vissza a főoldalra

 2011.10.07. 

Krimi Kecskeméten

Cseke Péter: Még Zemplénből is vannak bérleteseink

Szeptember 30-án nagy sikerrel mutatták be Kecskeméti Katona József színház művészei Agatha Christie Az egérfogó c. bűnügyi játékát. Cseke Péterrel, a teátrum igazgatójával, és a darab rendezőjével a premier előtti percekben beszélgettünk az előadásról és a 2011/12-es évad bemutatóiról.

 –Miért döntött úgy, hogy a nagyszínpad évadnyitó előadása egy bűnügyi játék, mégpedig egy Agatha Christie –krimi legyen?

 –A kinevezésemet követően mindenképp egy krimit szerettem volna bemutatni, így az első évadban előadtuk a Hajmeresztőt, aminek hatalmas sikere volt. Igaz, előtte néhányan óvtak ettől, s mondták: Kecskeméten nem biztos, hogy szeretik az interaktív bűnügyi játékot. Attól tartottak, hogy a nézők nem kapcsolódnak bele a darabba. Még a szerző, Paul Portner is beírta a szövegbe, hogy néha nem árt, ha a közönség soraiba beépítjük az embereinket. Nálunk erre nem kellett sort keríteni, annyira „vette a lapot” a publikum. A Hajmeresztő sikere miatt arra gondoltam, hogy ebben az évadban is jó lenne krimit játszani. Rögtön Agatha Christie jutott az eszembe, és Az egérfogó, ami 1952-től a mai napig a londoni West Enden folyamatosan játszott sikerdarab.

 –A krimit a bulvár műfajába szokás besorolni. Agatha Christie művei az ’50-es években annak számítottak, de közben mintha klasszikussá nemesedett volna.

 –Minden ízlés dolga, és az sem mindegy, milyen színvonalon játsszák a darabot. Ha művészileg magas színvonalon adjuk elő, akkor igen is létjogosultsága van.

 –Választásában mennyire játszott közre, hogy íz írónő művei a reneszánszukat élik? Tavaly Agatha Christie születésének 120 éves évfordulója alkalmából kiadták az írónő összes művét.

 –Természetesen az is befolyásolta a döntést, hogy nagyon népszerűek és olvasottak Agatha Christie regényei. A színmű eredetije, a Három vak egér (Three blind mice) c. kisregény 1925-ben jelent meg, majd 1947-ben az írónő az anyakirálynő kérésére készített a műből egy 45 perces rádiójátékot, aminek olyan nagy sikere volt, hogy színpadra alkalmazta a történetet. Ezzel indult el Az egérfogó sikersztorija. Ez egy izgalmas krimi, amelyben mindenki gyanús, s emellett pedig egy csöppnyi társadalomkritika, finom humorral ágyazva, zseniális csavarral a végén.

 –Nagy sikere volt, de…Azt olvastam, hogy az írónő mégsem bízott a sikerben, mert a jogdíjat átruházta valamelyik rokonára. Ön szerint Kecskeméten mennyi előadást visz el Az egérfogó?

 –Ez nagyrészt a közönség ízlésének a függvénye. Annyi bérletszünetes előadást játszunk, amennyit a közönség igényel. Nem vagyok híve annak, hogy mindenféleképpen, erőszakoltan műsoron tartsunk egy darabot. A jogdíj legendájához annyit fűznék hozzá, hogy mikor elkészült az írónő végrendelete, kimaradt belőle egyik unokaöccse, s úgy gondolta, akkor az a fiú kapja meg Az egérfogó jogát.

 –A közönség igényét, reakcióját a tapson, a jegyvásárlási hajlandóságon kívül is le lehet mérni?

 –Bátran kijelenthetem, hogy kialakult mára a színház baráti köre. Nem csak Kecskemétről, nem csak Bács-Kiskunból, hanem a környező megyékből is vannak bérleteseink. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből közel 700 bérletesünk van, sőt Zemplénből is lejárnak hozzánk. Mindez nagyon jó visszajelzés számunkra.

 –Az évad első előadása a Bánk bán volt a Ruszt József Stúdiószínházban. Katona József szellemében történt a szöveg átültetése mai magyar nyelvre?

 –Színházunk névadója születésének 220. évfordulóján tűzte műsorra a Bánk bánt, azzal a céllal, hogy úgy őrizzük meg a darab és Katona szellemét, hogy szövegileg érthetőbbé tegyük. Ne egy jassz nyelvre gondoljunk, s arra sem, hogy az előadás aktualizálja, vagy modernizálja a cselekményt. A reformkor idején született művekben egyszerre találhatunk latin, német és magyar kifejezéseket, illetve azok keverékeit is. Íme Biberach egyik mondata : „Prosit a fölöstököm”. Bizonyára ezen a mondaton a fiatalok kacagnak, holott a fölöstököm a német frühstück szónak a magyar népnyelvben a 19. század közepéig élő megfelelője. Sokan átigazították meg ezt a szöveget, de most történt igazából egy teljes átültetés mai magyar nyelvre.

 –Szavaiból az is kiviláglik, hogy nem híve az öncélú modernizálásnak.

 –Nem, mert egy darab attól még nem modern, hogy motorkerékpárral érkezik be a címszereplő a színpadra.

 –A következő nagyszínházi premier október 14-én Lehár Ferenc: A víg özvegy c. nagyoperettje lesz, ami bizony komoly énekelnivalót követel meg. Ez egy társadalomkritikákkal teletűzdelt előadás lesz, vagy egy igazi felnőtteknek szóló mesét láthatnak az érdeklődők?

 –Inkább az utóbbit. Minden egyes remekműnek van egy első síkja, és egy olyan második is, ami az áthallásokat hordja. Számomra lényeges, hogy az elsődleges jelentést közvetítsük a néző felé, s ha azt megérti, akkor könnyebben befogadja az áthallásokat is.

De ne menjünk előre az időben. A víg özvegy bemutatóját viszont megelőzi a Kelemen László Kamaraszínházban Füst Milán Boldogtalanok tragédiájának premierje. Ebben Trokán Nórát, Kőszegi Ákost és Bognár Gyöngyvér látható. Tehát egyszerre négy bemutatóval indultunk el az ősz elején, s nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan színházat igazgathatok, ahol olyan jó a társulat, hogy négy ilyen nehéz mű szerepeit ki lehet osztani a tagság között.

 Igazgató úr, köszönöm a beszélgetést, és remélem, hogy folytatjuk november elején, mikor Tormay Cécile A régi ház családregényét állítja színre a kamaraszínházban.

Medveczky Attila