|
 2011.09.16.
Ellenzéki egységfront
Szemet
vetettek Mórahalom vagyonára
Tizenegy település
pályázott az európai minta alapján hazánkban először
meghirdetett KlímaSztár (ClimateStar) díjra, melyből a zsűri
három település: Mórahalom, Újszilvás és Veszprém munkáját
díjazta, emellett a pályázatot meghirdető Magyarországi Éghajlatvédelmi
Szövetség az összes pályázó indulását támogatja a jövő
évi európai megmérettetésen.
– Milyen intézkedéseket tudott, vagy kíván tenni az önkormányzat
az éghajlat védelme érdekében? – kérdeztem Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőtől, Mórahalom polgármesterétől.
– A szén-dioxid
kibocsátás mérséklése érdekében az önkormányzat az összes
közösségi intézményben bevezette a termálfűtést, tehát
megújuló energialapú fűtésre álltunk át. Ezáltal nagyon
komoly gázfelhasználást spóroltunk meg. Ezen kívül egy
mintaprojektet fogalmaztunk meg az egyéb energiahordozók
energiatakarékos átalakítására, a fosszilis energiahordozók
csökkentésére, a termálkútjainkra. Ebben a tervben szerepel
intézményeink energiatakarékos felújítása a nyílászárók
cseréjével, fűtési rendszerünk korszerűsítésével.
Mindezen túl
folyamatosan, kampányszerűen igyekszünk autómentes programokat
végrehajtani. Több mint tíz kilométer kerékpárutakat építettünk
csak Mórahalom városában, s a térségben ennek a kétszeresét.
A köznevelésben pedig igyekszünk megalapozni a környezettudatos
magatartást; így a természet-és környezetvédelem vonatkozásában
kiemelt óraszámban oktatunk.
– A tervek megvalósításával jelentősen csökkenne a költségvetés
kiadási oldala?
– Természetesen. Csak azzal, hogy nem gázzal, hanem termálenergiával
fűtünk, már évente kb. 30 millió forintot tudunk megtakarítani.
– A honlapjukon jelentős beruházásokról olvashatunk. A város
hosszú ideje igyekszik a turisztikai beruházásokat összehangolni.
Ebben az évben jórészt befejezték a fürdő, a szálloda és a
vendéglátó-ipari egységek kialakítását. De ez nem minden:
csónakázótavat is ki szeretnének alakítani. Mindezt milyen pályázatokból
tudják megvalósítani?
– Folyamatosan pályázunk. A meglévő természeti- és
épített örökségünkre alapozzuk azokat a kiegészítő
turisztikai termékeket, amelyeket a „vezértermék”, a termálfürdő
köré csoportosítunk. Ilyen a tanyasi turizmus, melynek keretében
megújuló energiaforrásokkal működő ún. mintatanyákat építünk.
Bivalytelepet létesítettünk vizes élőhely rehabilitációjára.
Az erdei iskola-, és közösségi ház mozgalmunk évente több
mint 5000 érdeklődőt vonz. Az egykori tanyasi, a
„Klebelsberg-iskolákat” átalakítottuk, turisztikai látványosságot
csináltunk belőlük belőlük. Környezetvédelmi, vízgazdálkodási
monitoring-hálózatot építünk ki, és ennek az infrastruktúráját
valósítjuk meg közösen az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi
Igazgatósággal. Öntözési mintaprojekteket is elindítunk, s
ezeknek turisztikai, illetve gazdálkodási, munkahelyteremtési
és közfoglalkoztatási aspektusai is vannak.
– Ezeket az intézményeket később reklámozni is kell; mennyit áldoz
a település a városimázs alakítására, marketingre?
– A marketing tevékenységnek csak egy része mérhető
forintálisan. A település kommunikációjában arra törekszünk,
hogy az eladható értékeinket folyamatosan reklámozzuk. Ennek pénzbeli
része sokszor elenyésző a természetbeni juttatásokhoz képest.
Erre jó példa, hogy a fürdő marketing kommunikációra kb. 10
millió forintot költ, miközben évente 100 milliós értékben
adunk át fürdőjegyet a dél-alföldi véradóknak. Az összes
programunk és fejlesztésünk a marketinget támogatja, és az
EU-s beruházások is reklámot jelentenek.
– Olvasom: jelentősen megnőtt a móri gyógyfürdő forgalma is.
Sokan érkeznek önökhöz a határon túli településekről is?
– Évente összesen kb. 400 ezren jönnek. A Vajdaságból
és Erdélyből; az összes fürdővendég egyharmadát teszik ki
a külföldről érkezők, amit nagyon jó aránynak tartok, mert
jelentős fizetőképes keresletbővülést jelent számunkra.
– Néhány vajdasági településsel kulturális kapcsolata is van az
önkormányzatnak?
– Mi ezen már túl is léptünk és létrehoztunk egy
EU-s közösségi intézményt, egy európai területi együttműködési
csoportosulást (EGTC), amelyet 8 vajdasági, 36 erdélyi és 36
magyarországi település írt alá. Ez a társulás átfogja a
kultúrát, az oktatást, az intézményi, civil és gazdasági
kapcsolatokat.
– Holott Szerbia nem tagja az EU-nak.
– A jogszabály megengedi, hogy a társulás egyik tagja
EU-n kívüli ország legyen. Ebben a tekintetben egyedülállók
vagyunk, mert ritkaságszámba megy egy háromoldalú társulás.
– Térjünk rá a munkahelyteremtésre. Tavaly azt nyilatkozta, hogy
minimum 200 új munkahely létrejöttére számít az ipari
parkban. Hol tartanak jelenleg?
– Közel egy tucatnyi befektetővel tárgyalunk, ezek közül
egy 60 főt foglalkoztató fémipari társulás letelepítése van
folyamatban. További hazai kis-közepes vállalatokkal tárgyalunk,
és remélem, hogy ezt a 200-as számot meg is tudjuk haladni az
önkormányzati ciklus végére.
– Ön 25 éves kora óta polgármester, és tavaly ötödszörre választották
meg a település vezetőjének. Érzi-e, hogy az évek során
egyre jobban gyűlöletkeltőbb volt az ellenfél kampánya?
– Érzem, és mindez együtt jár a közéleti stílus elmérgesedésével.
Azon viszont meglepődtem, hogy ez a gyűlölködés egy ilyen méretű
településen is teret nyerhet. Korábban főleg a szakmai és
személyes kompetenciák befolyásolták a kampány hangulatát,
tavaly viszont mindent a pártpolitika befolyásolt. Az eredmények
viszont minket igazoltak.
– Minden irányból érik támadások?
– Nálunk egységfrontban áll az ellenzék: az MSZP, az
LMP és a Jobbik. Ez elvi síkon abszurd, de úgy tűnik, hogy az
elveket elnyomja a hatalom iránti olthatatlan vágy. Nálunk ezt
az ellenzéki összefogást az is okozhatta, hogy jelentősen
gyarapodott a város vagyonállománya, jelenleg meghaladja a 10
milliárd forintos értéket. Erre pedig többen szemet vetettek.
Medveczky Attila
|
