vissza a főoldalra

 2011.09.23. 

Világörökségi címre pályázik Hajdúböszörmény

Jól működik az MSZP–Jobbik-frakció

A nevelési év ünnepélyes megnyitójával, a Napsugár Óvoda felújított épületének átadásával vette kezdetét a böszörményi városnapi programsorozat szeptember 9-én. A „bezermeni vígasságok” elnevezéssel pedig szeptember 10-én a hajdúsági ízek kedvelőit látta vendégül a város, sőt állampolgársági eskütételt is szerveztek a hajdúk Böszörménybe telepítésének évfordulójára, szeptember 13-ra. A városi ünnepségsorozatról, a világörökségi címre való pályázásról Kiss Attila országgyűlési képviselőt, Hajdúböszörmény polgármesterét kérdeztem.

 – Tisztelt képviselő úr, polgármester úr! Milyen hagyományokkal bír ez az ünnepség?

 – A városnapi rendezvénysorozatnak nagyon komoly a hagyománya, mert 1609. szeptember 13-án kelt Báthory Gábor kiváltságlevele, amiben a fejedelem letelepíti a hajdúkat az egykori Böszörmény településre. Mindez 402 éve történt, és a város komoly fejlődése ekkor vette kezdetét. A hajdúkat nem csak letelepítette a fejedelem, de kollektív nemességet is adott nekik, így kizárólag csak az uralkodó felé tartoztak számadással. Az 1699-től a megalakult hajdú kerületnek pedig városunk lett a székhelye egészen 1876-ig, amikor egy közigazgatási reform megszüntette a kerületet. A város napját a ’90-es évektől kezdve ünnepeljük egy önkormányzati rendelet alapján.

 – Azt mondják, hogy a hajdúk nagyon vendégszerető emberek és büszkék voltak. Ez a jelenre is vonatkozik?

 – Ez a jelenre is érvényes, kedveljük és szeretjük azokat, akik jó szándékkal érkeznek hozzánk. Tizenegy testvérvárosunk van, és a városnapokon szinte mindegyik képviselteti magát, együtt ünnepelnek velünk. Érdekesség, hogy testvértelepüléseink egy része a határon túli magyar lakta területeken fekszik. Ilyen Arany János szülőhelye, a kárpátaljai Beregszász, és az erdélyi Gyergyóalfalu.

 – Gazdasági kapcsolatok is vannak a települések között?

 – Míg kulturális és turisztikai téren remek együttműködésekről beszélhetünk, gazdaságilag nem sikerült még kiaknázni a kapcsolatokat. Pedig a horvát, a lengyel testvérvárosok vezetőivel éppen arról beszélgettünk, hogy jó lenne gazdasági téren is közösen pályáznunk, együttműködnünk, sőt az orosz testvértelepülésünk vezetője pont az ilyen kapcsolatokat emelte ki.

 – Általános vélemény, hogy csak az idősebbeket érdekli a múlt. A város fiataljaiban is él a lokálpatriotizmus szelleme?

 – Hála Istennek, Hajdúböszörmény fiataljai tisztelik a hagyományokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a város történetéről szóló kiadványokat bújják szabadidejükben, de kifejezetten érdeklődőek a böszörményi gyerekek. Minden gyerek érdeklődő, de nevelési módszer kérdése, hogy helyesen keltsük föl érdeklődésüket. Elég sokat tettünk az elmúlt időszakban azért, hogy szinte az öszszes fiatal megismerje települése történelmét. Két évvel ezelőtt a 400 éves kiváltságolásra, tavaly pedig a mezővárosi rang elnyerésének 600 éves jubileumára emlékeztünk. A helyi iskolákban pedig teljesen természetes, hogy a városnapokon történelmi vetélkedőket szerveznek játékos formában. Legutóbb puzzle-kből állítottuk össze, ábrázoltuk a város nevezetes épületeit és szobrait.

– Olvastam: még az idén megpályázza az Európai Örökség díjat, de hosszú távon a világörökség részévé kívánja tenni körkörös településszerkezetét Hajdúböszörmény. Milyen előnyökkel és kötelezettségekkel járhat mindkét cím a városra nézve?

