vissza a főoldalra

 2011.10.14. 

Csak rémhír a csődhelyzet

Tavaly 400 millió forintot takarítottunk meg

„Komló Város Önkormányzata kiemelt céljaként tűzte ki új munkahelyek teremtését, a meglévők fejlesztését” – olvashatjuk a város honlapján.

Szerkesztőségünk vendége Polics József országgyűlési képviselő, Komló polgármestere.

 Tudtommal 20 millió forintot különítettek el munkahelyteremtési támogatások céljára. Miről van szó; az önkormányzat hoz létre munkahelyeket, vagy ebből a pénzből vállalkozások beindítását segítik elő?

 – Az önkormányzat nem tud létrehozni új munkahelyeket, hanem vállalkozóbarát környezetet alakított ki annak érdekében, hogy a vállalkozók munkahelyeket teremtsenek. A már meglévő vállalkozásokat is támogatjuk munkahely-megtartó, illetve növelő beruházásukban, ezért az idei költségvetésben erre 20 millió forintos keretösszeget különítettünk el. A tavalyi őszi választások után rögtön megalkottunk egy munkahelyteremtő-megtartó rendeletet, amiben azt szabályoztuk: milyen feltétellel tudjuk a vállalkozásokat támogatni. Erre néhány példa: egy autóiparba bedolgozó vállalkozás 400 millió forintos beruházást hajt végre a telephelyén, s mi ezt azzal támogatjuk, hogy 3 millió forintért kiépítjük a csatlakozó közműveket. Egy meglévő vállalkozás 2-3 munkahely teremtése céljából támogatást kért varrógépek vásárlásához, s mi vissza nem térítendő támogatásban részesítettük. A rendelet szerint lehetőségünk van arra, hogyha az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban működik a vállalkozás, akkor elengedjük a bérleti díjat. Az önkormányzat tulajdonában álló földterületet is ingyen odaadhatjuk vállalkozás céljára. Szükség volt ilyen rendeletre, mert a legnagyobb problémánk az alacsony foglalkoztatottság, s minden eszközt meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy kimozduljunk a holtpontról.

 Cél tehát a munkahelyteremtés, de ki lehet-e kötni, hogy főleg komlóiakat alkalmazzanak a nagyobb vállalkozások?

 – Minden esetben egyedi támogatási szerződést kötünk, melyben kikötjük, hogy a munkahelyeket komlóiakkal kell betöltenie, ha arra alkalmas komlói jelentkező van. Amennyiben nincs, akkor is arra törekszünk, hogy a környező települések lakóinak adjanak munkát a támogatott vállalkozások.

 Komló a rendszerváltásig mint bányászváros élt a köztudatban. 1990 után a helyi lakosok többsége milyen iparágban tudott elhelyezkedni? Miként alakult át az ipari szerkezet?

 – Egy teljesen új iparág jelent meg a városban, az autóiparhoz kapcsolódó, különböző alkatrészek gyártásával foglalkoznak ezek a cégek. Sokkal nagyobb mértékben vannak jelen a városban a fémiparhoz kapcsolódó vállalkozások. Ilyen beruházások éppen a volt bányaingatlanok területén működnek. A könnyűipar is visszatért, nagyon sok varroda működik, sajnos, egyik vállalkozás sem tudta betölteni azt az űrt, amit a bányabezárás hagyott Komlón és környékén, mert a magánvállalkozók képtelenek felszívni teljesen a felszabadult munkaerőt. Ezért is 20%-os a munkanélküliek aránya.

 Felnőttoktatással, piacorientált képzésekkel tudnak-e tenni valamit a helyzet javítása érdekében?

 – A munkaügyi központon keresztül adódnak azok a képzési lehetőségek, melyekre igény is van a piacon. Könnyűipari és fémmegmunkálási képzések vannak elsősorban. Erre is van fizetőképes kereslet. A szakmunkásképzés megyei központja nálunk található, és így Komlón tartják a gyakorlati képzéseket, ami előrevetíti azt, hogy a gyerekek könnyebben találnak munkát a beruházóknál.

