vissza a főoldalra

 2011.09.30. 

Meg kell szervezni a helyi termékek piacát

Bácsalmás a saját erejére támaszkodik

Bácsalmásnak először saját erőforrásait kell kihasználnia, nem pedig bizonytalan befektetőkre várnia, mondta a város polgármestere, aki szerint egyik legfontosabb feladat a helyi termelés megszervezése, illetve a fogyasztás helyben tartása. Németh Balázs polgármester úrral a helyi termelők helyzetéről beszélgettünk.

 – Tisztelt polgármester úr! A következőt lehet olvasni a város honlapján: a lakosság 57 %-a aktív korú, amelynek 10-15%-a részesül munkanélküli ellátásban és jövedelempótló támogatásban. A foglalkoztatottak a mezőgazdaságban (1200 fő) és az iparban (1100 fő), valamint a kereskedelmi és szolgáltatási szférában (212 fő) dolgoznak. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tényleges keresők száma a lakosságnak csupán kb. 45%-a?

 – Közgazdászként jól tudom, hogy minden egyes statisztika többféleképpen értelmezhető. Én leginkább a térségi összehasonlításokat szoktam előtérbe helyezni, és sajnálattal kell megállapítanom, hogy Bács-Kiskun megyében a munkanélküliséget tekintve a második legrosszabb mutatóink vannak.

 – Bácsalmás annak idején mezőgazdaságból tartotta fenn önmagát. A mezőgazdaságban dolgozókat a rendszerváltás óta mennyire támogatta az önkormányzat?

 – Tavaly választottak meg először polgármesternek, így hitelesen nem nyilatkozhatom arról, hogy ezen a téren1990 óta milyen lépések történtek. Az biztos, hogy az országban az egyik legjobb – vegyszerrel nem átitatott – földek Bácsalmáson és környékén vannak. Több száz évvel ezelőtt jól működtek az uradalmak és1945 után az Állami Gazdaság és a termelőszövetkezet alkalmazottjaként jól megéltek itt az emberek, ezért – furcsa, amit mondok–, elveszítették kezdeményezőképességüket és önállóságukat. Nem szoktak hozzá ahhoz, amit az 1990-es évektől megkövetelnek, hogy egyénileg kell érvényesülni. Ezért kezdtünk el olyan programokat, melyeknek a lényege: a termelés és az értékesítés közösségi alapon történő újraszervezése.

 – Az önkormányzat miként képes támogatni a helyben termelt élelmiszer alapanyagok felhasználását, értékesítését? Piacok kialakításával?

 – Nem csak, hanem összetett módon. Mindezt ki is dolgoztuk, és sikerélményeink is vannak, hiszen megnyertük a szociális földprogram pályázatát, és a Belügyminisztérium illetékes államtitkárságáról is jelezték: a napokban le szeretnének látogatni Bácsalmásra, mert személyesen szeretnék megtekinteni programjaink előkészítését. Tárgyaltam már több külföldi befektetővel is, de miután kiszámoltam azt, hogy mennyi minden támogatást kell nekik adni, felvetődött a kérdés: megéri-e? Ezért kell a helyi erőforrásra alapoznunk. A helyi önkormányzati fenntartású konyhán napi 1000 adag ebédet főzünk, ez komoly védett piacot jelent a helyi termékek számára. Mi döntjük el tehát, hogy saját konyhánk működéséhez honnan szerezzük be az alapanyagot. A jogszabályi kereteket is vizsgáljuk, miként tudnák a segélyeket természetben kiadni. Számunkra igen kedvező a közmunkaprogram, hogy hosszabb-rövidebb ideig, szinte minden rászoruló megfordul a rendszerben, így látjuk azt, hogy kik azok, akik tudnak és akarnak is dolgozni. Őket lehet az önálló gazdálkodás felé terelni, akár kezdetben részes művelési programokkal is. Meg kell szervezni a szociális szövetkezetet, amibe beléphetnének a  program résztvevői, hogy közösen keressenek értékesítési, vagy feldolgozási lehetőségeket.

