vissza a főoldalra

 2011.09.23. 

A „Pató Pál-stílus” ellen

Az alpolgármester cége végezte a beruházásokhoz kapcsolódó különböző ügyleteket

„Hajdúhadház változásért kiált. Látszik, hogy szinte mindenki egyet akar: változást. A változáshoz pedig új emberek is kellenek, új elképzelésekkel, új lendülettel. Ha városunk helyzetét megvizsgáljuk, egyértelműen érzékelhető, hogy nagy a baj. Hajdúhadház a lassú halál útján jár, mely útról az életét egy új, a biztató jövő útja felé kell irányítanunk. Ehhez szinte minden területen komoly változások szükségesek!”- olvashattuk még tavaly a fideszes polgármesterjelölt szórólapjain. Arról, hogy az említett nagy baj miként orvosolható, a gazdasági életről, a közbiztonságról, a társadalmi feszültségek csökkentéséről Csáfordi Dénes polgármester urat kérdeztük.

 – Tisztelt polgármester úr! Meglátása szerint mi jellemezte a 2006 és 2010 közötti városvezetést?

 – Kissé „Pató Pál-urasan” közelítették meg a problémákat, tehát semmilyen tekintetben nem beszélhetünk egy kapkodós városvezetésről. Mind a hivatali élet, mind a város fejlesztése nagyon lassan haladt előre. Az is érdekes, hogy sem a korábbi polgármester, sem a jegyző nem lakott a városban. Emellett voltak olyan képviselők, akik más településen építkeztek. Egy ilyen helyzetben nem hiszem, hogy ezek az emberek valóban hittek a város fejlődésében, és a fejlesztésben. Az előző polgármester 20 éven át töltötte be a posztját, és a testület több tagja nyolc-tizenkét éven át ült a székében. Tavaly hála Istennek változás történt, nagyon sok új képviselőt választottak meg. Ez is mutatja a változás iránti lakossági igényt.

 – Több kormánypárti polgármester elmondja, hogy elődje szinte csak látványfejlesztéseket valósított meg. Ez elmondható Hajdúhadházra is?

 – Még ez sem mondható el, mert a városkép 20 év alatt alig változott. Az eddigi beruházások részben ésszerűek voltak, de azokat mind csökkentett műszaki tartalommal valósították meg. Nagy a gond: a szennyvízhálózat lassan összeomlik, az ivóvízhálózat elöregedett, az aszfaltozott utak többsége pedig napi javítást igényel. Garanciális javítás keretében az egyik néhány éve aszfaltozott utat teljesen újra kellett építtetni, annyira silány munkát végeztek. Sajnos ez jellemezte a korábbi beruházásokat, így kb. egy évig tető nélkül állt egy korábban iskolaépületként funkcionáló ingatlan.

 – Felállítottak valamilyen bizottságot, ami az előző ciklusok döntéseit ellenőrizné?

 – Egy teljes átvilágítást készítettünk el egy külső céggel, ami a működés gazdaságosságára és hatékonyságára terjedt ki. Azt vizsgáltuk, hogy a polgármesteri hivatal és az egyes intézmények miként működhetnek hatékonyabban. Tehát a költséghatékonyság volt a cél, mert anno elég nagy állománnyal, magas bérekkel, pazarló módon működött a város. Az átszervezés még mindig folyamatban van. A régi aggályos ügyekre fókuszáló bizottságot még nem állítottunk föl, aminek oka, hogy a jelenlegi közel 1 milliárd forint értékű beruházás köti le minden energiánkat. Ahogy ősszel befejeződnek a beruházások, meg szeretnénk vizsgálni az előző ciklusok projektjeit. Anno sokszor az alpolgármesterhez köthető cég végezte a beruházásokhoz kapcsolódó tervezést, műszaki ellenőrzést.

 – Mit tudnak tenni a munkahelyek megőrzése és újak létrehozása érdekében?

 – Országos probléma a munkahelyteremtés, és nálunk sajnos évek óta csak növekszik a munkanélküliek száma. Feladatunk, hogy olyan vonzó környezetet teremtsünk a városban, ami a befektetők számára megnyerő lehet. Sajnos jelenleg sem ipari park, sem övezet nincs a településen. Ahhoz, hogy ezenaz úton elinduljunk, elsőként a város rendezési tervén kellett módosítanunk. Új rendezési terv készült, ami ősztől lép hatályba. Fel kell térképeznünk, milyen ingatlanok maradtak az önkormányzat tulajdonában, és azokat hasznosítható állapotba kell hozni, renoválni. Egy hosszú folyamatról van szó, melynek eredménye nem holnapra várható.

 – Azt kikötik-e egy-egy nagyobb vállalkozónak, hogy helyi lakosokat alkalmazzon?

 – A vállalkozóknak a leggazdaságosabb, ha helyi munkaerőt alkalmaznak, így ezt nem hiszem, hogy ki kéne kötni. Az előző ciklusokban viszont a polgármesteri hivatalban és az intézményekben is sokan dolgoztak nem helyi lakosok. Ezen szeretnénk változtatni, de ez sem megy máról holnapra.

 – Mekkora a munkanélküliségi arány a városban?

 – Csak a regisztrált munkanélküliek arányát ismerjük, ez sajnos 40%-os, ami 2-3 ezer főt jelent.

 – Mennyire segítheti a munkanélkülieket a közmunkaprogram?

