vissza a főoldalra

 2011.09.16. 

Egy dinamikusan fejlődő város életét akarták felbolygatni

Összetartozunk a felvidéki gömöriekkel

Putnok a történelmi Gömör vármegye déli kapujában helyezkedik el. „A rendezett, nyugalmat sugárzó települési arculat egy olyan jellegzetes gömöri kisváros képét vetíti elénk, amely az utóbbi évek átalakulásai nyomán egyre jobban tükrözi a régi polgári értékeket” – olvasható a város honlapján a polgármesteri köszöntőben. Szerkesztőségünk vendége Tamás Barnabás országgyűlési képviselő, Putnok polgármestere.

 – Tisztelt képviselő úr, polgármester úr! Melyek ezek a hajdani polgári értékek, és milyen átalakuláson ment keresztül a város?

 – „Gömör Magyarország kicsinyben”, mondták sokáig az egykori nagy kiterjedésű megyéről. Az évszázadok alatt kialakult egymásra épülő gazdálkodási formák, kereskedelmi kapcsolatok szervességét azonban a trianoni határok elvágták, s az egykori megyéből mindössze a déli rész, azaz mintegy kéttucatnyi település maradt országunkban. A megcsonkított Gömör határon inneni központja, Gömör déli kapuja, Putnok városa lett. A település hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község, 1989. március 1-től pedig újra város. Putnok fejlődésének fénykora – gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból – a XIX. századra tehető. A közéleti fejlődés szellemi szervezője 20 éven át a gróf Serényi család volt. A szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. 1945 után ez a polgári kisváros, Gömör kapuja, Kazincbarcika és Ózd, a hajdani szocialista fellegvárak  szorításába került. Ezért a múlt rendszerben elvették tőle a járási központi rangot (a járási hivatalt), a bíróságot,  a rendőrkapitányságot, a mentőállomást, mezőgazdasági főiskoláját. Tehát mindazokat a rangos intézményeket, melyek a polgári értékeket tükrözték. Putnoknak azonban jelentős történelmi múltja van, több mint 700 éves város, erős helyi gyökerekkel rendelkezik a város lakóinak jelentős része, s  mi utódok pedig azokat a polgári értékeket próbáltuk visszahozni, amit felmenőinktől láttunk, illetve kaptunk örökül. A rendszerváltás óta konzervatív a város vezetése, ahogy a képviselőtestület többsége is, és ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy elkezdjük visszavarázsolni Gömörbe azokat az értékeket, melyek a polgári értékrendbe tartoznak. Az 1997-ben indított beruházások: a gázhálózat kiépítése, a szociális gondozási központ kialakítása és bővítése, az egészségügyi ellátás színvonalának bővítése szakellátások működtetésével, a parkosítás, közterületek rendbentartása, mind javítják a város külső képét és a lakosság komfortérzését. Illetve tovább folytatódik a közművesítés, az iskolákban színvonalas oktatás folyik, pezseg a kulturális és közélet. Visszatért a mentőállomás, rendőrőrs, a régi patinás épületeket felújítottuk, a közterületek rendbetételével pedig egy sokkal lakhatóbb, szebb várost szeretnénk létrehozni.

 –Képviselői honlapja egy ír történésztől vett idézettel kezdődik: „a politika művészete nem abból áll, hogy meghalljuk azokat, akik beszélnek, hanem, hogy meghalljuk azokat, akik hallgatnak.” Akik hallgatnak, azok szerénységből teszik, vagy beletörődnek sorsukba? Többször hallani, hogy többen nem állnak sorba szociális segélyért, mert azt szégyellik, és inkább hallgatnak problémájukról.

