a
Francia Nemzeti Stadion, amely az 1998-as franciaországi labdarúgó-világbajnokságra
épült Párizsban, évente átlagosan 72 napnyi kihasználtsággal
büszkélkedhet. Mit gondol, mennyi ebből a futballmeccseké?
Mindössze 4 nap. A maradék 68 napon egyéb programok zajlanak a
stadionban. Ez világosan mutatja azt, hogy egy stadion rendkívül
sokoldalú komplexum, a kulturális eseményektől kezdve a különböző
konferenciákon és egyházi rendezvényeken át egészen a
koncertekig számos célra igénybe vehető, építéséből tehát
nemcsak a sportélet profitál. Nyilvánvaló az is, hogy a
stadionokkal üzletek, éttermek, különböző szolgáltatási
egységek is létesülnek, amelyek munkahelyeket teremtenek,
illetve adó- és járulékbevételt jelentenek az országnak. Összességében
tehát, bárhonnan közelítjük is meg, látható, hogy megtérülő
befektetésről van szó!
Visszautasítjuk az LMP-s képviselő hamis vádjait
Meg akarják akadályozni rendteremtési szándékunkat
(4.oldal)
Papcsák Ferenc honatya, Zugló polgármestere:
Ha bármilyen elszámoltatással
kapcsolatos kérdést felvetek a sajtó előtt, az ellenzék
valamit egészen biztosan felhoz ellenünk. Így volt ez a tanácsadói
szerződéssel kapcsolatos ügyekben is. Amikor mi az előző
SZDSZ–MSZP vezette önkormányzati ciklus visszaéléseiről
beszélünk, az ellenzék ehhez hasonló ügyekkel próbál előjönni.
Állításaik azonban nyilvánvalóan hazugságok, ezt bizonyítja
az is, hogy bírósági perek és sajtó-helyreigazítások tucatját
nyertük meg.
Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen
Elegünk van a politikai iszapbirkózásból
(5.oldal)
Szinte
politikai csoda történt Marosvásárhelyen azzal, hogy mind az
RMDSZ, mind az EMNT dr. Vass Leventét jelöli a város polgármesterének.
Vajon sikerül-e a magyarságnak visszaszereznie a várost? Ezt a
kérdést járjuk körbe a magyar polgármesterjelölttel.
Emlékezés a hős orvosokra
A hivatásos és önkéntes egészségügyiek
a tűzvonalban álltak helyt
(7.oldal)
A
Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Fórum Egyesület (NF) és
Budapest-Józsefváros Önkormányzata november 3-án kora délután
a Ludovika téren álló Magyar Orvos Hősi Halottak Emlékszobránál
tartott koszorúzással egybekötött rendezvényt, 1956-os
nemzeti ünnepünkhöz és halottak napjához kapcsolódóan. Dr.
Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti
bizottságának elnöke, Józsefváros polgármestere beszéde
elején azt vetette fel: „miként maradhat hű hippokratészi
esküjéhez háborús környezetben az az ifjú orvos, akinek
testvérét, szüleit szeme láttára ölték meg a megszállók?
Ez a kérdés foglalkoztatott leginkább, mikor a mai tiszteletadásra
készültem. Itt most egy személyben tiszteljük az orvosokat és
a hősöket. Ők is fiatalok voltak a háború idején, mint
annyian mások. Sokuknak az utca kövén ért véget az élete. Rájuk
emlékezünk kegyelettel. A doktorban egy személyben kell
tisztelnünk a honvédő hősi halottat s a gyógyításra esküdő
önzetlen lényt – az embert!” Az orvosokat kötötte esküjük,
ezért politikai meggyőződés nélkül kellett gyógyítaniuk.
Nem nézhették, hogy a haslövést kapott ember honvédő vagy
megszálló. Nincs mérlegelés.
Meg kell küzdenünk az energialobbival
Még a bankárok szerint is két éven belül
megtérülő beruházásról van szó
(7.oldal)
Raisz
Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása
kommunális hulladékból nyerte meg a Zöld Találmányok Nemzetközi
Versenyét, az ún. Zöld Oscart Nürnbergben. Vendégünk dr.
Raisz Iván, a Miskolci Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékének
nyugalmazott docense.
Szívesen együttműködnénk a Dörner
vezette Új Színházzal
Az utolsó órában vagyunk, hogy megmentsünk
egy műfajt (9.oldal)
November
5-én megalakult a Magyar Nóta Egyesületek, Klubok és Nótakedvelők
Országos Szövetsége a Felsőzsolcán tartott tanácskozáson. A
cél, hogy visszaállítsák a magyar nóta népszerűségét.
