vissza a főoldalra

 2011.10.07. 

Nagy problémát jelent strandjaink eliszaposodása

Nem akarunk meggondolatlanul hitelt felvenni

Szeptember 15-én Keszey János, Balatonalmádi polgármestere népes küldöttség élén a bajorországi Eggenfeldenbe utazott, ahol a testvérváros vezetőivel folytattak tárgyalásokat. Eggenfelden még 2008-ban az Európa Tanács érdemérmét vehette át az európai egység gondolatának elterjesztésében tett fáradozásaiért. A testvérvárosi kapcsolatokról, a fontosabb beruházásokról, fejlesztésekről Keszey János polgármester urat kérdezem.

 Tisztelt Polgármester úr! Legyen szíves bevezetőként beszámolni az eggenfeldeni látogatásról!

 – A hétvégén testvérvárosi szerződésünk megkötésének tizedik évfordulóját ünnepeltük. Újra megerősítettük a kapcsolatainkat egy díszoklevél aláírásával. A bajor városban az Eggenfelden-Balatonalmádi Baráti Társaság szervezte az ünnepség művészeti részét. Magyar részről a Vörösberényi Ringató Balaton és a Botorka Néptáncegyüttes adott műsort. Gimnáziumunk tanulóinak küldöttsége, az intézmény igazgatónője is elkísért minket, mivel a két város iskolájának és diákjainak az elmúlt tíz év kapcsolatáról nyílt kiállítás.

 Balatonalmádinak egy finn, egy olasz és egy felvidéki testvérvárosa is van, Nyitragerencsér. Velük milyen a kapcsolat?

 – A finn Kalajoki városával nem hivatalos az együttműködésünk, tehát – főleg a nagy távolság miatt – még nem kötöttünk testvérvárosi egyezményt. Ettől függetlenül két évvel ezelőtt, a várossá nyilvánítás huszadik évfordulóján rendezett ünnepségsorozaton képviseltették magukat. Hívnak is bennünket magukhoz, de főleg anyagi okok miatt ritkán tudunk élni a meghívással. Az olasz San Michele al Tagliamentóval, bár hivatalos a kapcsolatunk, de a gyakorlatban – mióta megváltozott a kinti testület összetétele – nem működik. Nyitragerencsérrel élő a viszony, annyira, hogy idén ismét részt veszünk októberben a rózsák ünnepén. Évente 20 rózsatőt viszünk ajándékba, amelyeket közösen elültetünk a település főutcája mentén. Sajnos, iskolák közötti kapcsolatról nem beszélhetünk, mert Nyitragerencséren nincs magyar tannyelvű iskola. 

Térjünk át a fejlesztésekre: azt olvastam, hogy 2010-ben befejeződtek a látványos, jelentős összegbe kerülő beruházások a városban. Milyen fejlesztésekről van szó, és ezek mekkora önrészt igényeltek?

 – Még 2009-ben befejeztük a városközpont térkövesítését, a piac átépítését, a Szent István-park felújítását, ami 39 millió forintnyi önrészt követelt. Tavaly a Wesselényi strand főépületeinek, vizesblokkjának átépítése, szabadtéri eszközök telepítése és közlekedő utak felújítása történt, 120 milliós önrésszel. Ezek a fejlesztések közvetlenül a turizmushoz kapcsolódnak. Ezenkívül felújítottuk a Györgyi Dénes Általános Iskolát, és tornatermet építettünk hozzá, ahol a saját pénz 75 millió Ft volt.

 Kistérségi egészségügyi központot is ki szeretnének alakítani...

 – Ez a beruházás még folyamatban van, és a közeljövőben adjuk át a létesítményt. Ez az évtized legnagyobb beruházása Almádiban, ami eddig 230 millió forintos önrészt követelt a várostól, a 400 millió Ft-os támogatás mellett.

 Van rá remény, hogy Almádi járási székhely legyen?

 – Erre minden esélyünk megvan, hiszen régebben is betöltöttük ezt a funkciót, és ehhez megfelelő intézményi háttérrel rendelkezünk.

 Igaz, hogy az önkormányzat kezdeményezi a felszíni vízkivétel visszafejlesztését?

 – Ezt nem mi kezdeményeztük, arról van szó, hogy a régi kútjainkat a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. már nem használja. Nekünk pedig nagy szükségünk lett volna ezekre a kutakra a locsolás miatt, de az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség ezt nem engedélyezte.

 Ha már milliós összegekről beszélünk: tudtommal úgy pótolták a 110 milliós hiányt, hogy hitelt nem is kellett felvenni. Akkor milyen metódussal sikerült ezt elérniük?

