|
 2011.11.11.
Kárpátaljaiak a Magyar Művészeti Akadémia
ülésén
November 5-én
Budapesten tartotta közgyűlését az időközben köztestületté
vált Magyar Művészeti Akadémia. Az alakuló ülés munkájában
Kárpátalját Erfán Ferenc festő- és iparművész, Füzesi
Magda költő, Magyar László festőművész, Nagy Zoltán Mihály
író, Vári Fábián László költő, író, műfordító, néprajzkutató,
Vidnyánszky Attila színházi rendező képviselték. A delegáció
tagja volt Dupka György irodalmár, közíró is.
A köztestület megalakulását kimondó határozatot követően
az akadémikusok elfogadták az MMA alapszabályát, majd megválasztották
a köztestület tisztségviselőit. A művészeti akadémiát a következő
három évben az eddigi ügyvezető elnök, Fekete György (képen)
vezeti, a két alelnöke Csáji Attila festőművész és Zelnik József
etnográfus, a főtitkár Kucsera Tamás Gergely lett. Jankovics
Marcell filmrendezőt, grafikust és Sára Sándor filmrendezőt
elnökségi tagokká, Haris László fotóművészt felügyelő
testületi taggá választották.
Fekete György beszédében emlékeztetett: minden európai
országban van köztestületként működő művészeti akadémia.
Az MMA is szeretné hallatni szavát a hazai kulturális stratégia
alakításában, azonban a közéleti „harcokban” nem kíván
részt venni. Mint az elnök felidézte, a kormány az MMA használatába
adta a Vigadót, amelynek rekonstrukciója várhatóan 2012 második
felére fejeződik be. Az épületben zajló kulturális programokért
így az MMA lesz felelős; terveik közül megemlítette, hogy a
hatodik emeleten kialakítandó új kiállítóhelyen Nemzeti
Szalont kívánnak létrehozni.
Fekete György beszámolója szerint az eddigi hét tagozat
mellett 2012 nyarára nyolcadikként megalakul a színházi
tagozat, a zenei tagozatba pedig a komponisták mellett a továbbiakban
a zenészek is beléphetnek majd. Önálló táncművészeti
tagozat megalakítása nincs napirenden, a táncosok azonban beléphetnek
más – például a népművészeti vagy a színházi –
tagozatokba.
Bemutatkozó beszédeikben
Csáji Attila a magyar művészet gazdagságának külföldi és
belföldi bemutatását, Sára Sándor a magyar nemzeti filmgyártás
újraindítását, míg Haris László a "mostoha"
magyar fotográfia érdekképviseletét tűzte ki célul.
A Magyar Művészeti Akadémia a 2012. január elsején hatályba
lépő új alaptörvényben rögzített intézmény, amely az Országgyűlés
által július 26-án elfogadott CIX. törvény alapján köztestületként
működik a jövőben. Az MMA-ról szóló jogszabály értelmében
a művészeti akadémia az önkormányzatiság elvén alapuló köztestület,
amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a
képző- és iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-,
a film-, az előadó-, a népművészettel, továbbá a művészet
elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi
bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek
képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és
pártoló tagok alkotják. A tagokat a közgyűlés választja közvetlen
és titkos szavazás útján. Az MMA rendes tagjainak száma
legfeljebb kétszáz lehet, ők a magyar művészeti életben
kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek
lehetnek. A törvény értelmében a köztársasági elnök is
megerősíti majd tisztségében az MMA elnökét, a szervezet főtitkárának
megbízatása öt évre szól.
Az MMA véleményét a hazai művészeti életet, valamint
az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati
programok vagy intézkedések előkészítése során a júliusban
elfogadott törvény értelmében ki kell kérni. A művészeti
akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet
alkot.
(Forrás:
karpatinfo.net)
|
