|
 2011.11.11.
Ez a balliberális csoport mindenre képes
Elég a hajdani SZDSZ filozófusainak hatalmából
Maros Gábor színművész, operaénekes, rendező:
Gratulálok Dörner Györgynek és Csurka Istvánnak a kinevezéshez!
Sejtettem, hogy elindulnak a támadások, hiszen ez a színház
egy frekventált helyen működik, a közelében sok más teátrum
található. Ezek a színházak eddig „jól elvoltak egymás
mellett.” És most hirtelen lesz egy színház a Nagymező utca
és az Andrássy út közelében, ahol nem tingli-tangli, nem
langyos, szirupos amerikai darabok, hanem magyar drámák mennek.
Egy olyan színház, ahol másként gondolkodnak.
Mit gondolsz,
meddig tart ez a támadássorozat?
– Azt szokták mondani, hogy minden csoda három napig
tart. Aki nem ismeri a pesti helyzetet, azt hiszi, hogy néhány
nap, és vége a hőbörgésnek. De! Ez a balliberális csoport
mindenre képes! Mindenre képes, és fel van háborodva azért,
mert Márta István nem ülhet a színház élén még egy
cikluson keresztül. Azért legyen elég már egy igazgatónak 13
év! Gondoljanak bele ezek a hőbörgők, hogy Hollander sem
lehetett 8 évnél hosszabb ideig a bécsi Staatsoper intendánsa.
Arról hallottam, hogy milyen jó előadások mennek Bécsben, de
azt nekem senki se mondta, hogy menj el az Új Színházba, mert
remek produkciókat adnak. Emellett Márta István a Magyar
Fesztivál Szövetség elnökeként szinte az összes hazai
fesztivál igazgatója, igen-igen sok pénzért. Emellett ott van
a saját kapolcsi fesztiválja is. Tehát nem hiszem, hogy jajde
nagy sajnálatra szorul. Rendezéseiről pedig annyit, hogy a pécsi
Cabaret-ja csúfosan megbukott. Ezzel szemben Dörner kitűnő színművész,
rendező, és ami a legfontosabb: kiváló ember.
Mióta ismered Dörner Györgyöt?
– Azóta, amikor én az egri várjátékokon Ludas Matyit
játszottam. Döri akkor még főiskolai hallgató volt, és társaival
– így Eperjes Károllyal is – együtt a vállukon hoztak be
engem. Én akkor is emberként viselkedtem a főiskolásokkal, nem
néztem le őket, hanem mindenben segítettem nekik. Azóta barátom
Dörner György. Igen, a barátom, és őt nem hagyom el azért,
nem szakítom el ezt a kötődést, bárki is diktálná ezt
nekem, mert azt aljasságnak tartanám. Fontosnak tartom azt is,
hogy Dörner György magyarul beszél. A magyar nyelv szabályai
szerint. Nála mindig ott van az alany, állítmány, tárgy, határozó.
Retorikája remek, és nagyszerű gondolatait logikailag jól felépítve
képes elmondani. Mai szóval élve, és ezt bizonyára a liberálisok
is megértik, „lájkolom az ügyet.”
Támadják Csurka Istvánt is.
– Igaztalanul. Remélem, hogy az az ember, aki a Ki lesz a
bálanya, vagy a Döglött aknák c. darabot írta, újból
piedesztálra kerül. 1969-ben mint főiskolai hallgató, benne
voltam a Ki lesz a bálanya
fantasztikus előadásában, ami Szarajevóban hatalmas színházi
díjat nyert. Hátrébb az agarakkal! Mindenki azt csinálja,
amihez ért! Elég a volt SZDSZ filozófusainak hatalmából. Többen
megkérdezik tőlem, hogy melyik oldalon állok. Én a jó oldalán
álltam mindig, és vallom, amit Nádasdy Kálmán professzor úr
mondott: „remekművek között kell élni, mert többre nincs idő.”
Biztos vagyok benne, hogy a Dörner György-vezette színházban
ilyen remekműveket láthatunk.
M.A.
|