 – Nem sarkítanám ki ezt az idézetet a szociális segélyekből élőkre. A hallgatás egy polgári érték. Akik ezt az értéket vallják, dicsekvés nélkül, szívüktől- lelküktől vezérelve cselekednek. Ők nem hangoskodnak, hanem munkájukkal bizonyítanak. Az ő szavaikat kell meghallani, és biztatni őket arra: továbbra is tartsák rendben portájukat, tiszteljék és becsüljék meg egymást, valamint a már létrehozott értékeket. Mindenkire szükségünk van, akik ezeket az értékeket vallják és megtesznek mindent a település fejlődésért. A 7. sz. választókerület, melyet a Parlamentben képviselek, az ország egyik leghátrányosabb régiója. Itt  sok megpróbáltatáson keresztülment emberek élnek – gondoljunk csak a bányabezárásokra, a nehézipar, a könnyűipar összeomlására, mely ezt a térséget különösen érzékenyen érintette, mondhatnám kihúzták a lábunk alól a talajt. S ezek a „kis emberek” még mindig kitartanak! Még mindig reménykednek és bíznak egy olyan jövőben, ami, ha már számukra nem is, de az utódok számára egy szebb, élhetőbb világot hozhat. Ezekre az általam nagyon tisztelt emberekre gondoltam, amikor az említett idézetet választottam a honlapomra.

Úgy érzem, itt még meg kell említenem azt a komoly civil szerveződés keretében végzett munkát is, ami a városban folyik. Nyugdíjas Egyesületünk, mely több mint 100 főt számlál, aktív, eredményes munkát végez, mellyel nem csak egymást, hanem a város fejlesztését is segítik. Ugyanez mondható el a Putnok Városért Egyesületről, illetve a Gömöri Népfőiskola Egyesületről, akik közmegelégedésre tevékenykednek a városért.

Ami a szociális segélyeket illeti, sajnos jelen van településünkön is. Az emberek kénytelenek igénybe venni, más lehetőség hiányában. A közmunkaprogramok bevezetésével egyre nagyobb számban kerülnek ki az ellátotti rendszerből, még ha ideiglenesen is. A végleges megoldást munkahelyteremtő beruházás telepítése jelentené, melynek nem is infrastrukturális, hanem inkább humánerőforrás hiányosságai (kevés szakember) vannak.

Az általam vezetett önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy az itt élő gyermek oktatása  megkapja a kellő támogatottságot. Az általam vezetett önkormányzat már az ötödik ciklusban minden gyermek számára ingyen biztosítja a tankönyveket, sőt  a hittankönyveket is annak érdekében, hogy minden gyermeknek egyenlő eséllyel elérhető legyen a szellemi és erkölcsi gyarapodás.

 – Amiből arra következtetek, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a történelmi egyházak helyi képviselőivel.

 – Így van; három történelmi egyház működik a városunkban, a katolikusok vannak többségben, majd számarányban őket a reformátusok és az evangélikusok követik. Magam római katolikus vallású polgármester vagyok, míg a két alpolgármesterem református, tehát arra is törekszünk, hogy olyan emberek segítsék munkáinkat, akik az egyházak életében is jelen vannak. Erre jó példa, hogy az egyik alpolgármesterem presbiter is.

 – Térjünk rá a költségvetésre. A 2011. évi költségvetési törvény létrehozott egy fejezeti tartalékot azzal a céllal, hogy a helyi önkormányzatok számára jóváhagyott támogatások az önkormányzati alrendszeren belül kerüljenek felhasználásra. Ez könnyebbséget jelent Putnok és általánosságban az önkormányzatok számára?