 – Győrffy István néprajzkutató professzor először Hajdúböszörményre vonatkozva mutatta ki ezt a körkörös településszerkezetet, ezért a várost tartják ennek a példájának. Számunkra nagyon fontos, hogy ez a szerkezet fennmaradjon. Mi fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, de ki tudja, hogy az utódaink 50-100 év múlva is így cselekednek? Ezért szorul védelemre. Az Európai Örökség egy reális cél lehet, de a világörökségi cím elnyerése már jóval nehezebb. Az előnye a turizmusban jelentkezne, mert sok embert érdekel az épített örökség, a műemlékvédelem. A cím viselőjének pedig sokkal szigorúbb építészeti szabályokat kell betartania, mint más városokban. Ezt helyesnek tartom, mert nem értek egyet azzal a városmenedzseléssel, ami egy pláza kedvéért lebont egy 200 éves épületet. Fontos a fejlődés, nem akarunk visszafordulni a múltba, meg kell találni a bevásárlóközpontoknak is a helyet, úgy, hogy megmaradjanak a város értékei.

 – Térjünk rá a „rút anyagiakra”. Az Önhibájukon Kívül Hátrányos Helyzetű Települések 11 milliárd forint támogatást kaptak az ÖNHIKI pályázat első ütemében. Hajdúböszörmény a támogatottak egyikeként a megpályázott 57 milliós forrásból 53 millió forintot nyert meg. Mire költik ezt az összeget?

 – Először nyertünk ÖNHIKI-pályázaton, mert eddig olyan feltételek voltak, melyek a kisebb településeknek kedveztek. Éppen a héten készülünk a második ütemre beadni a pályázati anyagot, s ha nyerünk, azt az összeget is az önkormányzat és annak intézményeinek működésére költjük. Ez azért lényeges, mert a pályázatok többsége fejlesztésre, beruházásokra vonatkozik, és nem a működésre. Bízom benne, hogy a második ütemben is sikeresek leszünk.

 – Hogyan vélekedik: az önkormányzati törvény módosításával kevesebb település lehetetlenül el anyagilag?

 – Egyértelmű, hogy ezzel a céllal születik meg a módosítás. Az, hogy az intézményhálózat egy részét átadhatja a település az államnak, komoly segítséget jelent. Azért mondom, hogy átadhatja, mert éppen a hajdúszoboszlói frakcióülésen egyeztünk meg arról, hogyha egy település ragaszkodik ahhoz, hogy pl. működtetni szeretné az iskoláit, akkor megteheti, ha megfelel bizonyos szakmai és gazdasági feltételeknek. Azt azért látni kell, hogy azokat a településeket nem menti meg a módosítás, ahol rosszul gazdálkodnak. Hajdúböszörmény nem pazarolt, a racionális fejlesztéseket, beruházásokat elvégezte és visszafogott, komoly gazdálkodással talpon tudtunk maradni. A törvény módosításával pedig még nyugodtabb lesz a város élete.

 – Sok a fejlesztés, a beruházás, de mindig vannak elégedetlenkedők. A Jobbik azért támadja önt, mert állítólag zsinagógát vásárolt a város, míg a talajvíz miatt megsüllyedt házakra nincs pénz. Mi ennek a valóságalapja?

 – A belvárosban, a város közepén áll a volt zsinagóga épülete, amit 40 éve bútorraktárként használnak. Tehát nem egy működő zsinagógáról van szó, s mi az épületben egy kultúraközvetítő intézményt szeretnénk létrehozni. Egyértelmű, hogy az előnyös fekvése miatt. Egy több mint 1000 négyzetméteres ingatlanról van szó, amit az eredeti elképzelések szerint jelentősen áron alul, 750 ezer forintért vásárolt volna meg a város. Sőt ma már az is elképzelhető, hogy ingyen kapjuk meg az épületet. Tehát ez az a hatalmas összeg, amit mi a nevezett párt szerint elköltünk… Az kétségtelen, hogy elég nagy problémát jelent a talajvíz a csapadékos időjárás következtében, de mindenkinek meg kell érteni, hogy az összes gondot egyszerre képtelenség kezelnie a városnak. A mértéket kell meghatározni, és a város éppen most ad be egy 350 millió forintos pályázatot pontosan a talajvízproblémák kezelésére.

 – Több kormánypárti polgármester ellenzéki egységről beszél, arról, hogy összejátszik az MSZP és a Jobbik. Ez Hajdúböszörményben is megfigyelhető?

 – Hogyne, többször megjegyzem, milyen jól működik az „MSZP– Jobbik-frakció”. Olyannyira, hogy néha még ugyanazokat a kifejezéseket is használják a kritizálásunkra. Egyik párt sem képes konstruktív javaslatot tenni, csak szenzációhajhász kijelentéseket tenni. Hála Istennek a felelős többséggel képesek vagyunk a várost irányítani.

Medveczky Attila