 – Tervük szerint a helyi zöldségeknek „csak” az értékesítése folyna Bácsalmáson, vagy a feldolgozása is?

 – A Belügyminisztériumhoz beadott közmunka-mintaprogramunkban írtuk le először a kisebb feldolgozó üzem tervét. Ennek az üzemnek a létrehozása viszont már komolyabb befektetést igényel. A helyi Leader-szervezet ügyvezetőjeként fontosnak tartom, hogy mind állati, mind növényi eredetű termékeket előállító feldolgozóüzem alapítására és fejlesztésére legyenek pályázati források. Ha elfogadják a mintaprogramot, akkor mindezt 0%-os önrésszel sikerül megvalósítani, és tavasszal beindulhat a feldolgozás. A termeltetés már nagyon szépen halad: idén valószínűleg feleslegünk is lesz, amit értékesíteni tudunk. Szakértőink is mondták, elérkeztünk abba a stádiumba, hogy a feldolgozást kell megvalósítanunk. A hajdani napközinek otthont adó épületet szeretnénk rendbe hozni, hűtőkamrát állítanánk be oda, és tisztító-, aszaló-, savanyító-, szeletelőgépek üzembe helyezésével kezdenénk el a feldolgozást közösségi alapon.

 – Arra nem gondoltak, hogy a környékbeli települések termelői között egy összefogás alakuljon ki? Tehát, ha pl. Bácsalmáson nem termesztenek szőlőt, de a szomszéd faluban már igen, akkor onnan vásárolnák meg a közétkeztetés számára?

 – Nem bácsalmási, hanem kistérségi mintaprogramról van szó, ami 8 települést és kb. 18 ezer embert érintene. A polgármesterekkel tárgyalunk is ebben a témában, nagyon remélem, hogy csatlakozik hozzánk a többi település is. Mindennek az alapja a kölcsönös bizalom, amit szerződéses kötelemnek kell megerősítenie. A lényeg a munkahelyteremtés, de ehhez szükséges, hogy a mezőgazdaság újra talpra álljon, s minél nagyobb mértékben önellátóak legyünk az energia  és az élelmiszer terén. Évente a bácsalmásiak közel egy millárd forintot költenek élelmiszerre, és ha az a pénz helyben marad, s nem vándorol a multikhoz, akkor nálunk jelenik meg vásárlóerőként.

 – Tehát szükséges a helyi érték megbecsülése. A témához tartozik, hogy az idén először azokat a ballagó diákokat támogatták, díjazták, akik nem csak kimagasló tanulmányt értek el, de a legtöbbet tettek Bácsalmásért is.

 – Egy olyan díjat alapítottunk, ami a közösségi szemléletet erősíti. Tehát azokat a diákokat díjaztuk, akik aktívan szerepelnek a városi rendezvényeken. Diáknak, tanárnak, felnőttnek egyaránt a közösség megerősítésén kell fáradoznia, s akkor tudjuk hatásosan megoldani mi, az önkormányzatban is a problémákat.

 – Azt olvasom, hogy bár nincs elég rendőr a városban, mégis javult a közbiztonság helyzete. Mindez minek tudható be?

 – Amit mond, az megint a statisztikák világába tartozik. Ha elfognak egy illegális határátlépőt, az is közbiztonsági kérdés, ha harminc okirat van nála – ilyenre is volt példa – az harminc bűncselekményt jelent. Az ilyen esetek nagyon félreviszik a statisztikákat . Bácsalmás közel fekszik a szerb határhoz, aminek megvan a maga előnye és hátránya is. Így a határrendészeti feladattal megbízott egységek is járőröznek a városban és környékén. Tegnap beszélgettem a rendőrőrs vezetőjével, aki elmondta: sajnos érzékelhetően nőtt a szociális bizonytalanságból fakadó bűncselekmények száma, de nem a fokozottabb rendőri jelenlét tudja elsősorban megoldani ezt a problémát.

Medveczky Attila