| 
               2012.04.11. Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
              15. száma!
              
              A tartalomból:
              
               Bayer Zsolt: Günter Grass elveszett tisztessége
              (3.oldal)
              
               Grass
              morális, művészi és hitelességi likvidálása éppen olyan
              olajozottan folyik, ahogy folyt annak idején a Harmadik Birodalom
              „megtisztítása”. Szegény Grass tökéletesen írta le Ráklépésben
              című regényében: „A történelem egy eldugult klozet.
              Folyton lehúzzuk, mégis visszajön a szar.” Ennél tömörebben
              nehéz lenne összefoglalni a dolgok lényegét. Csak most eljött
              az a „nap”, amitől viszont Camus óvott bennünket a Lázadó
              emberben, sajnos hiába: „Azon a napon, amikor a bűn az ártatlanság
              képében tetszeleg, érdekes áttétel folytán az ártatlanságot
              szólítják fel önigazolásra.”
              
               
               Sikeres szociális földprogram Hajdúnánáson
              
               Összességében sokkal többet költünk
              szociális ellátásra
              (4.oldal)
              
               Hajdúnánás
              Város Önkormányzata az idén kibővítve folytatja – a szociális
              gondok enyhítését szolgáló – elmúlt évben elindított
              szociális földprogramját.
              
               Milyen
              a lakosság visszajelzése a földprogramról? Tavaly mennyi családon
              tudtak segíteni?– kérdezem Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét, országgyűlési képviselőt.
              
               –
              Az idei jelentkezések száma is bizonyítja a pozitív
              visszhangot. Tavaly városunk önkormányzata 57 család – 196 fő
              – számára nyújtott segítséget. A jelentkezőknek csupán
              10%-a morzsolódott le, ami országos viszonylatban teljes mértékben
              elfogadható. A program április közepén indult és október végén
              fejeződött be. 27 család saját kiskertjében kezdte el a
              konyhakerti növények termesztését, ők családonként 5000
              forint értékű vetőmagcsomagban részesültek. 30 családnak a
              vetőmag mellé földterületet is biztosított az önkormányzat,
              valamint a talajmunkák (szántás, tárcsázás) költségeit is
              finanszírozt. Tapasztalatunk az, hogy a programban résztvevő
              családok munkájukkal anyagi helyzetükön jelentősen tudtak javítani,
              és ami legalább ilyen fontos, akár egész télre elegendő, egészséges
              élelmiszerhez jutottak.
              
               
               Biztonságot adó beruházás
              
               Célunk, hogy a matyó hagyományok és a művészet
              ne szoruljanak múzeumi falak közé
              (4.oldal)
              
               Dr.
              Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere: Az új képviselőtestület
              és magam is fontosnak tartom, hogy az infrastrukturális beruházások
              és fejlesztések mellett egyedülálló népművészetünk
              megbecsülése is kiemelt szerepet kapjanak múzeumi falak közé.
              Célunk, hogy a matyó hagyományok és a művészet ne szoruljon,
              hanem mindez élő legyen. Ez volt a már említett projekt célja.
              
               
               Székely lármafák
              
               Nem a török vagy a tatár támad ránk,
              hanem az anyanyelvünk,az identitásunk, a szülőföldünk és a
              lélekszámunk került veszélybe
              (5.oldal)
              
               Április
              2-án 19 órakor mutatták be a budapesti Bujdosó Székely Étteremben
              Csíki Sándor könyvét a Lármafák székely ormokon címűt. A
              kötet kétszáz történetet foglal magába. Az első fejezetben
              a 112 esszé székely településekről szól, a második
              fejezetben 60 Nyárád menti írás a backamadarasi gyermekéveket,
              majd a harmadik rész a Bolyai Líceumban töltött időket meséli
              el. A kötetről a szerzővel, Csíki Sándor íróval, az Erdélyi
              Családszervezetek Szövetségének elnökével, a Magyar Polgári
              Párt tanácsosával beszélgetünk.
              
               
               Sapientia az erdélyi magyarság fejlődéséért
              
               Romániában 1990 előtt csak akkor lehetett
              tudományos címet szerezni, ha az illető megfelelt az állampárt
              elvárásainak (7.oldal)
              
               Dr. Dávid
              László, a Sapientia EMTE rektora:
              Ami viszont a legfontosabb, az a közös kutatásokban való részvétel.
              Korunkban el kell fogadni azt, hogy nem elég, ha valaki egy 50
              kilométeres körzetben a legjobb szakember, hanem olyan tudásra
              van szükség, melyet bárhol lehet kamatoztatni. Attól vagyunk
              hitelesebbek, hogy mélyről építkeztünk, pontosabban az oktatás
              mellett kineveltünk és megteremtettünk egy fiatal tehetséges
              oktatói közösséget. Eleinte, az egyetem indításakor hiányoztak
              a minősített kutatók, tanárok, hiszen Romániában 1990 előtt
              csak akkor lehetett tudományos címet szerezni, ha az illető
              megfelelt az állampárt elvárásainak. Ebben a helyzetben azt
              tudtuk tenni, hogy a fiatal tehetségeket gondoztuk, akik tudományos
              címet szereztek, pályázatokat, ösztöndíjakat nyertek meg, és
              jelenleg ők képezik tanáraink derékhadát, a tehetségesebbek
              pedig jelenleg már elérték a docensi fokozatot.
              