2010 májusában országos konferenciát szerveztek A magyar nóta
szerepe, jelene és jövője címmel. Az ülés sikerén
felbuzdulva szombaton Felsőzsolcán rendezték a Magyar Nóta
Egyesületek és Klubok Országos Tanácskozását, ahol a jelenlévő
mintegy hetven egyesület megalakította az országos szövetséget.
Vendégünk Nógrádi Tóth István, a Magyar Nótaszerzők és Énekesek
Országos Egyesületének elnöke.
Talán azok pályázzanak, akik már elszórták
az állam pénzét?
Ha bármikor igényt tart Pozsgai Zsolt a munkámra,
kérdezés nélkül igent mondok
(10.oldal)
Koncz Gábor: Minden
színész életében vannak olyan személyek, akik meghatározzák
sorsukat, jövőjüket. Nagyon sokat köszönhetek Várkonyi Zoltánnak,
Fábri Zoltánnak és Ádám Ottónak. Soha nem tagadnám meg őket.
De legalább ennyit köszönhetek azoknak a kiváló magyar íróknak,
akiket volt szerencsém ismerni, és játszhattam a darabjaikban.
Így Illyés Gyulának, Németh Lászlónak és Csurka Istvánnak.
Őket sem tagadnám meg soha. Várkonyi színházában
Csurka-darabokat játszottunk igen nagy sikerrel. Három évvel
ezelőtt pedig a Döglött aknák egyik főszerepét játszottam.
Kevés olyan darabot írtak a közelmúltban, mely ennyire aktuális
lenne. Meggyőződésem, hogy Csurka István századunk egyik
legnagyobb magyar drámaírója.
Abszurd tragikomédia
A liberalizmus egy kirekesztő, merev, bosszúálló
ideológia, halálra van ítélve
(10.oldal)
Kiss
József író, rendező:
Rezignáltan figyelem az eseményeket. Fogalmam sincs, hogy honnét
van bátorságuk egyeseknek újnyilasnak nevezni Dörner Györgyéket.
Én keresztény vagyok. Befogadó és nem kirekesztő. Képtelen
vagyok az ő fejükkel gondolkodni. A gyűlölködés idegen tőlem.
Az mindenesetre komikus, hogy Szirtes Tamást, ha jól emlékszem,
aznap nevezte ki a főpolgármester a Madách Színház élére,
hogy ezt a tiltakozást aláírta. Abszurd tragikomédia az egész.
El sem hiszem, hogy ezt látnom kell, és valóságként kell
tudomásul vennem. Nem is veszem tudomásul. Én egy másik
Magyarországban hiszek, és abban is élek.
Megszületik az új nemzeti színház
Elvesztették a pesti színházak a
profiljukat (10.oldal)
Szersén
Gyula színművész: elég
furának tartom, hogy egyesek azt írják, nincs arra közönségigény,
hogy a magyar drámának színháza legyen. Tehát szerintük nem
kell a magyaroknak a magyar dráma. Én nem tudom, hogy ezt honnan
veszik, talán körkérdést tettek föl? Biztos vagyok benne,
hogy igénylik az emberek a magyar drámát. Az Új Színház-ügyhöz
többen hozzászóltak, voltak, akik Tarlós úr döntése
mellett, mások ellene. Én most egy más aspektusból szólok
hozzá az ügyhöz. A rendszerváltás óta nagy problémát
jelent, hogy elvesztették a pesti színházak a profiljukat. Húsz
évvel ezelőtt még pontosan tudta a néző, hogy például a Madách
vagy a Hevesi téri Nemzeti milyen darabokat ad. Amikor bejött az
első musical, és rájöttek az igazgatók, hogy az mekkora bevételt
hoz, elindult a zenés műfaj divatja. A musical uralja szinte az
összes fővárosi színházat. Most már fogalmam sincs, hogy
melyik pesti színháznak mi a profilja, mert mind egyforma
katyvaszt játszik.