 – Szerintem igen; mert aki a pályázati feltételeknek megfelel, illetve tényadatokkal bizonyítani tudja, hogy  az állami normatív támogatás nem fedezi a működési kiadásait, és  emiatt forráshiánnyal tervezi a költségvetését, és nem folytat pazarló gazdálkodást, akkor az elkülönített tartalékra pályázhat. Ily módon az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára kiírt pályázaton eséllyel indulhatnak, ahogy az idén mi is több mint 45 millió forintot nyertünk. Ez nagy könnyebbséget jelent számunkra az intézmények működtetése tekintetében. A gyakorlatban érezhetjük,  nem csak beszél a kormányzat a segítségről, hanem támogatja is azokat az önkormányzatokat, melyek önhibájukon kívül, a takarékos gazdálkodás ellenére nehéz helyzetbe kerültek.   Mi immár a negyedik éve nem veszünk föl működési hitelt és megpróbálunk úgy gazdálkodni a rendelkezésre álló költségvetéssel, hogy megőrizzük az önkormányzat likviditását.  Jutalmat nem tudunk fizetni dolgozóinknak, a polgármester sem vesz föl jutalmat; becsületes munkával, kevesebb bérért kell a várost építenünk, a vállalt feladatokat finanszírozni.  Törekvéseink ellenére sajnos az önkormányzat költségvetését forráshiánnyal tudja tervezni. Ezen költségvetést a képviselők megértő támogatással fogadják el, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a működési forráshiányunkat csökkentsük, és egyre több pályázati lehetőséget használjunk ki. 

 – Ha már ezt említette: a helyi költségvetésben a forráshiány 166 millió forintban lett tervezve. Ez az előző évhez képest csökkenést, vagy növekedést mutat?

 – Az előző évhez viszonyítva mintegy 10%-kal kevesebb a forráshiány. Nyilvánvaló, hogy a már megszerzett tapasztalatot és takarékossági metódust beépítettük az idei költségvetésbe, és még próbáljuk keresni mindazokat a lehetőségeket, melyekkel biztosítani lehet azt, hogy a forráshiányra ne kelljen hitelt felvennünk. Az intézmény vezetői, dolgozói mind megértik azt, hogy további megszorításokat nem célszerű bevezetni, de a takarékos gazdálkodással és a központi megtakarításokkal – úgy, hogy az ne menjen a minőségi munka rovására – csökkenthetjük a forráshiányt.

 – Idénre milyen jelentős fejlesztéseket, beruházásokat terveznek? Hol tart a belvárosi település-rehablitáció és az egészségház felújítása?

 – Az egészségház jelentős mértékű, közel 70 milliós nagyságrendű felújítása mára befejeződött. Ebben az intézményben történik a járóbeteg-ellátás is, amire azért vagyunk büszkék, mert kórházi háttér nélkül több olyan szakellátás van jelen, amiért már a helyieknek nem kell Kazincbarcikára, Ózdra, Miskolcra beutazni.

Még folyik a belváros rekonstrukciója, a városháza felújítása. Melynek keretében a régi mozi épületét elbontották, aminek helyén egy impozáns szabadidő- és kulturális központ jön létre rendezvényteremmel. A rehabilitáció során nem csak az intézményeket újítjuk fel, hanem öt fontos közterületet is. Így a Mohos-sétány kap szép burkolatot, díszkivilágítással is ellátjuk, és a Piac-térrel szemközti parkolót szeretnénk otthonosabbá tenni, úgy, hogy lehetőséget biztosítunk több mint 60 gépjármű parkolása számára. Ezeken kívül felújítjuk a Serényi László teret, ahol a jelenleginél még rendezettebb szoborparkot tudunk kialakítani, új burkolattal és díszkivilágítással. Idén adtuk át azt a trianoni emlékművet, amelynek a tetején egy csodálatos, hatalmas turulmadár látható, „csak” a szárny fesztávolsága 3,5 méter . Ezt egy putnoki művésztanár ingyen alkotta, és civil szervezetek adományaiból jött létre. Ezen a téren szeretnénk felállítani a felvidéki Hanva településen alkotó László Ottó kovácsmester művét, a Gömöri Életfát. Ezt a művet a mester a határnyitásra alkotta meg, maga a fa Gömör összetartozásából indul ki, majd szétválik, de a lombjai újra összeérnek. Az életfát először a határon helyezték el, de sajnos ott nem volt biztonságban. Mi az újonnan felújított tér központi részén, a 26-os út mellé úgy tervezzük elhelyezni, hogy jól lássák a városunkba érkezők: összetartozunk a felvidéki gömöriekkel.

