vissza a főoldalra

 2011.10.07. 

Füzesgyarmat a környezettudatos fejlődésért

Vállalkozóbarát, vállalkozásbarát önkormányzatot kívánunk működtetni

Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Szeghalom kistérségben mint Békés megye „északi kapuja” helyezkedik el. Legnagyobb kincsük, a kiváló minőségű „Sárrét gyöngye” gyógyvíz, mely a Kastélypark Fürdő vize. Bere Károly polgármester úrral a természeti, környezeti értékek megóvásáról és a város gazdasági programjáról beszélgettünk.

 – Tisztelt Polgármester úr! Polgármesteri köszöntőjéből idézek: „fontos számunkra épített környezetünk megóvása, tisztelete.” Erre külön áldoz a város a költségvetésében?

 – Sajnálatos módon egy elég hátrányos helyzetű térségben fekszik a város és igen magas a munkanélküliség, ezért évente 9-10 millió forintot különítünk el a közmunka-program anyagi fedezetére. A programban résztvevők pedig rendbe teszik a köztereket. A történelmi egyházak helyi gyülekezeteinek segítésével is sokat tehetünk az épített örökség megóvásáért. A katolikus, a református és az unitárius egyházakat támogatjuk abban, hogy például a templomok környékét rendbe rakjuk, lenyírjuk a füvet. Nemrég éppen az unitáriusok templomát újítottuk fel a közmunkaprogram keretében. Városunk Trianon-emlékművét az elmúlt húsz évben nem ápolták, idén a közmunkásokkal annak a környezetét is széppé varázsoltuk, sőt a rajta lévő neveket is újraírtuk.  

– Az anyagiakon túl azért mindez, gondolom, nevelés és szemléletmód kérdése is, hogy védjék a lakosok a környezetüket, és mindazt magukénak érezzék. A diákokat is rászoktatják környezetük óvására?

 – Nem hiszem, hogy mindezt konkrétan az oktatáson belül kell megtenni; a legfontosabb a jó példa mutatása. Ha látják, hogy rendezettek a parkjaink, valószínűleg ők is jobban figyelnek közös értékeinkre. Ez nem csak az iskolásokra vonatkozik, hanem minden állampolgárra. Néhány évvel ezelőtt felújítottunk egy feszületet, és sokan mondták, hiábavaló munka, úgyis megrongálják. Ettől függetlenül szépen kivilágítottuk, és azóta sem estek neki vandál módon. Ha mi, vezetők, igényesek vagyunk, akkor a lakosok is azzá válnak. Természetesen hallunk rossz példákról is, de nálunk, hála Istennek, tisztelik az emlékműveket.

 – A nyaralási szezon zárásaként végezzünk egy turisztikai zárszámadást! Mennyire volt látogatott például a Kastélypark Fürdő?

 – A júliusi nagy lehűlés nálunk is visszavett az idegenforgalomból. Ettől függetlenül a fürdőben sikert értünk el. Új vezetője van a létesítménynek és egy 40 fős panziót is megvásároltunk a fürdő mellett, ezzel megdupláztuk a kiadható szálláshelyeink számát. Tavaly első félévben 1371 vendégünk volt, idén pedig ugyanebben a szakaszban 3324; tehát több mint kétszeresére nőtt a fürdőbe látogatók száma.

 – Milyen turisztikai fejlesztéseket tart lényegesnek? Pályáznak-e ebben a témában?

 – Éppen a közelmúltban írtak ki egy pályázatot ezzel kapcsolatban, és már megtartották a társadalmi vitát. Szeretnénk egy fedett uszodát is létrehozni, ami kétfunkciós lenne, a nyári időszakban gyógyvizes medenceként működne, télen pedig az úszás kedvelői használnák ki. Emellett szeretnénk egy hideg vizes élménymedencét is építeni. Ez összesen egy 300 millió forintos fejlesztés lenne. Ami biztos megvalósul jövőre, az, amire már fejlesztési tartalékokat is csoportosítottunk, a strand előtti parkoló parkosítása, ahol egy játszótér is épülne, hiszen korántsem mindegy, milyen környezetben fogadjuk a vendégeket.

 – A megvalósult beruházásokról viszont tudniuk is kell a pihenni vágyóknak. Mennyit költ Füzesgyarmat a városimázsra?

 – Közel egymillió forintot különítettünk el erre a költségvetésben, azt szeretnénk, ha pályázati úton nyernénk marketingre. Nemrég a Nagyvárad melletti Borssal közösen pályáztunk, s ha megnyerjük, akkor 14 milliót költhetünk marketingre, aminek az a célja, hogy a térségbe csábítsuk a vendégeket. Már tavaly megfigyelhettük, hogy nagyon sok vendég érkezik hozzánk a határ másik oldaláról, és ezt szeretnénk megerősíteni.

 – A városimázs, gondolom, azért is lényeges, hogy a fiatalok ne hagyják el a várost, sőt minél többen települjenek be. De ez nem elég.

