vissza a főoldalra

 2011.09.02. 

Kivételezett helyzetben az RMDSZ-es önkormányzatok

Románia költségvetési koncepciója a csavargók számát növeli

„Jelenleg nem a turistahiány okoz problémát a Gyilkos-tónál – idén is beigazolódott, az üdülőtelepen július közepétől indul a nyaralási idény. A nyári melegben erdélyi és külföldi kirándulók százai keresik a hűsülést a fenyők árnyékában, és természetesen a Gyilkos-tó varázslatos környéke sokakat napokig tart a környéken. Azaz tartana, hisz az utóbbi napokban nagyon sokan csalódottan távoztak az itteni szálláshelyekről. A turistaűző tényező az akadozó ivóvízellátás, ami problémát jelent a szállodákban, panziókban” – olvasható a www.szekelyhon.ro honlapon. A Gyilkos-tónál elkezdett víz- és csatornahálózat munkálatainak leállásáról, a településfejlesztésről, a természeti környezet védelméről Mezei János urat, Gyergyószentmiklós polgármesterét (Magyar Polgári Párt) kérdeztem.

 – Konkrétan mi okozta az ivóvízellátási problémákat?

 – A Gyilkos-tónál elkezdett víz- és csatornahálózat munkálatai azért maradtak abba, mert a kormánytámogatással indított beruházás – a kivitelezési fázisban – többletköltségekkel terhelődött, amit a finanszírozó nem fizetett ki. A többletköltség pedig abból ered, hogy sziklás területekbe ütköztek az építők. Az illetékesekkel folytatott tárgyalások eredményeképpen hamarosan sikerül egyenlíteni az eddig elvégzett munkálatok számláját, és ha a kormány vállalja a munkálatok folytatásához szükséges anyagi támogatást, akkor a még hiányzó derítőállomás és víztisztító is megépül. Addig is az önkormányzat alá tartozó közüzem végzi a szolgáltatásokat és a hibákat rövid időn belül elhárítja. Több mint húszéves probléma a Gyilkos-tónál az ivóvízellátás, és konkrétumok csak azután történtek, hogy mi, az új városvezetés vette át az irányítást.

 – Arról van adatuk, hogy évente hány turista keresi föl a Gyilkos-tó környékét?

 – Erre vonatkozóan nem készítettünk felméréseket, mert jelenleg főleg tranzit-turizmusról beszélhetünk. S ezt szeretnénk átalakítani úgy, hogy minél több vendégéjszakát töltsenek a városban. Sajnálatos módon a vendégek nagy része két fényképpel és egy kürtőskaláccsal távozik. Természetesen azért, hogy hosszabb ideig maradjanak nálunk, nekünk is fejlesztenünk kell és kiküszöbölni az infrastrukturális hiányosságokat. Nagyon remélem, hogy jövőre már megszűnnek ezek a problémák.

 – Júliusban gyergyószéki képviseleti irodát nyitott Budapesten Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala. Mi a feladata ennek az irodának és ki működteti?

 – Ez az iroda a XIII. kerület, Visegrádi utca 9. szám alatt található, és szeptember 1-jétől fogadják munkatársaink az érdeklődőket. Az irodát elvileg a személyes kapcsolataim által létrehozott barátság működteti, gyakorlatilag két vállalkozó finanszírozza. Közösen, magyarországi barátainkkal szeretnénk megtalálni a határokon túlívelő kulturális, gazdasági és turisztikai kapcsolatokat. Ehhez szükséges, hogy Gyergyószentmiklóst és környékét nagyobb fórumokon is bemutassák, s ebben segítene ez az iroda. A GYERKI névre keresztelt létesítmény célja városunk és a kisrégió természeti adottságainak bemutatása, hagyományőrző programjainak megismertetése. Az iroda szálláslehetőségekkel, kirándulási útvonalakkal, és különböző helyi programokkal szolgál az érdeklődőknek, és azoknak, akik Gyergyó környéki kirándulást terveznek. Ez az iroda hidat képez Gyergyószentmiklós és Budapest között, ami a későbbiekben gazdaságilag is fellendíti kis településünket. További feladat a számunkra előnyös EU-s pályázatok felkutatása és külföldi kapcsolatrendszer kiépítése.

 – Beszéljünk a fejlesztésekről! Amikor felvidéki magyar polgármesterekkel beszélgetek, arra panaszkodnak, hogy a déli, magyarlakta régióban direkt kevés központi beruházást valósítanak meg. Ez elmondható Székelyföldre is, hogy oda kevesebb központi pénz érkezik?

