vissza a főoldalra

 2012.04.25. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának 17. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Támadás a nemzeti erők ellen

(Részlet a Magyar Út Körök első országos értekezletén– 1993. 02. 03-án – elhangzott beszédből.)

Valamely nemzet igazi nagyságát nem a kiterjedés, nem is a létszám és még nem is a gazdagság teszi, hanem a rendszerteremtő képesség. Képes-e a többi számára is használható ország- és társadalomszervezési módot felmutatni,egyszerűbben szólva: képes-e olyan saját utakat építeni, amelyeken mások is járhatnak.

MA MÁR NEHÉZ MEGÁLLAPÍTANI, hogy vajon Lenin és Sztalin alapvetően bűnöző lelkialkata, vagy pedig a bolsevizmus marxista gyökereinek osztályharcelmélete a ludas az

állandó ellenségteremtésben, amely végigkíséri ezt a folyton más és más álcában megjelenő rombolást. Számunkra most nem is ez a fontos, hanem az új megjelenési formák, közöttük a Konrád Györgyék-féle, mindig nyájaskodó liberalizmus, a Horn–Vitányi-féle vattakabátos aczélos liberalizmus, meg a partizánliberalizmus közös nevezője az ellenség feltalálásában. Természetesen mi vagyunk az ellenségük, a magyarok, azok a nemzeti szellemiségű, keresztény magyarok, akiket ki kell küszöbölni a közéletből, a politikából, majd természetesen az életből is, no, immár nem valamiféle Sztalin-szadizmussal, hanem egyszerűen azért, mert míg életben vagyunk, nehéz a helyünkre lépő újakat is üldözni, márpedig üldözés nélkül nincs liberalizmus. Kell a hely. Igen, erről van szó, kell a hely a hatalomban, a kultúrában, a pénzvilágban, a rádióban és a televízióban, mindenütt. 1945 ÓTA ÍGY MEGY EZ, folyamatosan. Mindig a nemzeti szellem az ellenség. Azt kell üldözni „reakció”, „klerikális reakció”, „kulákság”, „kispolgárság”, „Horthy-fasizmus”, „narodnyikság”, „nagypolgáriság”, majd „ellenforradalmiság”, „söpredék”, „csőcselék”, „huliganizmus” és még sok minden képében, amelyek közül természetesen nem mindegyiknek, sőt csak kevésnek van nemzeti jellege, tartalma, ellenben mindegyik alkalmas arra, hogy összeházasítsák vele, és aztán a nemzeti szellemű politikai és közéleti erőket tegyék felelőssé a „huligánok garázdálkodásáért”, most éppen a bőrfejűekért, akiket most éppen fasisztaként, rasszistaként üldöznek. A módszer semmit sem változott a szovjet megszállás kezdete óta. A győztes baloldal, élén a „virtigli” kommunistákkal mindenekelőtt a minősítő pozíciókat szerezte meg.

 A cél: élhető kisváros megteremtése

Csurka István gyakori vendégünk volt, dr. Bogdán Emil pedig egy olyan kulturális és közéleti „szigetet” hozott létre, amely katalizátorként működött (4.oldal)

Dr. Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere: Annak idején „gyüttmentként” érkeztem Martonvásárra, és itt olyan közegre leltem, amelybe könnyű volt beilleszkedni. A ’80-as évek második felében komoly ellenzéki élet zajlott; Csurka István gyakori vendégünk volt, dr. Bogdán Emil pedig egy olyan kulturális és közéleti „szigetet” hozott létre, amely katalizátorként működött. Már 1988- ban megalakult a helyi MDF szervezet, és működésünk kihatott a környékbeli településekre.

Van felvidéki testvértelepülése a városnak?

– Hivatalosan nincs, de Gútával nagyon jó a sportkapcsolatunk. Erdélyi testvérvárosunk Mezőkölpény, mellyel főleg kulturális jellegű kapcsolatot ápolunk köszönhetően a Százszorszép Táncegyüttesünknek.

 Én a dalok megírásához értek igazán

Hatvan éves Horváth Attila költő, dalszövegíró (6.oldal)

A rockzene egy korosztály önkifejezéseként indult, mindannyiunkat foglalkoztató dolgokat kellett megfogalmaznunk, dalokban felmutatnunk, különösen abban a keményebb irányzatban, amit a Taurus és a Piramis idején próbáltunk magyar nyelven, hazai sajátos viszonyrendszerben megteremteni. A country inkább történetmesélős, kicsit lazább, néha akár humorosabb, mindenképpen könnyedebb műfaj.