 – Nem, ezért segítünk a pályakezdő munkanélkülieken, támogatjuk is őket, megpróbálunk számukra intézményrendszerünkben munkát biztosítani. Emellett fontos a munkahelyfejlesztési programok elindítása, aminek első lépcsője az inkubátorház fejlesztési projekt, aminek, remélem, meglesz a hozadéka, és újabb cégek telepednek le Füzesgyarmatra. A KUKA Robotics Hungária Kft. füzesgyarmati telephelyén igen sok helyi lakost foglalkoztatnak, és mindent megteszek azért , hogy ez tendencia legyen. Polgármesteri tevékenységem azzal indult, hogy 55 főt elhelyeztem a cégnél.

 – Ön 2010-től a város első embere. Milyen örökséget vett át a szocialista Várkonyi Imrétől?

 – Mivel az előző ciklusban a jobboldalnak többsége volt, így egy konszenzus alapján alpolgármesterként dolgoztam. Ennek köszönhetően az utóbbi 2-3 évben elég szigorú költségvetést folytattunk, ettől függetlenül ősszel több megállapodást újra kellett tárgyalnunk. A Békés Megyei Vízműveknek közel 10 milliós követelése szerintem igen vitatott, és a Caminus Zrt-vel kötött villamos-energiaprogramot is újra kell tárgyalni. Ami változott, az a szemléletmód. Én nem csak intézményekben, hanem a település egészében gondolkozom. Olyan fejlesztési programokat szeretnék megvalósítani, amik minden füzesgyarmati számára fontos lehetnek.

 – Térjünk rá a gazdasági programra! Tavaly azt nyilatkozta, hogy egyik célja az ipari park létrehozása lenne. Hol tart most ez a projekt?

 – Nagy sikerként lehet elkönyvelni a már említett nagyvállalat letelepedését, de ezzel ipari területünk be is épült. Ezért feladatom egy újabb ipari fejlesztésre alkalmas terület kijelölése, s már egy 4 hektáros területet meg is vásároltunk. Természetesen vannak érdeklődők, de a válság miatt nem jellemző, hogy valaki Kelet-Magyarországon szeretne beruházni. Igyekszünk a mezőgazdaság irányába nyitni, és az azzal kapcsolatos fejlesztéseket támogatni. Fontos fejlesztésünk az ún. energiapark-program, aminek keretében egy ún. klaszter vállalkozás jött létre az önkormányzat és a gödöllői Szent István Egyetem szarvasi mezőgazdasági karával, ami által a megújuló energiák Füzesgyarmat települését is szolgálnák. Egy napelem-parkot, biogáz üzemet és egy bioetanol üzemet hoznánk létre. Ezek reményeink szerint 50 munkahelyet teremtenek. A legfontosabb beruházás, a szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése, ami még az előző ciklusban kezdődött el és ebben a ciklusban meg fog valósulni, és ez lesz a modernkori várostörténet legnagyobb beruházása.

 – Melyek a város előnyei, amelyekre építeni lehet a fejlesztésben?

 – A 4-es út fejlesztése miatt könnyebben megközelíthető a fővárosból a településünk. Előnyünk a viszonylag magas helyi adóbevétel. Ezáltal a település hitelképes, ami a fejlesztések elengedhetetlen feltétele. Vállalkozóbarát az önkormányzatunk, stabil a költségvetésünk. Alapot is működtetünk a kis-és középvállalkozók számára, konkrétan 500 ezer forinttal támogatjuk a munkahelyteremtést.

 – Az új testület úgy döntött, hogy „el kell készíteni egy több évre szóló városfejlesztési koncepciót, ami alapja lehet egy új városrendezési terv elkészítésének, mivel a régi már nem felel meg a jelenkor követelményeinek.” Mi a lényege az új koncepciónak?

 – Az integrált városfejlesztési terv része a városrendezési projekt, ami gyakorlatilag egy mérnöki munka. A fő koncepció alapja megjelölni azt, hogy az egyes városrészek milyen funkcióval bírnak. Hol lesz ipari, hol pihenő övezet. Az első konkrétum, hogy már beadtunk egy pályázatot egy 2,5 km hosszú kerékpárút építésére, egy másikat pedig felújítunk.

 – Említette már a mezőgazdaságot. Van arra mód, hogy a helyi termelők árui kerüljenek a közétkeztetésbe?

 – Füzesgyarmaton inkább a szántóföldi növénytermesztés dívik, ezért ezt így nem tudjuk megvalósítani. Önkormányzatunk újabb programja, hogy a közmunkaprogram keretében létrehoztunk egy kertészetet a termálvizes strand mellett. Ez a kertészet a hulladékvízből kivont hőt használja fel. Most elsősorban paradicsomot termesztünk, ami az iskolai étkeztetésbe kerül. A kertészet fejlesztésére is törekszünk pályázatok útján.

 – Végezetül mi kell hozzá, hogy megvalósuljon a célja, a „mosolygós Füzesgyarmat”?

 – A legfontosabb, hogy gazdasági programunk megvalósuljon, új munkahelyek jöjjenek létre és jobban odafigyeljünk egymás problémáira, erősítsük meg a civil életet, vigyázzunk értékeinkre.