vissza a főoldalra

 2011.10.14. 

Fráter Zoltán: Hát hogy szeret maga engem?

(Pinceszínház)

Krúdy-napot tartottak szeptember 30-án a Ráday utcában és a Pinceszínházban. Krúdy Gyula lakott a Ferencvárosban, és mint a tenyerét, úgy ismerte a „varrógéphangú” Ráday utcát, ahol – az iránta érzett tisztelet jeleként – regényéről nevezték el a Vörös postakocsi vendéglőt. Nem csupán itt, hanem a Mester utcában is otthon érezte magát. Szabadtéri filmvetítésen láthatta közönség Huszárik Zoltán Szindbád című filmjét, az éttermekben pedig Krúdy fröccsöt meg húslevest szolgáltak fel. Ennek az egész napos rendezvénysorozatnak a központja a Török Pál utcai Pinceszínház volt, ahol a Krúdy-összest közreadó Kalligram könyvkiadó szervezésében az író munkásságát felelevenítő kerekasztal-beszélgetések folytak, este pedig Fráter Zoltán: Hát hogy szeret maga engem? című, Krúdy alkotásaiból összeállított darabját játszották.

Az 1956-ban született Fráter Zoltán író, irodalomtörténész kutatói érdeklődésének fókuszában a Nyugat nemzedéke áll. 1993-óta születnek különböző színművei, pódiumra írt dokumentumjátékai, amik írókról, színészekről szólnak. A Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike elképzelt vetélkedéséről szóló Őnagysága kabaréja a Petőfi Irodalmi Múzeum megbecsült előadásai közé tartozott. A Madách Színház Tolnay Szalonjában a Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Halmos Ilonka közötti szerelmi háromszöget bemutató Boszorkányos esték is a nagyszériás darabok számát szaporította. Krúdy Gyula kiemelt szerepet kap Fráter Zoltán gondolatvilágában. A Krúdy-keringőt a Gyulai Várszínház felkérésére készítette, a Szindbád kertje éveken át ment az Óbudai Társaskörben, a Szerelmi levelező pedig felolvasószínházi kereten belül már 2003-ban látható-hallható volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ez utóbbit most májusban felújították, és ismét előadták. Ez a darab a ferencvárosi Krúdy-napon – már csak a színműváltozat miatt is – új címet kapott, de az eddigi Szerelmi levelező alcímként megmaradt.

Az 1878-ban Nyíregyházán világra jött és Budapesten, 1933-ban elhunyt Krúdy Gyula rajongva, áhítatosan szerette a szebbik nemet. A szívtiprók népes táborának oszlopos tagja volt. Nem nézte, hogy puccos nagysága, vagy kis mindenes cseléd, ő csak a meghódítandó zsákmányt látta bennük. Számtalan női könnycsepp hullott miatta. Krúdy a háború alatt már vált első felesétől, három gyermeke anyjától, ezért 1915 és 18 között a Royal Szállóban lakott. Itt esett szenvedélyes szerelembe az igazgató feleségével, Reginával, akit Rezsánnak nevez. Szerelmükbe a finom ellágyulástól kezdve az önfeláldozó odaadáson át a vad féltékenykedésig minden belefért. De feltűnt az a bizonyos harmadik, Rezsán pimaszul ifjú, 16 éves lányának a személyében. Zsuzsi megbocsáthatatlan bűnt követett el: elszerette anyjától az írót. Ennek ellenére Krúdyt és Rezsánt oly szoros kötelék kapcsolta össze, hogy soha nem tudtak úgy istenigazában elszakadni egymástól, a hajdani szeretőket összekötő vibrálás életük végig megmaradt közöttük.

Fráter Zoltán művének különleges formát választott, a darab java része a levelek szó szerinti átültetése, kisebbik fele azonban fikció. Színdarabjában nincs dialógus, ami pedig elsődleges műfaji követelménye a drámának. Mégis olyan, mintha lenne, ugyanis egyik levél felel a másiknak, egymásból következnek, azért nem tűnik a szöveg laza összefüggésben álló monológok halmazának. Emiatt is olyan lebilincselően izgalmas ez a háromszemélyes produkció, ugyanis elejétől a végéig odaszegezi a nézőket székükbe, akik tanúi lehetnek a kapcsolat kezdetének, a ’meglátni és megszeretni’ csodájának, a szerelem magas hőfokon izzásának, beteljesedésének, az édes civódásoknak, majd az érzések lassú átalakulásának, fokozatos kihunyásának és a ’gaz csábító’ megjelenésének. A művészi hatás másik „emelő” tényezője pedig a színészi játék. Szikszai Rémusz Krúdyt, Bozsó Andrea Rezsánt és Eke Angéla Zsuzsit személyesíti meg. Teljesítményükről csak a legmagasabb elismerés hangján lehet szólni. Losztopád Krisztina látványterve még inkább hangsúlyozza a mű mondanivalóját.

Néder Panni rendezi ezt a hangulati elemeiben Krúdyhoz méltó drámát, ugyanis benne van az álom és valóság határán mozgó ábrázolás is, a század eleji Pest álomvilága is és az író magánéletének egy fontos szelete is. Fráter Zoltán hitvallása szerint: „Az igényes közönségnek írok. Azért, hogy az előadás megtekintése színvonalas szórakozást és tartalmas estét nyújtson.” (Felső képen: Bozsó Andrea és Szikszai Rémusz; alsó képen: Bozsó Andrea és Eke Angéla.)

Dr. Petővári Ágnes