A magyar színházakban új időszámítás
kezdődik
A hangoskodók kicsinyes és undorító módon
kapaszkodnak a régi rendszer által biztosított pozíciójukba
(12.oldal)
Kelemen
Csaba színművész, az Agria Játékok Kft. ügyvezető igazgatója:
Mindig ellene voltam a társadalom megosztásának. A megosztott társadalom
fejlődésképtelen. A mi társadalmunk, sajnos, hihetetlenül
megosztott. Minket, nemzetben gondolkodókat, keresztény,
keresztyén értékrendet vallókat nem csak az ’50-es években
bélyegeztek meg, hanem az ún. rendszerváltás utáni években
is. Ezért sokszor megalázó helyzetbe hoztak minket, és azt remélték,
hogy elveinket feladva a pénz, a siker ígéretével megmámorítva
beállunk abba a sorba, amelybe a szocialista, liberális ideológiát
képviselők vezetnek. 1990-ben reméltük, hogy bekövetkezik a
rendszerváltozás a színházi világban is.
Helyreigazítás (áthúzva)
(19.oldal)
Hanti
Vilmos úgy is mint hivatásos antifasiszta részt vett az Új Színház
előtti antifasiszta dzsemborin. Hanti úr feltáblázta magát.
Az eseményről szerkesztőségünkbe képeket küldtek, az
egyiken Hanti Vilmos egy átmenő forgalom tilos táblában
elhelyezett horogkereszttel látható. Ezt a képet megjelentettük.
Hanti úrtól a következő helyreigazítási kérelmet kaptuk,
melyet betűpontosan közlünk (a lapban olvasható). A kérelemben
20011-es megjelenési dátum van, továbbá a levél november 1-ei
keltezése mellé odabiggyesztették, hogy Hallottak napja (sic!),
amivel komoly fejtörést okoztak szerkesztőségünk munkatársainak.
Végül arra jutottunk, hogy Hanti úr a Halottak napjára
gondolhatott, igaz, azt november 2-án tartják, legalábbis a
keresztény kultúrkörben. Valaki továbbá ismeretlen tettes
ellen feljelentést tett, mivel a feljelentő szerint lapunk önkényuralmi
jelképet közölt. Hanti úr helyreigazítási kérelmének örömest
eleget tennénk, ha küldene egy képet, amelyen a horogkereszt áthúzva
látható a mellyén. Ennek hiányában csak szövegesen tudjuk
helyreigazítani a képet, miszerint a horogkereszt rajta nem csak
piros körben volt elhelyezve, de még át is volt húzva. Hogy az
áthúzás hiánya mennyiben változtatja meg a jelkép jelentését,
döntsék el kedves olvasóink, szerintünk semmiben. Mindenesetre
felhívjuk Hanti úr figyelmét, hogy a hatályos jogszabályok értelmében
önkényuralmi jelképet, így a horogkeresztet áthúzva sem
lehet viselni. Továbbá tájékoztatjuk, hogy amennyiben legközelebb
a vörös csillagra támadna gusztusa, azt sem szabad magára öltenie.
Fel sem merjük tételezni, hogy azt is át kívánná húzni, így
erre külön nem térünk ki. Ugyan az Emberi Jogok Európai Bírósága
június 17-én meghozott, de csak július 8-án közzétett döntése
értelmében elvileg hordhatná a vörös csillagot, de a Btk. módosítása
az EU-s bíróság döntése alapján nem kötelező, így az még
nem történt meg. Indoklásában az európai bíróság
elismerte, hogy a kommunizmus alatt elkövetett közismert és tömeges
emberi jogsértések hiteltelenné tették a vörös csillagot, és
egy ilyen jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet
a múltbeli áldozatokban és hozzátartozóikban. Ugyanakkor a
tilalom a strasbourgi bírák szerint túlságosan széles körű,
tekintetbe véve a vörös csillag többes jelentését. Ráadásul
csaknem két évtizeddel a pluralizmusba történt átmenet után
Magyarország szilárd demokráciának bizonyult, és nincs arra
utaló bizonyíték, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra
visszaállításának veszélye. Ebben nem feltétlenül osztjuk a
bíróság véleményét, ugyanakkor megjegyezzük, hogy a
horogkeresztnek (szvásztika) is többes jelentése van, melyből
csak az egyik a nemzetiszocialista jelkép, ráadásul a
nemzetiszocializmus tombolása óta legalább hat évtized telt
el.
Visszatérve
Hanti Vilmos problémájához: azzal, hogy az inkriminált képet
közöltük, nem mi követtünk el törvénysértést, hanem csak
tudósítottunk Hanti úr megjelenéséről.
Áthúzva
vagy áthúzás nélkül.
Szerk.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
Mobil
telefonszám: 06-30-7545-017
Telefon/fax:+36-1-781-3236
|
