|
 2011.09.30.
Szlovák taktikázás, és ami mögötte
van
Marihuána, mint az euró megsegítésének az ára
A szlovákiai koalíciós
tanácsülésen felvetődött az euró 2. védősánca ügyében
kiírandó népszavazás. Mi áll mindennek a hátterében? Kinek
kedvez a kivárási technika? Farkas
Ivánt, a Magyar Koalíció Pártja gazdasági és régiófejlesztési
alelnökét kérdeztük.
–Tisztelt alelnök úr! Mi lehet egy ilyen népszavazás
eredménye?
– Kezdjük azzal, hogy tavaly született döntés az első
védősáncról, ami Európai Pénzügyi Mechanizmusként híresült
el, s amiben az euróövezet tagországai közül egyedül Szlovákia
nem vett részt. Ez volt az első segély Görögország számára.
Majd júliusban az Állandó Stabilitási Mechanizmusról , a 2. védősáncról
döntöttek a tagországok, és elfogadták azokat az alapelveket,
amelyekhez immár Szlovákia is csatlakozott. Elfogadták az
alapelveket, de a részleteket minden egyes tagország parlamentjének
el kell fogadnia. Ekörül alakult ki óriási nézeteltérés
Szlovákiában, mert igencsak törékeny a kormánykoalíció többsége,
és azon kívül a Szabadság és Szolidaritás Párt (SaS)
messzemenően elzárkózik a 2. védősánc megszavazásától. A
kormányfő asszony és a pénzügyminiszter viszont megígérte
Brüsszelben, hogy Szlovákia csatlakozik az Állandó Stabilitási
Mechanizmushoz. Az ellenzéki pártokra sem támaszkodhat Radicova
asszony, illetve a Fico vezette Smer csak akkor szavazná meg az
euró 2. védősáncát, ha az összes koalíciós párt is így döntene.
Ez egy súlytalan kijelentés, hiszen tudatában vannak annak,
hogy a SaS úgyse szavazza meg a mechanizmust, és a sajtó felé
viszont megmutathatják a jó szándékukat. Ezért, jobb híján,
azt találták ki az utolsó előtti kormánykoalíciós tanácson,
hogy elhalasztják a döntést, és Szlovákia utolsóként
szeretné megvitatni, esetleg megszavaztatni az euró 2. védősáncához
való csatlakozást. A kormánykoalíció így a kivárási taktikát
választotta. Arra számítanak, ha Szlovákia utolsóként lát
hozzá a felettébb kényes téma megvitatásához, időközben döntése
okafogyottá válik. Csak éppen ezt a kivárási, halasztási
technikát Finnország, Hollandia és mások is jelezték. A múlt
héten azt javasolták, hogy legyen a témában népszavazás,
illetve, azt is: az euró védősáncáról szóló szavazást kössék
össze a kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazással. Az utóbbival
a SaS nem ért egyet, hiszen bent szeretne maradni a kormányban,
egyúttal a 2. védősáncot sem szeretné megszavazni. Ha kiírnák
a népszavazást, annak eredménye előre borítékolható, hiszen
ezzel a témával szinte naponta foglalkozik a sajtó, a közbeszéd
tárgyává vált és érzékelni lehet, hogy a széles tömegek
mellett immár az értelmiség körében is egyre többen ellenzik
Görögország megsegítését. Senki sem akar saját költségvetéséből
más bajbajutottnak segíteni, viszont, ha mégis hoztak egy olyan
döntést, hogy ezt kell tenni az euró megmentése érdekében,
és ha csak egy ország lesz, amelyik ezt megvétózza, akkor, akár
az EU-s alkotmány esetében, megbukik az egész tervezet.
– Ön egyik írásában azt veti fel, hogy talán mégis
megszavazza a liberális párt a javaslatot, de annak súlyos ára
lesz.
– Elképzelhető egy ilyen fejlemény is, hiszen az euróövezet
tagországaiban a liberális pártok támogatják a már említett
megoldást; a kivétel Szlovákia, pedig az európai liberálisok
komoly nyomást fejtenek ki az SaS jobb belátásra bírására. A
SaS nagyon kemény szabadelvű kérdéseket hozott a felszínre,
így a marihuána és a puha drogok fogyasztásának törvényes
elismerését, és az azonos neműek nyilvántartott partnerségét.
A társadalom 8-9 %-a emiatt meg is választotta őket. Viszont
eddig ezeket a programokat még nem tudták elfogadtatni a törvényhozásban.
Tehát elképzelhető, hogy most jön el az idő, hogy szavazataik
ellentételezéseiként az SaS a többi kormánypárttól
programpontjai jóváhagyását kéri majd. Hiszen választóik közül
egyre többen ábrándultak ki a liberális pártból azért, mert
a felvázolt témákban nem sikerült eredményre jutniuk.
– Mi is a határideje a szavazásnak?
– Határidőt nem szabtak még meg, több ország alibista
álláspontot képvisel, és kivár, de úgy gondolom, hogy ősszel
mindegyik országnak dönteni kell erről a kérdésről, hiszen
olyan erős a brüsszeli lobbi.
Medveczky
Attila
|
