vissza a főoldalra

 

 

 2012.04.06. 

Tojáshiány Európában

A termelőknek nem kis anyagi ráfordítást jelentett a technológia kicserélése

Húsvét előtt azt tapasztaljuk, hogy szinte aranyárban lehet kapni a tojást. Egyes élelmiszerboltokban 650 forintot is elkérnek egy tízes kiszerelésű tojásért; így valószínűleg a húsvéti tojásfestés úri passzió lesz, és úri koszt a spenót tükörtojással. Az okokról Végh Lászlót, a Baromfi Termék Tanács elnökét, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnökét kérdezem.

 Tisztelt elnök úr! Engedje meg, hogy ezzel a naív kérdéssel indítsak: mi az oka ennek a brutális áremelkedésnek? Vannak, akik a nemzetközi helyzetet okolják, míg mások a tisztességtelen kereskedői magatartást.

 –Január 1-jén került bevezetésre az az EU-s rendelet, amelyik változtat az állatjóléti szabályokon. Mindez a gyakorlatban a ketrecméretek megváltozását jelenti. A régi típusú ketrecekben nem lehet már tojótyúkot tartani, így tojást sem lehet termelni. Az elmúlt 2-3 évben az EU tagállamai elkezdték az állattelepek korszerűsítését, elindultak a pályázatok, a ketreccserék, ami 2010 húsvétjától egészen 2011 szeptemberéig túltermelést eredményezett, mivel az új típusú ketreceket sokan új épületekbe helyezték el, és közben a korábbi, régi épületben működő állományokat is fenntartották. A túltermelésnek pedig az lett a következménye, hogy a tojást az önköltség alatti áron vették át a termelőtől. Az egyik oka az áremelkedésnek a költségnövekedés (takarmány, energia, szállítás, új ketrecek), és a tojás termelői ára elérte az optimális szintet. Tudni kell, hogy megnőttek a takarmányárak is és a termelőknek nem kis anyagi ráfordítást jelentett a technológia kicserélése. Ez önmagában is árnövekedéssel járt. Mivel 15 tagállam nem tudta az átállást teljes mértékben végrehajtani, jelentős tojáshiány keletkezett a piacon. Ennek egyik oka termelési költségek növekedése, a másik pedig az EU-s rendelet. Ezután már a kereskedő dönt arról, hogy mennyiért adja a tojást. Annyira emeli a tojás árát, amennyire gondolja.

 A tojás árának emelkedése kicsit hasonlít a benzin árának emelkedéséhez, mert mindkettő befolyásolja igen sok termék árát. Gondolom most a tésztafélék, sütemények, a kekszek is drágulnak. Mi a lakosság reakciója? Az olcsóbbat keresi, vagy lemond a tojásról és az azt tartalmazó élelmiszerekről?

 –Mivel mi termelők vagyunk, így hiteles tapasztalattal nem rendelkezünk. Bizonyára vannak, akik lemondanak a tojás fogyasztásáról, és megint lesznek olyanok, akik nem a megszokott úton szerzik be a tojást. Az euro-forint viszony is befolyásolja a tojás árát. Néhány kistermelő csökkentette a tojók számát, s így rájuk nem vonatkozik a rendelet. Tőlük olcsóbban beszerezhetik a tojást még számla nélkül is. Tehát a feketegazdaság megerősödött.

 Az állatjóléti intézkedések miatt többen felhagytak a tojástermeléssel?

 –Átmenetileg többen, mert nem tudott mindenki átállni az új szerkezetre. 400 regisztrált telep működik hazánkban, abból 100 jelezte, nem fog átállni, és úgy hiszem, hogy a 4,1 millióból 200 ezer férőhely esik ki a rendszerből, viszont plussz férőhelyek is keletkeztek. Azt szeretnénk elérni, hogy az új pályázatok új állományok beállítására is alkalmazhatók legyenek. Akik nem álltak át technológiailag, június 31-éig csak ipari felhasználásra termelhetnek tojást, de ez csak veszteséges lehet. Lényeges, hogy Magyarországon nem tudtunk annyi tojást termelni, ami kielégítené a magyar fogyasztást, így a termék folyamatos importra szorult. Így a kereskedelmi árakat főleg az import és nem a termelői árak határozzák meg. Nálunk a termelői oldal most jutott el odáig, hogy normális, megfelelő profitszintű áron veszik át tőle a tojást.

 Ön szerint mennyi lenne a tojás optimális kereskedői ára?  

–Ennek a megválaszolására nem vállalkozhatok. Azt, hogy a kereskedő mennyit tesz rá a termelői árra, azt a kereslet-kínálat határozza meg, s azt mi nem tudjuk befolyásolni. Az biztos, hogy egy tojáson többet nyer a kereskedelmi faktor, mint a termelői.

 Hogyan látja: a magyar tojástermelők, a baromfitartók eddig nyertesei, vagy vesztesei az EU-s csatlakozásnak?

 –Amint említettem, főleg az importlehetőség határozza meg az árat, s ez korábban is így volt. A csatlakozásnak nem a termelők, hanem a társadalom a vesztese, mert míg egy angol polgár élelmiszerre a jövedelme 6-7 %-át, addig a magyar közel a felét. Holott nagyon fontos a tojás, mert népélelmezési cikk és viszonylag olcsón, a legtisztább élelmiszerként lehet előállítani és irreális, hogy olyan állatjóléti intézkedéseket hoznak, hogy pontosan a legszegényebb rétegek nehezen majd hozzá ehhez a tökéletes táplálékhoz.

 Szinte fejedelmi lakoma lesz a spenót tojással, amit annak idején a menzán pfujjoltunk…

 –Pedig ez a teljes értékű táplálék. Szinte maga az élet a tojás. Bízom benne, hogy az év második felére konszolidálódik a helyzet és az árak is normalizálódnak, mert addig több termelő átáll az előírt technológiára.

 

Medveczky Attila