|
 2011.09.09.
Eladósították a Dráva fővárosát
A
Jobbik átcsúszik az MSZP mellé
Barcs rendezett köztereivel,
csodálatos környezetével, jól működő intézményhálózatával,
hangulatos szállás- és vendéglátóhelyeivel, pihentető gyógyfürdőjével
lett a térség kedvelt települése. Szerkesztőségünk vendége
Karvalics Ottó, országgyűlési
képviselő, a város polgármestere.
– Barcs előző szocialista vezetése csak svájci frankban 1, 1 milliárd
forintos adósságot halmozott fel. Azt lehet tudni, hogy milyen
intézkedések vezettek ehhez az adóssághoz?
– Ez az összeg januárra a forint romlása miatt már 1
milliárd 371 millió forint volt, s azóta ez az összeg csak
emelkedett. Maga az adósság egy 700 és egy 400 milliós alapkötvényből
áll, s az első részt működésre, a másodikat pedig a
fejlesztésekre szükséges önrészre költötték el. Ráadásul
a 700 milliós részből a kamatokon kívül semmit sem fizettek,
így a mostani vezetést terheli a tőke törlesztése, amit
sajnos nem tudunk fizetni, így kénytelenek voltunk átütemezést
kérni. Két évre elhalasztottuk a tőketörlesztést, és addig
a kötvények után fizetjük a kamatokat.
– Minderről csak akkor értesült, mikor átvette a város
vezetését, vagy előtte is sejtette, hogyan állnak anyagilag?
– Képviselőként és alpolgármesterként érzékeltem,
hogy nem mennek rendben a dolgok. Az alpolgármesteri posztot
bizonyára azért adták nekünk, hogy minket, ellenzékieket távol
tartsanak bizonyos adatoktól.
– Alpolgármesterként nem nézhetett bele a kimutatásokba?
– Láttuk a fő számokat, a hitelállomány nagyságát,
de azt, hogy ezt miként kezelik, és mekkora a kifizethetetlen számlaállomány,
azt már nem.
– Ez az adósság mekkora terhet jelent a költségvetésre?
– A város hitelállományának csak egy része van a kötvényekben,
a többi újabb 1,6 milliárdos tartozást jelent. Ennek és a svájci
frankos hitelnek a kamata összességében megközelíti az évi
110 millió forintot.
– Felállítottak-e valamilyen bizottságot, ami vizsgálná az előző
ciklus fejlesztéseit és a pénzmozgást?
– Átvilágítottuk a város intézményrendszerét, azért
is, mert a 700 millió forintos mínusz abból keletkezett, hogy a
békesség kedvéért elődöm megengedte azt az intézményi működést,
aminek az összege 2007 és 2010 között 1,4 milliárd volt. Azért
annyi, mert a folyószámlahitelünk is 750 millió forint. Tehát
1,4 milliárdért vette meg az előző vezetés a szociális békét.
– Nem Barcs az egyedüli település, ami ilyen helyzetbe jutott. Mit
gondol: a készülő önkormányzati törvény meggátolja, hogy a
jövőben ilyen mértékben eladósodjanak a települések?
– Meg kell, hogy gátolja mindezt, mert még egyszer nem
kerülhetnek olyan helyzetbe a települések, hogy egy felelőtlen
városvezetés olyan mértékű adósságot hozzon létre, amivel
meggátolja a következő ciklusok fejlesztési lehetőségeinek
kibontakozását, hiszen igen sok önkormányzatnál a múlt kezelésén
kívül mást nem tehetnek.
– A törvény koncepciója nem tetszik mindenkinek, kemény ellenzéki
kritikát kapott. Az MSZP szerint a tervezet felszámolná azt a
hagyományt, hogy a helyi ügyeket helyben, az emberekhez legközelebb
intézik, helyette az államra bízna önkormányzati feladatokat,
így például központi rendszeren keresztül folyósítanák a
szociális segélyeket. A Jobbik szerint pedig a törvénykoncepció
falurombolást eredményez, s ezért Ceausescu–Orbán-terv-nek
nevezik. Mi erről a véleménye?
– Az MSZP-nek bizonyára az a dolga, hogy védje az általuk
létrehozott rossz rendszert, és azt szeretnék, hogy hosszú évekig
csak a hibáik korrigálásával törődnénk. A Jobbik viszont
demagóg kijelentéseket tesz, nagyokos dolgokat hangoztat, de
azt, hogy mindezt miként lehet elérni, már nem árulják el,
bizonyára nem is tudják. A Jobbik átcsúszik az MSZP mellé, és
rosszabb a véleménye a kormányról, mint a szocialistáknak. Könnyű
szlogeneket gyártani, de szakmaiságra is szükség van.
– Az, hogy az állam lesz a fenntartója az eddigi önkormányzati
alapfokú iskoláknak, mekkora könnyebbséget jelent?
– Az oktatás minőségében nem lesznek olyan kirívó különbségek
mint eddig, hanem meghatározott cél és tananyag alapján folyik
a tanítás. Az a liberális hozzáállás, hogy akár egy iskolán
belül is a pedagógus döntse el: mit és miként kíván tanítani,
kezelhetetlen. Azzal, hogy a béreket az állam finanszírozza és
a szakmai felügyeletet is ellátja, nagy pozitívum és sokat segít
a városoknak. Így a felszabaduló saját bevételt nem a bérekre
kell fordítani. Azt is tudni kell, hogy az infrastruktúrát továbbra
is az önkormányzat működteti egy az állammal történő megállapodás
szerint.
– Már beszéltünk az adósságokról. Közel 32 millió forint lakbérrel
tartoznak a városnak a barcsi szociális bérlakásokban élők.
Nem kis összeg, de gondolom, sokan valóban nem tudják kifizetni
egy összegben a hátralékot. Mit terveznek: kilakoltatást?
– Egyetlenegy önkormányzatnak
sem lehet célja a kilakoltatás, számomra emberileg is szörnyű
megoldás egy többgyermekes családot az utcára tenni. Mindez
jogilag sem jó megoldás, mert ettől még az adóssághoz nem
jut hozzá a követelő. Tárgyalunk a hátralékosokkal, így
lehetőségük van részletfizetésre, illetve, ha a tartozás felét
egy összegben kifizetik, akkor a másik felét elengedjük. Csak
akkor gondolkodunk kilakoltatásban, ha az illető annak ellenére
nem fizet, hogy anyagi helyzete ezt megengedné. Olyanra is van példa,
hogy két ember elég jó keresettel él egy szociális bérlakásban.
– A nem rózsás anyagi helyzet mellett jut pénz fejlesztésekre is?
Hiszen olvasom, hogy megújult több oktatási intézmény.
– Ősszel hat fejlesztést vettünk át 50%-os felkészültségben.
Ezek szinte olyan problémát jelentenek, mint az adósság. Azt
is látjuk, hogy a fejlesztések utolsó ütemeiben már nincs meg
az az anyagi potencia, mint az elején. Az oktatási intézmények
fejlesztésére valóban szükség volt, és mi nem akartunk
rosszat a barcsi gyerekeknek. Ezenkívül sajnos kettő pályázat
megvalósítására éppen az önrész hiánya miatt nem került
sor, tehát a városközpont és a romatelep rehabilitációjára
már nem jutott pénz, mert azt elődeink elköltötték.
– Léteznek-e határon átívelő projektek?
– Célunk a horvátországi EU-s felzárkóztató
projektekben való részvétel, és bízunk benne, hogy mindennek
később, mikor megnyílik a határ, meglesz a hozadéka.
Medveczky Attila
|
