|
 2011.11.18.
Megszületik az új nemzeti színház
Elvesztették
a pesti színházak a profiljukat
Szersén Gyula
színművész: Gratulálok Dörnernek, Csurkának és
Pozsgainak! Elég furának tartom, hogy egyesek azt írják, nincs
arra közönségigény, hogy a magyar drámának színháza
legyen. Tehát szerintük nem kell a magyaroknak a magyar dráma.
Én nem tudom, hogy ezt honnan veszik, talán körkérdést tettek
föl? Biztos vagyok benne, hogy igénylik az emberek a magyar drámát.
Az Új Színház-ügyhöz többen hozzászóltak, voltak, akik
Tarlós úr döntése mellett, mások ellene. Én most egy más
aspektusból szólok hozzá az ügyhöz. A rendszerváltás óta
nagy problémát jelent, hogy elvesztették a pesti színházak a
profiljukat. Húsz évvel ezelőtt még pontosan tudta a néző,
hogy például a Madách vagy a Hevesi téri Nemzeti milyen
darabokat ad. Amikor bejött az első musical, és rájöttek az
igazgatók, hogy az mekkora bevételt hoz, elindult a zenés műfaj
divatja. A musical uralja szinte az összes fővárosi színházat.
Most már fogalmam sincs, hogy melyik pesti színháznak mi a
profilja, mert mind egyforma katyvaszt játszik.
A magyar drámák színházának viszont
egyértelmű a művészi koncepciója
–Végre! Teljesen zűrzavaros a fővárosi színházi élet,
holott 2 millióan élnek Budapesten, és elsősorban a színházak
feladata azok szórakoztatása, közvetett nevelése. Elsősorban
oktató és nevelő célzattal kéne működniük a színházaknak.
Ez az, amit hiányolok. Régebben adtak arra, hogy neveljék a közönséget.
Nem véletlenül kezdődött ez a beszoktatás a Jancsi és Juliskával
a bábszínházban, az Ifjúsági Színházban pedig ment a Pál
utcai fiúk és az Egri Csillagok. A gyerekszínházban pedig
olyan darabok mentek, mint az Aranykoporsó. Ebben a teátrumban
olyan remek színészek játszottak, mint Lukács Margit. Ma
annyira megváltozott minden, hogy a bábszínházban játsszák
Az ember tragédiáját. Ez egy abszurd helyzet. S most lesz egy
színház, amely főleg magyar darabokat játszik. Pontosan ezzel
van a baja annak a liberális körnek, amelyik még mindig kézben
tartja a fővárosi színházi életet. Nekik ezzel a névsorral
van a bajuk: Illyés, Csokonai, Németh László, Madách, Vörösmarty.
Ami a Nemzetivel történt, történik az is katasztrófa. Lebombázták
a Blaha Lujza téri épületet, majd elvették a Katona József Színházat
tőle, és a sűrű igazgatócsere sem tett jót a társulatnak. A
végén pedig operett megy a Pesti Magyar Színházban, a
Duna-parti Nemzeti pedig csak nevében az. Bízom benne, hogy a
Paulay Ede utcában megszületik az új nemzeti színház.
M.A.
|
