vissza a főoldalra

 2011.11.04. 

Komoly hagyománya alakult ki a honismeretnek

A szocialisták minden fejlesztést támogattak, de a forrást még soha nem szavazták meg

Melyek azok a szükséges intézkedések, amik a pápai önkormányzat fenntarthatóságát növelik, illetve biztosítják? Miért volt szükség hitelfelvételre? Ezen kérdéseken kívül a munkahelyteremtésről, a fejlesztésekről beszélgettünk Pápa város polgármesterével, dr. Áldozó Tamással.

 Polgármester úr március óta vezeti a várost, mert időközi választást írtak ki, miután dr. Kovács Zoltán a kormányhivatal vezetője lett. Ön a megválasztása napján azt mondta: „a következő években annyi beruházás fog ebben a kistérségben megvalósulni, melyeknek Pápa a központja, amennyi más magyarországi térségben nem, és ezáltal a pápai kistérség a legfejlettebb térségekhez tud majd csatlakozni.” Igaz, csak fél év telt el azóta, de mégis megkérdezem, milyen beruházások zajlottak le márciustól?

 – Amikor ezt tavasszal mondtam, a pápai Várkertfürdő fejlesztése éppen a középső szakaszában volt. Ez az 1 milliárd 71 millió forintos beruházás a közeljövőben befejeződik. Strandmedencékkel és gyógyászati központtal bővült a fürdő. Amikor megválasztottak, már javában tartott a belváros-rehabilitációs programunk, aminek az összköltsége 2, 2 milliárd forint, és 2012. augusztusára fejeződik be. A programon belül megújul a régi városháza, a mozi épülete és átépül a pápai főtér. Jelenleg a főtéren zajlanak a leglátványosabb munkák; dolgoznak a régészek és reméljük, minél hamarabb átadják a területet a közmű-és a burkolatépítőknek. A harmadik nagy beruházásunk a pápai Esterházy-kastély rekonstrukciója. Egy kisebb norvég programból finanszírozott összeggel a kastély 20%-át már sikerült felújítani, és a közeljövőben írjuk alá annak a kiemelt projektnek a támogatási szerződését, ami 1,9 milliárd forintot irányoz elő a további felújítására, s valószínűleg 2014 elején átadhatjuk a megújult főépületet.

 A fejlesztésekhez kapcsolódik az, hogy nemrég arról döntöttek: Pápa önkormányzata az elkövetkező három évre forint alapú hitelt vesz fel. Ezt a hitelfelvételt mind a szocialisták, mind a Jobbik ellenezte. Az MSZP nem érti a sietséget, míg a Jobbik szerint a hitelfelvétel megköti a következő városvezetők kezét. Mi ezekre a kijelentésekre a válasza?  

– Egy szokásos forgatókönyv szerint történt mindez. A szocialisták legtöbbször minden fejlesztést támogattak, de a forrást még soha nem szavazták meg azok mögé. Mi nem szeretnénk a következő három évben újra meg újra megjelen-ni a hitelpiacon újabb fejlesztési hitelekért, ezért összevontuk az előbb felsorolt fejlesztéseknek a 2011., 2012. és 2013. évi önrészét és erre írtunk ki közbeszerzést. Azt is el kell mondanunk, hogy ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint a többi önkormányzat, és még mi sem látjuk pontosan, milyen feladatok maradnak, illetve kerülnek el tőlünk. Azt kihangsúlyozom, hogy az 1 milliárd 68 millió forint csupán egy hitelkeret, és a működésből fejlesztésbe átcsoportosítható helyi forrásokkal, esetleges ingatlanértékesítésekkel mindenképpen mérsékelni akarjuk azt a hitelt, amit valójában fel szeretnénk venni.

 Svájci frank alapú hitelt is felvettek?

 – Igen, még 2008-ban 2 milliárd forint névértékben, ami most 3 milliárd felett van. Tehát ennek a következményeit is viseljük, de amikor ezt felvettük, akkor a forint alapú hitelkamat jóval magasabb volt, mint jelenleg. De nem biztos, hogy nagyot veszít ezen a város.

 Rászorul-e a város az intézményrendszer racionalizációjára, az összevonásokra?

 – 1998-tól alpolgármesterként tevékenykedtem, így elég jó a rálátásom ezekre a dolgokra, és idejekorán elkezdtük az intézményösszevonásokat, így Pápán 6-8 éve nem kellett hozzányúlni a rendszerhez. Az iskolarendszerünk stabil, épületeink jó állapotúak, fel lettek újítva címzett támogatásokból, vagy EU-s projektek keretében. Az általános iskolai rendszerünk jól működik, de folyamatosan újra kell gondolnunk a helyi közszolgáltatásokat, nem csak a takarékosság, hanem a jogszabályváltozások miatt is. Helyi szociális intézményrendszerünknél találtunk sok megtakarítható forrást, úgy, hogy mindez nem járt elbocsátásokkal és feladatmegvonásokkal, de pl. csökkentettük a telephelyek számát és kivonultunk a korszerűtlen épületekből.