 – Örömmel jelenthetem ki, hogy a város pénzügyi helyzete stabil, az intézmények működtetése biztosított, és fejlesztésekre is futotta a költségvetésből. Az eredmények közé sorolom azt is, hogy fejlesztésre és működtetésre is tudtunk általános tartalékot képezni. Nominális értékben nem nagy összeg ez, de meghaladja a tavalyit. A hiányt pedig a tavalyi év pénzmaradványából sikerült pótolni. Amikor a 2011-es költségvetést elfogadtuk februárban, akkor még nem történt meg az előző év elszámolása, így 110 milliós hitelfelvételi igénnyel biztosítottuk az egyensúlyt. Később derült ki, hogy nincs szükség valós hitel felvételére. Nem akarunk ész nélkül hitelt felvenni a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében.

 Az év elején jelentős volt a talajvíz- és a fagykár. Ez sem rengette meg a költségvetést?

 – Viszonylagos, hogy mit nevezünk jelentős kárnak. Az egyik strandunkban tett kárt a jég, aminek helyreállítása 2 millió forintot igényelt. A tavaszi esőzések miatt pedig egy-két területet elöntött a víz; egyértelmű, hogy ezt a problémát nem lehet az éves költségvetésből orvosolni. A csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, korszerűsítése lehet a megoldás, ezért be is nyújtottunk ennek egy részére egy EU-s pályázatot.

 Ma elegendő csupán egy Balaton-parti településen ölbe tett kézzel várni a turistákat, mint az a ’80-as évekre volt jellemző, vagy már „meg kell harcolni” értük?

 – Első lépésként a Balatonhoz kell csalogatni a turistákat, s ezután kell a településeknek egyenként felépíteniük a helyi turisztikai marketinget. Balatonalmádinak sajnos behatároltak a lehetőségei. A turisták többsége a strandolás miatt érkezik hozzánk, ezt kiegészítendő évről évre nyári fesztiválsorozatot szervezünk. A Hungarikum-fesztivált immár harmadszor rendeztük meg. Idén augusztus 5-én vette kezdetét a VIII. Balatonalmádi Borfesztivál, s ezt a pálinkafesztivál követte színpadi programokkal, melyek igen látogatottak voltak.

 Milyennek látja a Balaton marketingjét?

 – Néhány évvel ezelőtt kezdték el szervezni a helyi TDM szervezeteket, többek között a turisztikai marketing feladatok ellátására. Nálunk is megalakult a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület. Pályázaton sikerült nyerniük 45 millió forintot, melyet részben marketing célokra lehet fordítani. Az Egyesület jelentős terhet vesz le a vállunkról, ezért a város cserébe átadta a Tourinform iroda működtetési jogát.

 Tehát nincs okuk panaszra.  

– Azt éppen nem mondanám: igen nagy problémát jelent strandjaink eliszaposodása. Már annál a strandnál is megjelent az iszapréteg, ahol eddig soha nem volt. Azt kérdik tőlünk: miért nem kotortatunk? Költségvetésünkből félre is tettünk erre a célra, viszont a korábbi zagyterek megteltek, így nincs hová elhelyezni a kikotort anyagot. Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség nem engedélyezi, hogy az iszapot a Balatonon belül máshová, például ahol nem zavarná a hajóforgalmat, helyezzék el. Erre a problémára, mely nem csak Almádira jellemző, megoldást kell találnunk, mert hiába hirdetjük a Balatont, ha az iszapos strandok miatt elmaradnak majd a turisták.

 Szent István, Gizella királyné és Imre herceg ereklyéit őrzik a Szent Jobb-kápolnában. Ezzel be tudnak kapcsolódni a vallási turizmusba?

 – Ez a célunk. Balatonalmádi volt az első település, ahol együtt találhatók a magyar szent család ereklyéi. Mindezt azzal szeretném kiegészíteni, hogy egy 2004 óta üresen álló volt iskolaépületet sikerült pályázati úton értékesítenünk, az elképzelések szerint a nyertes ciszterci rend rekreációs, továbbképző központot alakít ki ebben az épületben. Bízom benne, hogy döntésünk hozzájárul ahhoz, hogy Balatonalmádi városa bekerüljön a vallási turizmus vérkeringésébe.

 A testület állítólag határozott lépéseket fogalmazott meg a városképrontó ingatlanok ellen. Ha már felépült egy ilyen ingatlan, akkor mit lehet tenni? Lebontatni, újjáépíttetni?

 – Az újjáépült városközpontban egy bank tulajdonában áll a hajdani Tulipán szálló. Az épületet három éve kezdték el renoválni, de az a cég, amely lízingelte a banktól az ingatlant, tönkrement, így félbehagyták az átépítést. Most nekünk a bankkal szemben kell eljárnunk, és építéshatósági eljárást kezdeményeznünk, hogy ne rontsa tovább az épület a városképet.

Medveczky Attila