Beruházásról lévén szó, szeretném megemlíteni azt a közel 100 milliós, befejezés előtt lévő projektünket, melynek keretében olyan óvodai csoportbővítés történik, ahol az intézmény fogadni tudja a GYES-ről munkába visszatérni kívánó szülők (még nem óvodás korú) gyermekeit. Ezzel szeretnénk segítséget nyújtani a városban élő, gyermeket vállalók számára. Ennek óriási sikere van az immár tradicionális Gömör Expón. Kulturális rendezvényeket is szervezünk, melyek az Inter-Gömör Kulturális Fesztivál keretén belül mutatják be más országok kultúráját is.

 – Az elmondottakból következik, menynyire dinamikusan fejlődik a város, éppen ezért sajnálatos, hogy egy hír, vagy rémhír keringett a város körül, miszerint rálőttek a cigányok házaira. Utóbb kiderült: nem lőfegyver okozta azokat a nyomokat, amelyeket az érintettek kapuján véltek felfedezni, vagyis senki nem lőtt a romák házára Putnokon. Viszont amíg kiderült az igazság, az egyik igencsak olvasott internetes portál azt írta: „lövések hatoltak át két, romák lakta ház közös udvarának a kapuján. Az ott lakó férfi azt mondta: hangos durranásra lettek figyelmesek, kiszaladtak az udvarra, pár másodperccel később jött a következő durranás, és hallották, ahogy a golyó elsüvít mellettük.” Kinek állhatott érdekében az álhírek terjesztése?

 – Bízom a magyar igazságszolgáltatásban, és abban is, hogy a rémhírek terjesztőivel, azokkal szemben, akik megpróbálták a nyugalmat megzavarni, és bizonyos kitalációkkal jöttek elő, eljár a rendőrség. Bízom benne, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás lezárása feleletet ad arra, hogy történt-e rémhírterjesztés, és ha igen, annak ki, vagy kik a felelősei és megtörténhet azok felelősségre vonása. A rémhírterjesztőknek, (akár a sajtó egyes képviselőinek is ) el kell gondolkodni azon, hogy mennyit árthatnak a szenzációhajhász írásokkal egy település imázsának. Természetesen az ellen is föl kell lépni, hogy bárkinek a házára rá lehessen lőni, de az ellen is, aki rémhíreket terjeszt, hiszen mindenkinek a törvényes keretek közt kell élnie. A sajtó pedig néha eléggé ügyesen hozza a híreket, mert minden egyes mondatát kérdőjellel zárja. Viszont amikor az esemény után néhány nappal megtartottam a sajtótájékoztatómat, azt már nem közölték a címoldalon.

A történtekkel kapcsolatban annyit tudok még mondani, hogy mi azokkal tudunk együttműködni, akik nem csak azt várják el, hogy a város szolgálja őket, hanem ők is szolgálják településüket, betartják az együttélési normákat, annak érdekében, hogy Putnok élhetőbb, szebb és még gömöribb legyen.

 – A város a magyar–szlovák határ mellett helyezkedik el. Léteznek határon átívelő gazdasági, turisztikai kapcsolatok? Közös turisztikai program-csomagok?

 – 2000. október 8-án jött létre és azóta működik a Sajó-Rima Eurórégió, amely a közép-európai eurorégiók közül a legtöbb főt foglalja magába, hiszen szlovák oldalon a rimaszombati, a rozsnyói és a rőcei járás, nálunk pedig az ózdi, putnoki, kazincbarcikai, miskolci, mezőcsáti, tiszaújvárosi kistérség tartozik hozzá. Ez közel 1 millió embert foglal magába. Ennek országosan is elismert, legrangosabb rendezvénye az idén már 13. alkalommal megrendezett  Gömör Expó Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár. Melynek több kísérő rendezvénye – gazdasági, kulturális, sport – van.  Volt idő, mikor több szlovák–magyar vállalkozás alakult a határ túloldalán a kinti kedvező feltételek miatt, de a magyar kormányváltás követő jogszabályváltozások lehetővé teszik azt, hogy a közös vállalatok Putnokra települjenek vissza.

Medveczky Attila