|
 2011.09.09.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
37. száma!
Csurka István:
Történelemhamisítás
A következmények
(2.oldal)
A huszonegyedik század
a nagy New York-i történelemhamisítással kezdődött és a fél
emberiség ma is ennek a következményei alatt nyög. 2001.
szeptember 11-én két amerikai utasszállítógép csapódott
bele a WTC ikertornyaiba, amely gépek a közeli Bostonból szálltak
fel. A gépeken mindenki szörnyethalt, az utaslisták arabnak vélt
terroristái közül több jelezte, hogy él, köszöni, jól van.
Az elkövetők kilétét, a bűntett megszervezőit soha nem
igazolták. A tornyok a becsapódás után összeomlottak. Azt állították,
hogy a gépek tartályaiban lévő égő kerozintól. A kerozin
nyolcszáz fokon ég, az acél, amely az épületet tartja, 1300
fokon lágyul és
1500 Celsius
fokon olvad el. A tornyok és néhány környező nagy épület mégis
összedőlt és közel háromezer, részvétünkre méltó áldozat
között hatszáz volt az odavezényelt tűzoltó. Amerika társadalma,
amely megnyert két világháborút a belterületét ért egyetlen
karcolás nélkül, most kapott egy fröccsöt a háború valóságából,
és vezetői a felkorbácsolt sértettség és önérzet hazafiúi
erényeit is felhasználva megindították az antiterrorista világháborút,
amely ma is folyik. Lerohanták Irakot, majd Afganisztán ellen
indítottak háborút, Izrael megtámadta a Gázai övezetet,
amikor ott a terroristának nyilvánított Hamasz került választás
útján kormányra, most pedig egy furcsa forradalom söpört végig
az arab országokon, amelynek a végkimenetelét még nem látjuk.
Tíz évvel a történtek
után elmondhatjuk, hogy a hamis történelem beállt, mint a jég
a Balatonon. El van felejtve, hogy míg a tévé a füstölgő
tornyokat és a porfelhőben menekülő embereket mutatta, örvendező,
diadalittas arabokat és muzulmánokat játszottak be, akik
azonban egy korábbi felvételen a rendkívüli cukor- és
csokiosztás miatt lettek boldogok. A német bulvársajtó is
ezeket a halál- és ujjongás- képeket közölte.
Mindmáig elmaradt
ennek a borzalomnak az elemző feldolgozása. Ha egy-két felelős
kutató, író, biztonsági szakember nem feszíti meg minden erejét
a történet valódi bemutatására, a hamis történelem jege ráfagy
az emberi gondolkodásra. A nemzeti társadalmaknak pedig elemi érdekük,
hogy alternatívát tudjanak képezni a hamis történelemmel
szemben, különösen most, amikor a hamis történelemből már a
válságok sora fakad.
Immár nem a történet
elemző feldolgozása, s a következmények kritikus számbavétele,
hanem az emlékezés igazol mindent. Emlékezések, virágok, könnyek,
ünnepi szónoklatok igazolják, hogy az acél nyolcszáz fokon is
megolvad. Sajátos médiaerőszak láttatja be milliókkal, hogy
azok az al-Kaida terroristák a gépen voltak, akik később
jelentkeztek, s az egészet az az Oszama bin Laden főzte ki, akit
nemrégen egy idegen államba való betörés révén amerikai
kommandósok megöltek – valószínűleg halála után több évvel.
Világörökségi címre
pályázik Hajdúböszörmény
Jól
működik az MSZP–Jobbik-frakció (4.oldal)
A
nevelési év ünnepélyes megnyitójával, a Napsugár Óvoda felújított
épületének átadásával vette kezdetét a böszörményi városnapi
programsorozat szeptember 9-én. A „bezermeni vígasságok”
elnevezéssel pedig szeptember 10-én a hajdúsági ízek kedvelőit
látta vendégül a város, sőt állampolgársági eskütételt
is szerveztek a hajdúk Böszörménybe telepítésének évfordulójára,
szeptember 13-ra. A városi ünnepségsorozatról, a világörökségi
címre való pályázásról Kiss Attila országgyűlési képviselőt,
Hajdúböszörmény polgármesterét kérdeztem.
