vissza a főoldalra

 2011.10.21. 

Kirekesztve az országos vérkeringésből

Mezőtúr a Nagyalföld középső részén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Hortobágy-Berettyó partján fekvő város, elnevezését az Árpád-korban már ismert Túr folyóról kapta. A Váradi regestrum, írásos emlékművünk 1219-es bejegyzésében Túr falu megnevezéssel már szerepel a település említése. Mezőtúr Nagy Lajos királytól nyerte el a mezővárosi rangot, aki Anjou-liliomos címert adományozott a városnak. Mezőtúr a középkortól kezdődően vált az Alföld egyik jelentős vásárvárosává, kereskedelmi útvonalává a híres túri vásárok révén. Herczeg Zsolttal, a város polgármesterével a helyi gazdaság helyzetéről és a hagyományok ápolásáról beszélgetünk.

 Tisztelt polgármester úr! A rendszerváltozás utáni története során tavaly első ízben választott Mezőtúr a város és az önkormányzat élére jobboldali párthoz kötődő polgármestert. Milyen örökséget vett át elődjétől?

 – Mezőtúr alapvetően mezőgazdasági város volt, és mai is inkább ez a jelleg a domináns. A rendszerváltás óta megtörtént a föld alatti közművesítés, tehát a csatornázás, az ivóvízhálózat kialakítása, és a szennyvízelvezetés. A gondot az okozza, hogy a kb. 100 kilométernyi belterületi úthálózatnak csak a 70%-a aszfaltozott. További probléma, hogy néhány cég beszüntette tevékenységét, így bezárt a téglagyárunk is. Volt itt egy holland tulajdonban lévő szállítmányozással foglalkozó társaság, de ők Szlovákiába tették át székhelyüket a kedvezőbb adózási lehetőségek miatt. Mindezért természetesen nem az előző városvezetés, hanem a gazdasági helyzet, a válság okolható. Sajnos ezért is a munkanélküliségi ráta a javuló tendencia ellenére is 10 % feletti.

 Az is problémát jelent, hogy a város nem tartozik a legkedvezőbb adottságú települések közé?

 – Természetesen; Mezőtúr földrajzi elhelyezkedése nem igazán kedvez a befektetőknek. Nézzük csak meg a 4-es főút állapotát; ez sem autóút, sem autópálya. Mi azt látjuk, hogy sokkal fontosabb lett volna a 4-es főút felújítása, mint a 6-osé, de gondolom, az erősebb lobbi érvényesült. Tehát kedvezőtlen adottságú település vagyunk, rossz közlekedés-földrajzi feltételek között, így aztán nagyon nehéz orvosolni a legfőbb bajunkat, a munkanélküliséget, mert ilyen állapotok miatt nehéz befektetőt találnunk. Pedig be kéne kapcsolódni az országos vérkeringésbe.

 A mezőtúriak a városban találnak munkát, vagy ingáznak?

 – Vannak, akik kénytelenek ingázni, ők zömmel Szolnokra, vagy a környező településekre járnak be. Ez nem jelenti azt, hogy a városban nincs foglalkoztatás, és azt is tudni kell, hogy a munkanélküliek közül vannak, akik nem is akarnak dolgozni. Sajnos Mezőtúr annak a rétegnek sem tud munkát biztosítani, akik dolgozni szeretnének.

 Helyesen következtetek, hogy öregszik a település, és a fiataloknak nem éri meg a városban maradni?

 – Valóban öregedő város Mezőtúr, és akinek munkahelye is van, a bérszínvonal jóval az országos átlag alatt található. Ezért fiataljaink egy része távozik a városból, sokan még külföldön is vállalnak munkát. Kőműves vállalkozások pl. Münchenbe tették át székhelyüket. De mi nem panaszkodunk, hanem próbáljuk megoldani a problémákat. Felvettük a kapcsolatot a helyi cégekkel, vállalkozókkal. Eddig ilyenre az előző ciklusokban nem volt példa. A megbeszéléseken beszámoltam az önkormányzat jelenlegi helyzetéről, és a tervezett beruházásokról. Abban is megállapodtunk, hogy a pályázati lehetőségekről, a vonatkozó jogszabályi változásokról az önkormányzat folyamatosan tájékoztatja a vállalkozókat.

 Milyen fejlesztésekre jut pénz?

 – 2011-ben 17 pályázatot nyújtott be az önkormányzat, és a korábbi ciklusból is vannak örökölt beruházásaink. Számos dolgot kéne fejleszteni, így az ivóvíz minőségének a javítását, egy új szennyvíztisztító-telepet kell létrehozni, és utakat építeni. Jelentősebb pályázati tétel lesz a Hortobágy-Berettyó főcsatorna város melletti szakaszának a rehabilitációja. Ezen kívül a vállalkozások kialakítását ösztönözné ha megnyernénk egy pályázatot az inkubátorház megvalósítására az ipari parkunk területén. A kivitelezés viszont csak akkor indulhat el, ha a létrehozandó 3000 négyzetméteres csarnok 60%-ára előbérleti szerződést tudunk kötni.

 Most térjünk rá a hagyományok ápolására. Az anno vásárairól híres település fejlődését nagyban meghatározta a város természeti értéke, a kiváló minőségű, vörösre égő mezőtúri agyagnak a feldolgozása. A fazekas- mesterséget művelik még Mezőtúron?

 – Jó néhány mester dolgozik jelenleg is, de ebből a mesterségből ma nagyon nehéz megélni. Jelenleg nincs is fazekasképzés Mezőtúron, de mi mégis arra törekszünk, hogy megmaradjon ennek a hagyománynak az ápolása. A mezőtúri fazekasság felkerült a szellemi kulturális örökség listájára. Ilyen örökség pl. a mohácsi busójárás. Várja a látogatókat a Túri Fazekas Múzeum, rendezvényeinken is bemutatjuk hagyományainkat, de az élet azt mutatja, hogy az újabb termékek kiszorították a kerámiatárgyakat. Az önkormányzat úgy is segít a mestereknek, hogy tőlük vásárol ajándékozási célzattal termékeket.

 Végezetül legyen kedves arról beszélni, milyen a város közbiztonsága, mert szokták mondani, ahol magas a munkanélküliség, ott emelkedik a bűnesetek száma.

 – A rendőrkapitány minden évben beszámol a bűnügyi statisztikákról, és el lehet mondani, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma folyamatosan növekszik. Az önkormányzat ezért egy 27 kamerából álló térfigyelő rendszert szeretne megvalósítani. Azt reméljük, hogy ezzel elriasztjuk a bűnözőket, mert tudjuk, még a környező településekről is ide járnak lopni, betörni. Ezért a település bevezető útjaira is kerülnek kamerák rendszámfelismerő szoftverrel. Mezőtúr az országban a 34. helyen áll a vagyon elleni bűncselekmények számát tekintve, s reméljük, hogy ezzel az intézkedéssel jelentősen javítunk helyzetünkön.

Medveczky Attila