 Ha már az oktatás témakört érintettük, olvastam, hogy tejautomatát üzemeltek be a Tarczy Lajos Általános Iskola aulájában. Ezzel is az egészséges táplálkozásra szoktatják a fiatalokat?

 – Korábban részt vettünk az iskolatej-programban, és nincsenek kedvező tapasztalataink: sok tej került a szemétbe. Ezért a nyáron elkezdtünk tárgyalásokat folytatni arról, hogy gyümölcslé-automatákat hozunk be az iskolákba, mert vannak olyan környékbeli termelők, akik maguk készítik a 100%-os nedűt, s mi ennek kívánunk piacot teremteni. Időközben a városban elindult egy kezdeményezés az iskolatejért. Mi azt gondoltuk, hogy régi formájában nem állítanánk vissza a rendszert, hanem először egy tejautomatát üzemeltünk be, amiből 20 forintért lehet kapni egy pohár tejet. Ha kitart a kezdeti lelkesedés, akkor gondolkozunk a az iskolatej visszaállításában.

 Arra rá tudják-e venni a lakosságot, hogy magyar, illetve azon belül helyi termelők portékáját vásárolják?

 – A pápai mezőgazdasági iskola tavaly nyitott egy tanboltot, ahol helyi árukat adnának el. De látni kellett, hogy az árufelhozatal abszolúte nem egyenletes. A híres pápai zöldségpiac sajnos nagyon rossz helyzetben van. Ennek ellenére a helyi termelőknek azzal segítünk, hogy a városi rendezvé-nyeken, pl. a bornapokon árulhatják terményeiket. Azt se felejtsük el, hogy a pápai hús termékei, melyek külföldön is keresettek, helyi termékek.

 Emlékszem, hogy gyerekként Balatonkenesén sokszor láttam, hogy sertéseket szállítottak Pápa irányában a 7-es úton. Ez még a ’80-as években történt. Azóta kisebb kapacitással működik a pápai húsüzem?

 – A pápai húsüzem két évvel ezelőtt felszámolás alatt volt, és amikor úgy tűnt, hogy örökre véget ér a feldolgozás, az üzemvezetők, a sertéstenyésztők és az önkormányzat közösen megvette ezt a céget. Így a város 20% -os tulajdonosa a pápai húsfeldolgozó kft-nek, ahol 1200 fő dolgozik, kevesebben, mint a ’80-as években, amikor más volt a technológia. Az üzem, ami a legnagyobb adófizetőnk, nyereséges, és a szakképzésben is jól együtt tudunk működni velük.

 Nem csak kenyérrel él az ember –  tartja a mondás. A fiatalok menynyire ismerik Pápa történelmét? Sárospatakon, ahol szintén híres a református kollégium, a helyi tanterv részét képezi a város története.

 – Mi is odafigyelünk arra, hogy a fiatalok megismerjék a város múltját. Ez a település is megszenvedte a szocializmus időszakát. Mára viszont már komoly hagyománya alakult ki a honismeretnek, és megtartjuk a „Szűkebb pátriánk” c. tanfolyamot az iskolások részére. Aki pápai, akarva-akaratlan „találkozik a történelmi múlttal”, és nem ritkák a 200-300 éves épületek.

 Térjünk rá a helyi ipari park működésére. Azt ki lehet kötni, hogy a pápai ipari parkban működő vállalkozók csak helyi lakosoknak adjanak munkát?

 – A város és a kistérség évszázadok óta együtt él, így mi nem csak Pápára, hanem a környező településekre is gondolunk a fejlesztéseknél. Az ipari park rehabilitációs része a volt szovjet laktanya átalakításával jött létre, és zöldmezős beruházásokra alkalmas. Összesen 80 beruházás működik itt; a legnagyobb foglalkoztatók az autóipari beszállítók. Vannak még szabad területeink, várjuk a beruházókat, mert a munkanélküliség komoly problémát jelent; kb. 1700-an élnek a városban munka nélkül. 

Tavasszal döntöttek a helyi gazdasági programról. Van benne olyan rész, amit még nem érintettünk?

 – Igyekszünk mindent alárendelni a munkahelyteremtésnek és az adóbevételek növelésének. Hiszen ha sok a foglalkoztató, akkor több a munkahely, többet termelnek, ami magasabb iparűzési adóbevételt jelent. Ez az adónem pedig a helyi közösséget komoly forrásokkal gazdagítja. Amiről még nem beszéltünk, az az idegenforgalom, azt gondoljuk, hogy a turisztikai lehetőségeket jobban ki lehetne aknázni. A pápai repülőtér működése is igen jelentős. Ezen a repülőtéren 12 nemzet összefogásával működik egy katonai program, ami sok magyar katonának is munkát ad. De nem csak nekik, hanem polgáriaknak is, hiszen pl. konyhai alkalmazottakra is szükség van. A három nagy szállító repülőgép kiszolgálását végző Boeing a három legnagyobb adófizető közé tartozik. A 600-800 külföldi polgár jelenléte pedig jelentősen befolyásolta a város arculatát is, hiszen olyan vendéglátóhelyek jelentek meg, melyek az amerikai, svéd, norvég igényeket is kielégítik.

Medveczky Attila