 Azt hallottam, hogy a napenergia emelheti fel Komló gazdaságát. Ezt miként tudják racionalizálni?

 – A már említett munkahelyteremtő rendeletünkre alapozva adtunk ingyen közel 1 hektáros területet a Solar Kft.-nek, s ez a cég napelemek gyártását kívánja megvalósítani ezen a telephelyen. Komló mindig is valamilyen szinten az energiahordozók termeléséhez kötődött, most pedig a megújuló energiák hasznosítása valósulhat meg ezzel a beruházással. 108 új munkahely teremtésére van itt lehetőség, s ebből az együttműködési megállapodásunknak megfelelően a vállalkozónak min. 80 komlóit kell foglalkoztatnia. Erre alapozottan a működési költségeinket is csökkenthetjük, több napkollektort szeretnénk működésbe állítani az önkormányzati intézményekben. Ezen túl az intézményeinknél szeretnénk megvalósítani az önellátási rendszert, aminek megvalósítása egy sikeres pályázat függvénye.  

Milyen a város anyagi helyzete? Ezt azért is kérdezem, mert nyár elején felvetődött a hír, hogy az önkormányzat csődöt jelent.

 – Mindig is vannak „jóakarói” a városvezetésnek. Ennek a hírnek a terjesztése is ebből adódik. Az új összetételű önkormányzat azzal kezdte tevékenységét, hogy magán kezdett el spórolni; kevés olyan város van, mint Komló, ahol a képviselők nem vesznek föl tiszteletdíjat. Az önkormányzati cégeknél a felügyelő-bizottsági és igazgatósági tagok számát a törvényi minimumra csökkentettük. A különböző spórolásoknak, racionálisabb működési struktúra kialakításának köszönhetően tavaly mintegy 400 millió forintot sikerült a kiadási oldalon megtakarítani, és az augusztusi számok azt mutatják, hogy mindenki megértette, hogy a mostani nehéz helyzetben össze kell fogni, s ennek köszönhetően nem növeltük adósság-és hitelállományunkat. Örömmel tapasztaltuk, hogy intézményeink is partnerek voltak és azok a mai napig is a nehéz munka során, mindenki legjobb tudásával, tapasztalatával járult hozzá a közös eredményhez. Ha az elkövetkező hónapokban a várt tendencia folytatódik, akkor jövőre elkezdhetjük az adósságállomány csökkentését. Komló városa nem volt és nincs csődhelyzetben, igaz, jelentős problémákat kell megoldanunk, de az összefogást látva bízunk abban, hogy hosszú távon is megmentjük a költségvetésünket.

 A fiatalokat milyen programokkal tudják a városban tartani?

 – A megüresedett álláshelyeket megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező komlói fiatalokkal töltöttük be. Kidolgoztuk az ifjúsági koncepciót, melyben aktívan részt vettek a városi fiatalok is, működik a városban az ifjúsági kerekasztal. Mögöttem egy lelkes fiatal csapat áll, akik koruknál fogva ismerik a fiatalok problémáit, közösen igyekszünk megtalálni a megoldást. A legfontosabb feladat e téren is a munkahelyteremtés, hogy a tehetséges, bizonyítani akaró fiataljaink a városban találják meg számításaikat. A szabadidő hasznos eltöltéséhez kínál lehetőséget az újjászervezet KBSK (ahol rendezettebb környezetben, hatékonyabb és eredményesebb munka folyik, kézi és focicsapatunk utóbbi hónapban elért eredményei magukért beszélnek), művelődésszervezőink mindent megtesznek azért, hogy „értelmes” programok közül választhassanak fiataljaink.

 Mellettük az idősebbekről és a nagycsaládosokról is gondoskodik a város?

 – A fiatalok jelentik a város jövőjét, de nem szabad megfeledkeznünk az idősekről sem, akik az alapokat adták. Fontos számunkra, hogy az idősek nyugodt körülmények között élhessenek, épp most vagyunk túl az időskorúak ellátását biztosító intézményrendszer átszervezésén, mely önkormányzati támogatás nélkül, magas színvonalon, kiszámítható módon működik. A nagycsaládosokat az önkormányzat a szűk lehetőségeihez képest igyekszik esetleges problémáik megoldásában támogatni, e téren szoros az együttműködésünk a karitatív szervezetekkel is.