 Vajdaságért – egy normális Szerbiában

Évek óta mostohagyerekként kezelik Vajdaságot (7.oldal)

Május 6-án voksol Szerbia, méghozzá négyszeresen, mert nemcsak törvényhozást, tartományi parlamentet, helyhatóságot, hanem elnököt is választanak. A kampány már a finisbe érkezett. A célokról, a tapasztalatokról dr.Varga Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselőjét kérdezem.

Mennyiben nehezítette meg a kampányt, hogy elnökválasztás is lesz?

–Abból a szempontból megnehezítette a dolgunkat, hogy újra össze kellett gyűjteni a több mint 10 ezer támogató aláírást a pártnak az elnökjelölt állításhoz. Ugyanakkor az elnökválasztás ténye azzal a reménnyel kecsegtet bennünket, hogy ha jól szerepelünk az első fordulóban, akkor alkupozícióba kerülünk. A Demokrata Párt elnökjelöltjével Borisz Tadiccsal szeretnénk tárgyalni arról, mit kész vállalni a VMSZ programjából a második fordulós támogatásért cserébe, s ennek eredményétől függ majd a magyarok támogatása is az elnökválasztás második körében. Reméljük, hogy a számunkra fontos kérdésekben, melyek a VMSZ választási programjának leglényegesebb elemeit jelentik, megállapodunk vele. Ebben az értelemben az elnökválasztáson való indulás nemcsak további feladatot jelent, hanem esélyt az évek, évtizedek óta megoldatlan problémák megoldásához.

 A kiszolgáltatottak támogatásáért

Soha nem volt akkora szükség a népből, nemzetből induló gondolatokra, mint a XXI. század elején (9.oldal)

Dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere: 1999-ben, mikor a koszovói kérdés aggasztotta egész Európát, nagyon komoly NATO-beavatkozás történt. A szerbek elűzték a koszovói albánokat a házaikból, s ők, télvíz idején, az erdőkbe menekültek. Exodus indult meg Koszovóból Macedónia felé, ahová megtizedelve, lerongyolódva érkeztek meg az albán menekültek. A német hadsereg épített Tetovóba egy hatalmas, 10 ezer férőhelyes menekülttábort, és én ott a tábori kórház gyermekorvosa voltam. Kiss Jánossal, szociális munkás barátommal együtt mentünk ki Macedóniába, hogy részt vehessünk ezen a johannita-expedíción.

 Beszélgetés Sütő Petre Rozália grafikus-és festőművésszel (10.oldal)

Akkor is Székelyföld járt az agyamban, mikor átjöttünk a határon és megrajzoltam a „kifüstölt fészket”. A fészek igen jelentős szimbólum, ezért sokszor használtam. Bár nagyon jól rajzoltam, mégsem emberi alakokkal, hanem tárgyakkal, állatokkal, növényekkel jelenítem meg mondanivalómat. A fák gyökerei mint a hovatartozás szimbólumai is nagy jelentőséget kaptak munkáimban. Ha már az otthonomat jelenítem meg a művészetemben, rátértem az épületek ábrázolására. Ehhez a magam számára új technikát, a kollográfiát fedeztem fel. Ezt Kolozsvárott tanították is nekem. Tehát a legújabb képeim kollográfia nyomatok – mondhatni sokszorosított grafikák – felhasználásával készülnek. Ezeket a levonatokat a témáimhoz készítem előtanulmányként, majd részben vagy egészben beépítem „kollázsként” a munkákba.  

Bíró Zoltán: Csurka-könyv

(Domonkos László: Csurka) (15.oldal)

Az MDF egykori vezérkarának a felszámolása folyik már javában, amikor Csurka Istvántól elhangzik a mondat:”Szép egyedül”. Az ember ekkor, két év kormányzás lesújtó tanulságai alapján, azon lepődik meg újra, Domonkos könyve olvastán, miként lehet az, hogy Csurka István még 1992-ben is hiszi – vagy elhiteti magával –, hogy Antall az, akinek szavakban hirdeti magát. Ám ez a „naivitás” sem változtat azon, hogy Csurka magára marad. Az egyedüllét nem tart sokáig, az MDF-ből kizárják ugyan, de ő folytatja, amit elkezdett, immár az MDF-en kívül. Megalakítja – néhány társával – MIÉP nevű pártját és a publicisztikában is új szakaszt nyit a Magyar Fórumban. Életének ebben a korszakában már semmi sem gátolja és teljes erejével a magyar sors legfontosabb, nagy kérdéseire keresi a választ, kertelés nélkül, már-már prófétikus erővel és elszántsággal. Igaza van Domonkos Lászlónak, amikor azt írja: „A MIÉP-idők fénykorában és az utána következő évtizedben betetőződik, a zenitre ér, soha nem látott magasságokba emelkedik – valami. Az, amit csurkai publicisztikának nevezünk.”

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!