| 
               2012.04.25. Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
              17. száma!
              
               A tartalomból:
              
               Csurka István: Támadás a nemzeti erők
              ellen
              
               (Részlet a Magyar Út Körök első országos
              értekezletén– 1993. 02. 03-án – elhangzott beszédből.)
              
               Valamely
              nemzet igazi nagyságát nem a kiterjedés, nem is a létszám és
              még nem is a gazdagság teszi, hanem a rendszerteremtő képesség.
              Képes-e a többi számára is használható ország- és társadalomszervezési
              módot felmutatni,egyszerűbben szólva: képes-e olyan saját
              utakat építeni, amelyeken mások is járhatnak.
              
               MA
              MÁR NEHÉZ MEGÁLLAPÍTANI, hogy vajon Lenin és Sztalin alapvetően
              bűnöző lelkialkata, vagy pedig a bolsevizmus marxista gyökereinek
              osztályharcelmélete a ludas az
              
               állandó ellenségteremtésben,
              amely végigkíséri ezt a folyton más és más álcában
              megjelenő rombolást. Számunkra most nem is ez a fontos, hanem
              az új megjelenési formák, közöttük a Konrád Györgyék-féle,
              mindig nyájaskodó liberalizmus, a Horn–Vitányi-féle vattakabátos
              aczélos liberalizmus, meg a partizánliberalizmus közös nevezője
              az ellenség feltalálásában. Természetesen mi vagyunk az
              ellenségük, a magyarok, azok a nemzeti szellemiségű, keresztény
              magyarok, akiket ki kell küszöbölni a közéletből, a politikából,
              majd természetesen az életből is, no, immár nem valamiféle
              Sztalin-szadizmussal, hanem egyszerűen azért, mert míg életben
              vagyunk, nehéz a helyünkre lépő újakat is üldözni, márpedig
              üldözés nélkül nincs liberalizmus. Kell a hely. Igen, erről
              van szó, kell a hely a hatalomban, a kultúrában, a pénzvilágban,
              a rádióban és a televízióban, mindenütt. 1945 ÓTA ÍGY MEGY
              EZ, folyamatosan. Mindig a nemzeti szellem az ellenség. Azt kell
              üldözni „reakció”, „klerikális reakció”, „kulákság”,
              „kispolgárság”, „Horthy-fasizmus”, „narodnyikság”,
              „nagypolgáriság”, majd „ellenforradalmiság”, „söpredék”,
              „csőcselék”, „huliganizmus” és még sok minden képében,
              amelyek közül természetesen nem mindegyiknek, sőt csak kevésnek
              van nemzeti jellege, tartalma, ellenben mindegyik alkalmas arra,
              hogy összeházasítsák vele, és aztán a nemzeti szellemű
              politikai és közéleti erőket tegyék felelőssé a „huligánok
              garázdálkodásáért”, most éppen a bőrfejűekért, akiket
              most éppen fasisztaként, rasszistaként üldöznek. A módszer
              semmit sem változott a szovjet megszállás kezdete óta. A győztes
              baloldal, élén a „virtigli” kommunistákkal mindenekelőtt a
              minősítő pozíciókat szerezte meg. 
               A cél: élhető kisváros megteremtése
              
               Csurka István gyakori vendégünk volt, dr.
              Bogdán Emil pedig egy olyan kulturális és közéleti
              „szigetet” hozott létre, amely katalizátorként működött
              (4.oldal)
              
               Dr.
              Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere:
              Annak idején „gyüttmentként” érkeztem Martonvásárra, és
              itt olyan közegre leltem, amelybe könnyű volt beilleszkedni. A
              ’80-as évek második felében komoly ellenzéki élet zajlott;
              Csurka István gyakori vendégünk volt, dr. Bogdán Emil pedig
              egy olyan kulturális és közéleti „szigetet” hozott létre,
              amely katalizátorként működött. Már 1988- ban megalakult a
              helyi MDF szervezet, és működésünk kihatott a környékbeli
              településekre. 
              
               Van felvidéki testvértelepülése a városnak?
              
               –
              Hivatalosan nincs, de Gútával nagyon jó a sportkapcsolatunk.
              Erdélyi testvérvárosunk Mezőkölpény, mellyel főleg kulturális
              jellegű kapcsolatot ápolunk köszönhetően a Százszorszép Táncegyüttesünknek.
              
               
               Én a dalok megírásához értek igazán
              
               Hatvan éves Horváth Attila költő, dalszövegíró
              (6.oldal)
              
               A
              rockzene egy korosztály önkifejezéseként indult,
              mindannyiunkat foglalkoztató dolgokat kellett megfogalmaznunk,
              dalokban felmutatnunk, különösen abban a keményebb irányzatban,
              amit a Taurus és a Piramis idején próbáltunk magyar nyelven,
              hazai sajátos viszonyrendszerben megteremteni. A country inkább
              történetmesélős, kicsit lazább, néha akár humorosabb,
              mindenképpen könnyedebb műfaj.
              