–
Tisztelt képviselő úr, polgármester úr! Milyen hagyományokkal
bír ez az ünnepség?
–
A városnapi rendezvénysorozatnak nagyon komoly a hagyománya,
mert 1609. szeptember 13-án kelt Báthory Gábor kiváltságlevele,
amiben a fejedelem letelepíti a hajdúkat az egykori Böszörmény
településre. Mindez 402 éve történt, és a város komoly fejlődése
ekkor vette kezdetét. A hajdúkat nem csak letelepítette a
fejedelem, de kollektív nemességet is adott nekik, így kizárólag
csak az uralkodó felé tartoztak számadással. Az 1699-től a
megalakult hajdú kerületnek pedig városunk lett a székhelye egészen
1876-ig, amikor egy közigazgatási reform megszüntette a kerületet.
A város napját a ’90-es évektől kezdve ünnepeljük egy önkormányzati
rendelet alapján.
–
Azt mondják, hogy a hajdúk nagyon vendégszerető emberek és büszkék
voltak. Ez a jelenre is vonatkozik?
–Ez
a jelenre is érvényes, kedveljük és szeretjük azokat, akik jó
szándékkal érkeznek hozzánk. Tizenegy testvérvárosunk van,
és a városnapokon szinte mindegyik képviselteti magát, együtt
ünnepelnek velünk. Érdekesség, hogy testvértelepüléseink
egy része a határon túli magyar lakta területeken fekszik.
Ilyen Arany János szülőhelye, a kárpátaljai Beregszász, és
az erdélyi Gyergyóalfalu.
Az alpolgármester cége
végezte a beruházásokhoz kapcsolódó különböző ügyleteket
(4.oldal)
„Hajdúhadház
változásért kiált. Látszik, hogy szinte mindenki egyet akar:
változást. A változáshoz pedig új emberek is kellenek, új
elképzelésekkel, új lendülettel. Ha városunk helyzetét
megvizsgáljuk, egyértelműen érzékelhető, hogy nagy a baj.
Hajdúhadház a lassú halál útján jár, mely útról az életét
egy új, a biztató jövő útja felé kell irányítanunk. Ehhez
szinte minden területen komoly változások szükségesek!”-
olvashattuk még tavaly a fideszes polgármesterjelölt szórólapjain.
Arról, hogy az említett nagy baj miként orvosolható, a gazdasági
életről, a közbiztonságról, a társadalmi feszültségek csökkentéséről
Csáfordi Dénes polgármester urat kérdeztük.
–
Tisztelt polgármester úr! Meglátása szerint mi jellemezte a
2006 és 2010 közötti városvezetést?
–
Kissé „Pató Pál-urasan” közelítették meg a problémákat,
tehát semmilyen tekintetben nem beszélhetünk egy kapkodós városvezetésről.
Mind a hivatali élet, mind a város fejlesztése nagyon lassan
haladt előre. Az is érdekes, hogy sem a korábbi polgármester,
sem a jegyző nem lakott a városban. Emellett voltak olyan képviselők,
akik más településen építkeztek. Egy ilyen helyzetben nem
hiszem, hogy ezek az emberek valóban hittek a város fejlődésében,
és a fejlesztésben. Az előző polgármester 20 éven át töltötte
be a posztját, és a testület több tagja nyolc-tizenkét éven
át ült a székében. Tavaly hála Istennek változás történt,
nagyon sok új képviselőt választottak meg. Ez is mutatja a változás
iránti lakossági igényt.
Családbarát
város kialakítása a cél
Az
egyik legválságosabb térségben élünk
(5.oldal)
Nyergesújfalu
7788 állandó lakosú város a Duna jobb partján, Komárom-Esztergom
megyében, a Bécs-budai főközlekedési út mellett, a Gerecse
hegység északi lejtőjén. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították.
Mihelik Magdolna 2010 októberétől Nyergesújfalu polgármester
asszonya. A városvezetővel a családbarát város-koncepcióról
beszélgettem.
–
Tisztelt Polgármester Asszony! Amikor átvette a város vezetését,
három olyan nagy beruházásra volt szerződésük, melyeknek ez
évre jelentkeznek a kiadásai. Ez mekkora terhet jelentett?
–
Nem éppen szerződésekről van szó; a Kernstok Károly Általános
Iskola felújítása volt folyamatban, ami felszereléssel együtt
majdnem 800 millió forintos projekt, és ennek csak a tizedrésze
volt támogatás. Ezen kívül több nyertes pályázatunk volt,
melyekre a választások napjáig még nem volt kivitelező, tehát
mi folytattuk le a közbeszerzési eljárásokat. Megtehettük
volna, hogy elállunk a pályázatoktól, vita alakult ki a képviselő-testületben,
de mégsem mondtunk le a korábbi tervekről azok fontossága
miatt.
Nem vezetőcseréken múlik
a bormarketing sikere, hanem egy új koncepción
Demeter
Endre furmintja nyerte el a JuniWine címet
(7.oldal)
Fennállása
óta negyedik éves kóstolóját rendezte meg szeptember 2-án a
fiatal magyar borászokat tömörítő közösség az etyeki Rókusfalvy
teraszon, ahol a Junibor Egyesület tagjai Demeter Endre 2009-es
furmintját találták az est legjobb borának. A Demetervin pincészet
2009-es száraz furmintja a tokaj-hegyaljai Mádról származik,
és a világörökség részét képező település termőhelyi
adottságait fejezi ki – áll a Junibor közleményében. A vulkáni
talaj adta karaktert a korlátozott terhelés és a kíméletes
feldolgozás egyaránt segít bemutatni. A hagyományos borkészítés
elemei, azaz a kézi prés, a spontán erjesztés és a zempléni
hordók használata tovább fokozzák a helyi jelleget. Szerkesztőségünk
vendége: dr. Demeter Endre borász.
–
Mennyire tartja fontosnak a magyar értékek védelmét?
–
Kötelességeink, feladataink vannak saját családunkkal és
nemzetünkkel szemben. Azért élünk a világon, hogy olyat
alkossunk, ami a közösség szempontjából jó és hasznos. Személy
szerint azért választottam ezt az életformát, mert egy világörökségi
címmel kitüntetett borvidék fenntartása az egyik legszebb és
leghasznosabb tevékenység, amit a közösségnek adhatok. Hagyományos
módszerekkel, a természet és az elődök iránti tisztelettel
való borkészítés a leghasznosabb, amit tehetek.
A világ is szegényebb
lenne a Tokaji Borvidék nélkül, másrészt a magyar országimázs
szempontjából is lényeges feladatnak kell lennie a borvidék
marketingjének, mert a legfontosabb hungarikumról van szó.
A Petőfi-szobor sorsa a
felvidéki magyarság kálváriájának jelképe
A
rendszerváltással megsokasodtak a szlovák nacionalista megnyilvánulások
(9.oldal)
A
múlt héten nagyszabású ünnepségsorozat keretén belül emlékeztek
meg Petőfi Sándor pozsonyi szobra leleplezésének 100. évfordulója
alkalmából. Szeptember 8-án délután a Petőfi Sándor Emlékmű
Bizottság, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége, a Pozsonyi Fővárosi
Önkormányzat, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és
a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya ünnepélyes megemlékezést
és koszorúzást tartott a pozsonyi Medikus kertben. Ünnepi beszédet
Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elnöke
mondott, majd következett a koszorúzási szertartás. A felvidéki
Petőfi-szobor hányattatásáról, a költő kultuszáról Duka Zólyomi
Árpád urat kérdeztem.