 Milyen nagyobb horderejű fejlesztésekről tudna beszámolni olvasóinknak?

 – Energetikai korszerűsítési beruházások folynak jelenleg a városban, mely a Széchenyi Terv keretein belül valósul meg, büszkén mondhatom, hogy egytől egyig komlói vállalkozók közreműködésével.

 Sokan nem tudják, hogy Komló csodálatos természeti adottságokkal is bír, és azt sem, hogy színház is működik a városban. Beszéljünk először a természeti környezetről. A Virágos Komló elnevezésű mozgalom is azért jött létre, hogy kiaknázzák a természet nyújtotta lehetőségeket?

 – A természeti környezetünk isteni adottságunk. Nekünk tudni kell élni ezzel a kitörési lehetőséggel, az idén több rendezvénynek is otthont adtunk (kerékpárverseny, senior tájfutó vb), ahol a résztvevők maguk is csodálkoztak városunk természeti környezetén, Monspart Sarolta a VB-n úgy nyilatkozott városunkról: Komló kincsesbánya lehetne természeti adottságaival. Az adottságra azonban nekünk kell vigyázni, nincs annál nagyobb „reklámhordozó”, mikor az idelátogató vendégek rendezett környezetről, barátságos emberekről visznek hírt a világba. Épp ezért támogatjuk azon civil szerveződéseket, melyek adottságaink megóvásáért dolgoznak. A parkokkal, erdőszigetekkel tarkított város legszebb pontja Sikonda, aki egyszer idelátogat, az biztos visszatér a nyugalom és egészség völgyébe.

És akkor most a színházról. Városunkban sok a tehetséges és lelkes fiatal, valamint a tevékenységüket összefogó, tapasztalattal rendelkező felnőtt. Egy ilyen közösség a Súgólyuk Színi Társulat, mely színesebbé tette az augusztus 20-ai rendezvényünket, valamint a Komlói Napok ünnepi testületi ülését. Felemelő pillanatokat élhettünk át az István, a király előadásukkal. Az idei színházi évadot is ők nyitották meg a Szabin nők elrablása előadásával. A saját, amatőr társulatunkon kívül a színházban meghívott előadásokat is műsorra tűznek. Az előadások minden igényt kielégítenek, a legkisebbektől (ovisoknak, iskolásoknak szervezett előadások) a legnagyobbakig.

 Milyen gazdag a város kulturális élete?

 – A szabadidő hasznos eltöltése a legnagyobb kihívást jelenti minden település számára. Komlón széles palettán mozognak a lehetőségek, a Pöndöly Egyesület a néptánc szerelmeseit várja, büszkék lehetünk vezetőikre, Kirch Zoltánra, aki idén vehette át a Népművészet Ifjú Mestere címet, továbbá Németh Csillára, aki az idén Komló Város Közművelődésért díjban részesült. A színház az amatőr társulatnak ad otthont, a Közösségek Háza a helyi önszerveződő csoportok színtere. Színvonalas, és nagy hagyományokra épül a kóruséneklés, több elismert kórussal és karnaggyal büszkélkedhetünk, otthont adunk a Kodály Zoltán Nemzetközi Kórusfesztiválnak.

Meg kell említenem a legutóbbi rendezvényt, a Zene Világnapja alkalmából megtartott 24 órás éneklést, mely ismét bebizonyította, Komlón a magánkezdeményezések is otthonra, támogatókra, követőkre találnak, hiszen a karnagy-képviselő-tanár, dr. Makráné Kónya Melinda fejéből kipattant ötlet színvonalas városi rendezvény lett. Bízom benne, sikerült egy új hagyományt teremteni. A rendezvényt lezáró összkarban szülők gyermekeikkel együtt énekeltek, a kórust mindenki Feri bácsija, a Liszt-díjas Tóth Ferenc vezényelte.