|
 2011.11.18.
Netanjahut mindennap kezeli Obama
Az Egyesült Államok
és Franciaország elnökei beszélgetnek. Barack Obama mögött a
világ még mindig legnagyobb gazdasága és a világ kétségtelenül
legerősebb hadserege, Nicolas Sárközy mögött Európa egyik
legerősebb állama. Beszélgetnek a G20-ak a világ 19
legfejlettebb gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő
országcsoport találkozója alkalmával. A sajtótájékoztató
kezdetét várják, a mikroportok már rajtuk vannak, de még nem
kezdődik el hivatalosan az esemény. (Más források szerint a
sajtótájékoztatónak már vége volt, de ez a lényegen nem változtat.)
A beszélgetés Palesztináról szól. Franciaország megszavazta
Palesztina UNESCO- tagságát, az Egyesült Államok ellenezte, sőt
megvonta támogatását az ENSZ-szervezettől.
A mikrofonok érzékelte
beszélgetést véletlenül továbbították a sajtótájékoztatón
részt vevő újságírók fülhallgatója felé. Aki idejekorán
bekapcsolta, hallhatta a világ két legbefolyásosabb emberének
magánbeszélgetését.
– Ki nem állhatom
– mondja Sárközy Netanjahuról, az izraeli miniszterelnökről
– Egy hazudozó.
– Neked eleged
van belőle. De nekem kell vele mindennap foglalkoznom – válaszolja
Obama.
Jópofa fiaskó,
mondhatnánk elsőre. Csakhogy van ebben a párbeszédben egy megdöbbentő
utalás.
A világ vezető
hatalmai a kicsit több mint egyötöd Magyarországnyi, 20 000 négyzetkilométer
nagyságú, nem egészen 7 milliós lakossággal rendelkező államról
beszélnek. Sőt, kiderül, hogy az első számú hatalom vezetője
mindennap kénytelen foglalkozni (a francia szövegben traiter,
ami kezelnit jelent) a törpeállam vezetőjével. Miért beszél
Obama elnök mindennap Netanjahuval, és miért nem beszél,
mondjuk, Orbánnal? Mi az, ami Izraelben annyira fontos, hogy a
világ vezetőinek problémát, megoldhatatlan fejtörést okoz?
Mi az, ami különlegessé, kezelendővé, kényszerű,
kellemetlen, de egyenrangú partnerré teszi Izrael és az Egyesült
Államok vezetőit? Az izraeli lobbi hatalma? A zsidóság gazdasági
és politikai befolyása? De ne is folytassuk, mert ez összeesküvés-elméletnek,
sőt antiszemitizmusnak minősíttetik bármely rendes liberális
orgánumban. Már csak egy válasszal marad adósunk a liberális
tömegtájékoztatás: ha nem a fenti okokról van szó, akkor miről?
Csorja Gergely
|