A pártállam kitaszítottjainak,
a megbélyegzettek menedéke lett az esztergomi ferences gimnázium
A
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést
adományozták Reisz Pál ferences atyának
(15.oldal)
Reisz
Pál: Rossz időben született ez az intézmény, amelynek 80.
fennállási évfordulóját ünnepeljük, rosszkor alapították.
Gondoljunk csak arra, hogy a 10 éves fennállásának évében
kitört a háború. A 20. évforduló 1951., a magyarországi
bolsevik terror legsötétebb esztendeje. 25 éves az intézmény
1956-ban. Harmincéves 1961 borús esztendejében. 50 éves
1981-ben, amikor híre-hamva sincs a kibontakozásnak, de már
begyűrűzik hozzánk is a gazdasági válság szele. A felsorolt
jeles évfordulók majd’ mindegyike olyan időszakra esett,
amikor nem volt szabad, nem volt ajánlatos ünnepelni, és nem is
volt értelme az ünneplésnek.
1991-ben
azt hittük, hogy beköszöntött hozzánk a rendszerváltás,
gyanútlan és felhőtlen boldogsággal ünnepeltük a jubileumi
60.évet. Nem sokkal később már úgy éreztük, hogy cseberből
vederbe kerültünk.
Hála
a Gondviselés különös kegyelmének, most ilyen külső körülmények
között, itt az Országházban tiszteleghetünk nemzetünk
nagyjainak emléke előtt, találkozhatunk nemzetünk jelenlegi
vezetőivel, együtt ünnepelhetünk velük. Mondhatom a korábbi
generációk tagjaival, hogy régen vártunk egy ilyen találkozásra,
egy ilyen együttlétre. Nem volt véletlen az
– és talán elődeink már akkor megéreztek valamit a
keserves jövendőből –, hogy az alapítók a csodatevő szent,
Páduai Szent Antal közbenjárására bízták ezt az intézményt,
akinek 700. égi születésnapját, azaz halálának 7. centenáriumát
éppen 1931-ben ünnepelte az egyház.
Hetvenéves a Császár,
Isten éltesse!
Albert
Flórián Aranylabdás labdarúgó, a Nemzet Sportolója
(20.oldal)
Játékosként
ő jutott a legmagasabbra a magyar labdarúgók közül, hiszen
rajta kívül soha, senki nem kapta meg az Aranylabdát. Talán
ennek is köszönhető, hogy a Császár becenevet kapta. A
hetvenedik születésnapját ünneplő Albert Flóriánnal egykori
sikerei színhelyén, a róla elnevezett stadion klubházában
beszélgetünk.
–
Szerkesztőségünk és lapunk olvasói nevében boldog születésnapot
kívánok!
–
Köszönöm szépen a köszöntésüket!
–
Zárkózott ember hírében áll, alig tudunk valamit a magánéletéről.
–
A jugoszláv határhoz közel fekvő Hercegszántón születtem.
Hatan voltunk testvérek, én voltam a hatodik. Édesanyámat
sajnos hamar, két és félévesen elveszítettem. Édesapám és
testvéreim is rajongtak a fociért, sportszerető család volt a
miénk. Így aztán, amikor az 1950-es évek elején felköltöztünk
a fővárosba, szinte azonnal felmerült, hogy levisznek valahová,
valamelyik klubcsapat játékosbörzéjére. Miután az egyik bátyám
hatalmas Fradi-rajongó volt, nem sokat gondolkodott azon, melyik
klub toborzójára vigye le az öccsét. Engem is kiválasztottak
a több száz gyermek közül, ami hatalmas élményt jelentett számomra.
És az élmény mellett valaminek a kezdetét is, hiszen így
lettem a Bp. Kinizsi kölyökcsapatának tagja. Nem tévedés, a
Kinizsié, mert akkoriban nem használhatta a saját nevét a
Fradi.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtökönként az újságosoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
tel:
06-30-7545-017
|