 – Az egyértelmű, hogy Erdély, Székelyföld területére kevesebb központi pénz érkezik. De, ahhoz, hogy ezek a források hozzánk lejöjjenek, sokkal több munkát kell végezniük a magyar közösség helyi vezetőinek. Ha ez megvan, akkor sikeres beruházásokra is sor kerülhet. Az RMDSZ és Magyar Polgári Párt közti ellentétek sajnos fékezik a fejlesztési pénzeket, továbbá nincs arra igény román részről, hogy Székelyföldre befektessenek. Ha Bukarestbe felmegy egy gyergyói és egy bákói polgármester, és előadják kérésüket, szinte bizonyos, hogy az utóbbit segíti a központi hatalom. Azt nem mondom, hogy nem foglalkoznak velünk, de jóval alacsonyabb szinten. S azt is tapasztalom, hogy az RMDSZ, mint kormánypárt, igyekszik előnybe hozni saját önkormányzatait. Ezek mind fékek, de munkával és több odaadással azért szép eredményeket lehet elérni.

 – Ismerjük, hogy a romániai magyar pártok nincsenek éppen egymással jó kapcsolatban. Önkormányzati szinten is ez a jellemző, vagy ott már inkább a település érdekében képesek összefogni?

 – Sajnos inkább a marakodás a jellemző. Úgy veszem észre, hogy a politikusok nem hivatásuknak megfelelően cselekszenek. Nem a közösség érdekeit helyezik előtérbe. Sok akadályba ütköztünk itt Gyergyószentmiklóson is. Nem tudtuk felfogni azt, hogy miért kell az RMDSZ-nek magától értetődő dolgok ellen kampányolnia. Előfordult az is, hogy egyes RMDSZ-es képviselők velünk együtt megszavazták azt, ami a város érdeke, s erre kirúgták őket a pártból. Ez nem csupán magyar betegség, hiszen a románok közt sincs egység, bár ha egy kisebbség húz szét és nem tud összefogni lényeges dolgokban, az károsabb. Számomra a város vezetése nem arról szól, hogy miképpen tudom elgondolásaimat megvalósítani, hanem arról, hogy miképpen tudom a város lakóinak elgondolásait, elvárásait szintetizálni, s úgy megvalósítani, hogy azzal a lehető legtöbben elégedettek legyenek. Nem vezetni, hanem szolgálni akarom ezt a közösséget, amely vissza kell nyerje egykori énjét, azt a tudást, amivel a közügyeket együttesen, és mindenki megelégedésére intézték. Sajnos nagyon kevesen gondolkodnak hasonlóan.

 – Mit tud tenni Gyergyószentmiklós önkormányzata a természeti környezet védelme és fejlesztése érdekében?  

– A legfontosabb, hogy megfelelő reklámmal a turisták számára vonzó célponttá tegyük a várost. Ezután fel kell készíteni a helyieket a vendégek fogadására. Nekünk pedig az úthálózat fejlesztésén túl különböző szórakozási lehetőségeket is biztosítanunk kell. Tervünk egy sípálya építése, amivel télen tudnánk a turistákat a városban marasztalni. Ezen túlmenően a Gyilkos-tó megvédésére és megőrzésére pályáztunk, sajnos először sikertelenül, de a hibákat kiküszöbölve ezt újra megpróbáljuk. Három nagy projektünk vonatkozik a Gyilkos-tóra, és eddig nagy lépéseket tettünk a megvalósításukért.

 – Milyen a városban a munkalehetőség? A fiatalok tudnak-e helyben munkát találni, vagy bejárnak más városokba dolgozni?

 – Jelenleg 8,3%-os a munkanélküliség, ami Románián belül átlagosnak számít. Aki nálunk dolgozni akar, talál munkalehetőséget magának. Sokan vannak, akik azt mondják, hogy bizonyos összegért nem érdemes dolgozni és jobb segélyeken élni. Sajnos az állam költségvetési koncepciója pont a munkanélküliek, a csavargók számát növeli. Sokkal szigorúbb törvényeket kéne hozni és a szociális jogszabályokat felül kéne értékelni.

 – Mit jelent a gyergyószentmiklósi polgároknak, hogy újra magyar állampolgárok lettek? Ha jól tudom, Egerben tették le az esküt.

 – Ahogy apáinknak, nagyapáinknak fájt a trianoni döntés, úgy fájt nekünk az ominózus december 5-ei népszavazás. Ezért most örülünk ennek a lehetőségnek; igen, felvettük a magyar állampolgárságot, aminek főleg érzelmi és szimbolikus a jelentősége.

 – Pedig sokan attól tartottak, hogy beözönlenek Magyarországra a határon túliak és elveszik a munkát…

 – Tőlünk aztán nem megy el senki, mert erről a földről még erőszakkal sem lehetne minket elkergetni, annyira ragaszkodunk ehhez a tájhoz.

Medveczky Attila