               
               Összefogás az Erdélyi Képzőművészeti Múzeum
              létrehozása érdekében
              
               Szeretnénk kibékíteni egymással a különböző
              irányzatokat képviselő erdélyi művészeket
              (7.oldal)
              
               Múzeumi
              gyűjtemények feldolgozása, kiállítása lesz a célja az Erdélyi
              Művészeti Múzeumnak, amelyről a közelmúltban tárgyaltak
              Sepsiszentgyörgyön önkormányzati vezetők, valamint képzőművészek,
              múzeumigazgatók és művészettörténészek.
              
               Külön intézmény lenne az Erdélyi Művészeti
              Múzeum, vagy pedig egy már működő nagyobb múzeum tagozata?
              – kérdezem Vargha Mihálytól, a Székely Nemzeti Múzeum
              igazgatójától, a terv ötletgazdájától.
              
               –Mindkét
              lehetőség elképzelhető. Először a Székely Nemzeti Múzeum
              alegységeként képzeltük el, mert úgy gondoltuk, hogy egyszerűbb
              egy meglévő intézményt bővíteni, mint vadonatújat létrehozni.
              A gyakorlat azt mutatja, hogy jobb, ha külön jogi személy lesz
              a képzőművészeti múzeum.
              
               
               Megmarad a mohácsi kórház – a liberális
              média hírei ellenére
              
               Aki a Jobbik listájáról a képviselő-testületbe
              bepottyant, tavaly májusban az egyik ülés szünetében hátulról
              leütött (9.oldal)
              
               Szekó József, Mohács polgármestere:
              1998 óta vagyok polgármester, és volt olyan időszak, mikor egész
              Baranyában én voltam egyedül valóban jobboldali városvezető,
              ezért is akartak „levadászni”. Rám állítottak mindenféle
              elemeket, akik felváltva zaklattak, gyaláztak és
              feljelentgettek. Sőt egyikük, aki a Jobbik listájáról a képviselő-testületbe
              bepottyant, tavaly májusban az egyik ülés szünetében hátulról
              leütött.
              
               
               Önmagában szép épület csak a tervezőasztalon
              létezik
              
               A főépítészek hatáskörét, felelősségét
              növelni, bővíteni kell
              (10.oldal)
              
               Krizsán
              András, Ybl-díjas építész: Az
              alkotó folyamat első, és leglényegesebb része a szellemi rész.
              A ház, az épület megálmodását csak fantáziával tehetjük.
              Abban a pillanatban, mikor megszületik a szellemi produktum, az
              arányok az anyagi megvalósulás felé tolódnak el. Azt a
              gondolatot, amit az építész papírra vet, természetes, hogy
              egyre részletesebb és egzakt módon próbálja meghatározni és
              az engedélyezési, kivitelezési tervek, részletrajzok szintjén
              minél jobban pontosítani. Ezt a folyamatot nagyon szeretem kiegészíteni
              a makettozással. Amikor már megszületik a koncepció, de még
              nincs az egész véglegesen papírra vetve, akkor próbálok
              munkaközi papírmodelleket készíteni, és ezt a folyamatot még
              inkább kézzel tapinthatóvá tenni.
              
               
               Csorja Gergely: Kis János programja a magyar állam
              felszámolására (19.oldal) Joggal
              retteghetnek a magyar zsidók, írja Paul Lendvai a Der
              Standardban. Lendvai, ez az ÁVH-s és ügynökszerű múlttal
              rendelkező pesti zsidó, akit tulajdonképpen Aczél György bécsi
              kisujjának is tekinthetünk – mert jobb kéznek azért kissé ványadt
              –, mára teljesen érdektelenné vált. Mégis foglalkoznunk
              kell vele, ugyanis olyan időket élünk, hogy a pesti zsidósággal
              együtt a ’80-as évek figurái is reneszánszukat élik. Előbukkanak
              a ’80-as évek vége, ’90-es évek elejének programalkotói,
              megjelenik Jánosom Kisem és imígyen szól: Orbán rendszere nem
              visszafordíthatatlan. A kijelentés nem intézhető el egy vállrándítással.
              Kis Janos programalkotó beszéde a Göncz Árpád 90-dik születésnapjára
              szervezett konferencián hangzott el, ahol Árpi bácsiról is
              ejtettek ugyan néhány kényszeredett szót, de a lényeg az új
              program megalkotása volt. 
               Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál! Vagy fizessen rá
              elő! Kiadóhivatal:
              1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
              Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail:
              info@magyarforum.hu
             |