 – A közmunkaprogram nem oldja meg a munkanélküliség problémáját, bár az a célja, hogy az embereket visszavezesse a munka világába. A gond az, hogy mi hiába foglalkoztatunk több száz embert, azok nagy része annyira alacsonyan iskolázott, hogy esélye sincs elhelyezkedni. Mi igyekszünk a közmunkaprogramot tartalommal is megtölteni. Elképzelésünk, hogy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokat valósítsunk meg, ebben az első, a térkő-betonelem gyártás már beindult a közmunkaprogram keretében. Ez viszont max. 10 embernek ad munkát. ősszel pedig egy kertészeti jellegű tevékenységet szeretnénk beindítani úgy, hogy a közmunkaprogram keretében pályáznánk munkaerőre és eszközökre is.

Ha még 5-6 ilyen vállalkozást be tudnánk indítani, az kezdeményezőleg hathat.

 – Most értünk el a közbiztonság kérdéséhez. Kezdjük az ön programjából vett idézettel: „jelentősek Hajdúhadház lakosságán belül a társadalmi feszültségek, melyek egy részét a helyi szociális támogató és segélyezési rendszer felülvizsgálatával és reformjával fogjuk megszüntetni.” Ebből arra következtetek, hogy olyanok is kaptak segélyt, akiknek nem járt volna.

 – Ez így is van, és még most sem tudtuk teljesen ezt felszámolni. Előfordult, hogy egy lakcímre 30-40 ember volt bejelentve, ami teljesen életszerűtlen. A bérpótló jutatás folyósítása már feltételekhez köthető, és mi ezt egy helyi rendelettel szabályoztuk. Rendbe kell tartani saját lakókörnyezetét annak, aki szeretné ezt a juttatást. Később ezt szigorítani szeretnénk azzal, hogy az emberek zöldséget termesztenének a kertjükben és így az élelmezés valamelyest megoldott lenne. A cél, hogy az öngondoskodás irányában mozduljon el a társadalom, mert az hosszú távon nem vezet jóra, ha családok csupán segélyből tengődnek.

 – Júliusban lakossági fórumra hívta a szőlőtermesztőket és a fő téma a kertségek biztonságának megőrzése volt. Olvasom, hogy terményeket, szerszámokat lopnak el, feltörik a pajtákat, önkényesen elfoglalják azokat. Mit tud tenni az önkormányzat a rend megőrzése érdekében?

 – Ennek a fórumnak eredetileg a gazdasági tevékenység lett volna a központi témája, hogy a kertségek később profitorientáltan működjenek. A szomorú valóságot tükrözi, hogy a közbiztonság helyzete került az előtérbe, ami érthető is, hiszen ha más „takarítja be a termést”, mint aki megtermeli, akkor nem beszélhetünk fejlesztésről. Tapasztalják már az emberek a változást, és azt, hogy csökkent a bűncselekmények száma, ami egyrészt a mezőőröknek köszönhető. Az önkormányzatnak pedig együtt kell működni a rendőrséggel és a polgárőrséggel, az utóbbit a város képes anyagilag támogatni, és saját hatáskörben mezőőrséget működtet. Korábban is működött mezőőrség, de nem megfelelően, s mi ezen változtattunk a személyi állomány frissítésével. A mezőőrök együttműködnek a rendőrséggel és a polgárőrséggel, többször közösen járőröznek. A problémát még nem oldottuk meg, több mezőőrre lenne szükség; amikor tavasszal politikai ámokfutást rendeztek nálunk, akkor is elmondtam, hogy 2-3 évre lesz szükség a gyökeres változások megvalósulásáig, amikor jobb lesz a lakosok biztonságérzete.

 – Politikai ámokfutás alatt azt érti, mikor megjelentek a gárdisták a városban?

 – Hogy ezek gárdisták voltak-e, azt nem tudnám megmondani, hivatalosan a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai járőröztek a településen. Egyértelmű, hogy az egész mögött a Jobbik állt, az a párt, aminek a választások után nem volt komoly térnyerése. Ezért mindent megtesznek azért, hogy a médiába bekerüljenek. Ők bírálják a közbiztonság helyzetét, de valós javaslatok megtétele nélkül. Helyben sem kerestek meg minket azzal, hogy elmondják javaslataikat, holott bent ül a testületben egy képviselőjük. Helyette politikai színjátékot rendeznek, amivel megzavarják a település nyugalmát.

 – Végezetül essen szó a beruházásokról. Új bölcsődéről, a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítéséről és az utak rehabilitációjáról olvastam.

 – Mindegyik régóta húzódó beruházás, és nem egyet holtvágányról kellett visszatolni azért, hogy az építőipari munkák elkezdődjenek. Ezeket a projekteket még az előző városvezetés indította el, de igen döcögősen haladtak, s ezen a tempón változtattunk tavaly ősztől. A családsegítő épületének felújítása is szünetelt egy jó ideig, de már ez is készül. Egy 800 négyzetméteres bölcsőde épül, aminek nem tudunk felhőtlenül örülni, mert a fenntartása nagy költségekkel fog járni, és már most is forráshiányos a működésünk. Tehát át kell csoportosítani a forrásokat. Nem kétséges: szükség van bölcsődére, de kérdés, hogy miért ekkora ingatlanterületen. Ugyanez mondható el a családsegítő szolgálat új épületéről is. Félmilliárd forintos pályázat keretében építjük ki a csapadékvíz-elvezető rendszert, ami nélkülözhetetlen, mert esős időkben tarthatatlan állapotok uralkodtak a városban, a belvízi veszélyhelyzetről tavaly a televíziók is beszámoltak. Építünk, épülünk, s remélem, hogy két-három év múlva érzékelik a változást Hajdúhadház polgárai.

Medveczky Attila