               
               Vajdaságért – egy normális Szerbiában
              
               Évek óta mostohagyerekként kezelik Vajdaságot
              (7.oldal)
              
               Május
              6-án voksol Szerbia, méghozzá négyszeresen, mert nemcsak törvényhozást,
              tartományi parlamentet, helyhatóságot, hanem elnököt is választanak.
              A kampány már a finisbe érkezett. A célokról, a
              tapasztalatokról dr.Varga Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség
              (VMSZ) parlamenti képviselőjét kérdezem.
              
               Mennyiben nehezítette meg a kampányt, hogy
              elnökválasztás is lesz?
              
               –Abból
              a szempontból megnehezítette a dolgunkat, hogy újra össze
              kellett gyűjteni a több mint 10 ezer támogató aláírást a pártnak
              az elnökjelölt állításhoz. Ugyanakkor az elnökválasztás ténye
              azzal a reménnyel kecsegtet bennünket, hogy ha jól szerepelünk
              az első fordulóban, akkor alkupozícióba kerülünk. A
              Demokrata Párt elnökjelöltjével Borisz Tadiccsal szeretnénk tárgyalni
              arról, mit kész vállalni a VMSZ programjából a második
              fordulós támogatásért cserébe, s ennek eredményétől függ
              majd a magyarok támogatása is az elnökválasztás második körében.
              Reméljük, hogy a számunkra fontos kérdésekben, melyek a VMSZ
              választási programjának leglényegesebb elemeit jelentik, megállapodunk
              vele. Ebben az értelemben az elnökválasztáson való indulás
              nemcsak további feladatot jelent, hanem esélyt az évek, évtizedek
              óta megoldatlan problémák megoldásához.
              
               
               A kiszolgáltatottak támogatásáért
              
               Soha nem volt akkora szükség a népből,
              nemzetből induló gondolatokra, mint a XXI. század elején
              (9.oldal)
              
               Dr.
              Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere: 1999-ben,
              mikor a koszovói kérdés aggasztotta egész Európát, nagyon
              komoly NATO-beavatkozás történt. A szerbek elűzték a koszovói
              albánokat a házaikból, s ők, télvíz idején, az erdőkbe
              menekültek. Exodus indult meg Koszovóból Macedónia felé, ahová
              megtizedelve, lerongyolódva érkeztek meg az albán menekültek.
              A német hadsereg épített Tetovóba egy hatalmas, 10 ezer férőhelyes
              menekülttábort, és én ott a tábori kórház gyermekorvosa
              voltam. Kiss Jánossal, szociális munkás barátommal együtt
              mentünk ki Macedóniába, hogy részt vehessünk ezen a
              johannita-expedíción.
              
               
               Beszélgetés Sütő Petre Rozália grafikus-és
              festőművésszel (10.oldal)
              
               Akkor
              is Székelyföld járt az agyamban, mikor átjöttünk a határon
              és megrajzoltam a „kifüstölt fészket”. A fészek igen
              jelentős szimbólum, ezért sokszor használtam. Bár nagyon jól
              rajzoltam, mégsem emberi alakokkal, hanem tárgyakkal, állatokkal,
              növényekkel jelenítem meg mondanivalómat. A fák gyökerei
              mint a hovatartozás szimbólumai is nagy jelentőséget kaptak
              munkáimban. Ha már az otthonomat jelenítem meg a művészetemben,
              rátértem az épületek ábrázolására. Ehhez a magam számára
              új technikát, a kollográfiát fedeztem fel. Ezt Kolozsvárott
              tanították is nekem. Tehát a legújabb képeim kollográfia
              nyomatok – mondhatni sokszorosított grafikák – felhasználásával
              készülnek. Ezeket a levonatokat a témáimhoz készítem előtanulmányként,
              majd részben vagy egészben beépítem „kollázsként” a munkákba.
               
               Bíró Zoltán: Csurka-könyv
              
               (Domonkos László: Csurka)
              (15.oldal)
              
               Az
              MDF egykori vezérkarának a felszámolása folyik már javában,
              amikor Csurka Istvántól elhangzik a mondat:”Szép egyedül”.
              Az ember ekkor, két év kormányzás lesújtó tanulságai alapján,
              azon lepődik meg újra, Domonkos könyve olvastán, miként lehet
              az, hogy Csurka István még 1992-ben is hiszi – vagy elhiteti
              magával –, hogy Antall az, akinek szavakban hirdeti magát. Ám
              ez a „naivitás” sem változtat azon, hogy Csurka magára
              marad. Az egyedüllét nem tart sokáig, az MDF-ből kizárják
              ugyan, de ő folytatja, amit elkezdett, immár az MDF-en kívül.
              Megalakítja – néhány társával – MIÉP nevű pártját és
              a publicisztikában is új szakaszt nyit a Magyar Fórumban. Életének
              ebben a korszakában már semmi sem gátolja és teljes erejével
              a magyar sors legfontosabb, nagy kérdéseire keresi a választ,
              kertelés nélkül, már-már prófétikus erővel és elszántsággal.
              Igaza van Domonkos Lászlónak, amikor azt írja: „A MIÉP-idők
              fénykorában és az utána következő évtizedben betetőződik,
              a zenitre ér, soha nem látott magasságokba emelkedik –
              valami. Az, amit csurkai publicisztikának nevezünk.”
              
               
               
               Keresse
              a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
              
               Vagy
              fizessen rá elő!
              
              Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3.
              Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575. Telefon és telefax:
              781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu |