vissza a főoldalra

 2012.04.20. 

Biztonságot adó beruházás

Célunk, hogy a matyó hagyományok és a művészet ne múzeumi falak közé szoruljon

Március 29-én Mezőkövesden átadták az uniós forrásból megvalósuló Kánya patak középső szakaszának rekonstrukcióját. A projekt révén mintegy 500 millió forintos fejlesztés valósult meg. Erről és más lényeges beruházásról dr. Fekete Zoltánt, Mezőkövesd polgármesterét kérdezem.

 Környezetvédelmi, árvízvédelmi vagy esztétikai szempontból határoztak úgy, hogy pályázatot nyújtanak be a Kánya patak rekonstrukciójára?

 –Mindenképpen a csapadékelvezetés, az árvízvédelem, a biztonságra való törekvés volt az, ami miatt 2010-ben pályázatot nyújtottunk be „Kánya-patak középső szakaszának rekonstrukciója” címmel, amelyen sikeresen szerepelt településünk. Most ez nem feltűnő, de a Kánya-patak egy nagyobb esőzés idején – ahogyan ez két évvel ezelőtt nyáron történt, mikor Borsod megye víz alatt volt – igen veszélyes. Amikor hirtelen nagy vízhozam keletkezik fenn a hegyekben, a patak vízgyűjtő területén, akkor a régi meder nem bírta ezt a mennyiséget elvezetni, és ilyenkor védekezni kellett az árvíz ellen. Tehát főleg azok kérdezik meg, hogy miért volt szükség erre a projektre, akik nem itt laknak, mert a mezőkövesdiek tudják, hogy ez a patak, ha nem is gyakran, de veszélyeztette a várost. Ez a rekonstrukció, a patakmeder takarítása, rendbetétele, mélyítése 14 km hosszan valósult meg. Ezen belül, a város területén 2,4 km kapott burkolatot. Összesen 15 hidat újítottunk fel az uniós forrásból megvalósult beruházás keretében, amelyből 2 híd teljesen új. A beruházás összköltsége 536 millió forint, amelyből 482 millió forint pályázati forrás. Az összköltség 10%-át pedig az önkormányzatnak kellett biztosítania önerő formájában, amelyhez az uniós önerős pályázaton 32. 168 654 forintot nyert a település. Ez mutatja, hogy számunkra az arányok nagyon kedvezőek voltak.

 A településen még egy patak folyik keresztül. Annak mentén minden rendben van?

 –A másik, a Hoór-patak szintén rendezésre vár, pályázati lehetőségtől függ, hogy mikor lesz rá mód. A Hoór-patak vízszintjét viszont a Mezőkövesd és Bogács közti víztározóval lehet szabályozni, tehát rendszerben működik, nem úgy, mint a Kánya-patak.

 A korszerűsítési munkában mezőkövesdi vállalkozók is részt vehettek? Tehát az ilyen fejlesztések munkát is adnak a helyieknek?

 –Azt tudatosítani kell, hogy egy ilyen pályázat esetében a közbeszerzési jogszabály mindenkit köt. Ezen jogszabály alapján lett kiválasztva a kivitelező. Ő viszont mezőkövesdi alvállalkozókat foglalkoztatott. Mivel a közbeszerzési eljárás során szigorú feltételrendszer mellett jelentkeztek a kivitelezők, a kiválasztásnál az is szempont volt, hogy ki milyen alvállalkozót szeretne foglalkoztatni. A Kánya-patak rekonstrukció kivitelezője mezőkövesdi alvállalkozókat foglalkoztatott.

 Ha már említettük a munkát, legyen kedves arról szólni, hogy mennyire eredményes a startmunka-program a városban?

 –Március 1-jével elindult Mezőkövesden és a kistérségben a startmunka-program. 309 ember dolgozik napi 8 órában a kistérségben, ezen belül Mezőkövesden 115 fő. Ők nettó 48 ezer forintot keresnek, illetve van arra lehetőség, hogy szakmunkásoknak ennél magasabb bért fizessünk. Ez az első olyan program, ahol nem csak a bérre, hanem a dologi kiadásokra – munkaruhára, védőfelszerelésre, munkaeszközre, munkaanyagra – is forrást biztosít a kormányzat. Látjuk, olyan értékteremtő munkáról van szó, aminek mindenki, aki a városban él, látja a hasznát. Olyan munkákat is el tudunk most végeztetni, amire nem lenne pénz, vagy amire nem tudnánk munkaerőt találni. A startmunka-program résztvevői elhagyatott területeket, mezőgazdasági földutakat tesznek rendbe, kitakarítják a közutak két oldalát.

 Beszéljünk egy másik beruházásról: március 29-én aláírták a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének kivitelezői szerződését. Jelenleg a város lakott területének hány százaléka csatornázott?

 –Nagyon jó arányról tudok beszámolni: a 2/3 rész már ellátott csatornával, most az utolsó 1/3 kiépítése következik a város középső részén. Ha ez megvalósul, akkor Mezőkövesd 100%-osan lefedett lesz. Mindez EU-s támogatással valósul , ami nettó 1,7 milliárd összköltségű. Aláírásra került a kivitelezési szerződés, így 24 hónap áll rendelkezésére a kivitelezőnek, hogy elkészüljön a munkával. A Zsóry –fürdő és üdülőterület területén pedig önerőből oldjuk meg a szennyvízcsatorna kiépítését.

 A jelentős beruházások nem járnak –e adóemeléssel?

 –A sajtót olvasva óhatatlan, hogy ilyen gondolatok jutnak bárkinek eszébe, viszont Mezőkövesden tudatos gazdálkodással és előrelátó politizálással megteremtették a beruházások fedezetét. Tehát semmiképpen nem indokolt, és nem is volt tervbe véve, hogy a beruházások fedezetét adóemeléssel hajtsa be a város. Szorgalmas emberek laknak Mezőkövesden, munkaszeretők a matyók, a tavalyi az iparűzési adó 30%-kal lett több a tervezettnél, így nincs is szükség külön teher kivételére.

 A város mindig is büszke volt hagyományaira. Március 28-án zárult le az „Ismerd meg Mezőkövesdet” című három hetet meghaladó projekt a Mező Ferenc Tagiskolában. Mi volt ezzel a programmal a céljuk?

 –Ez a program szervesen illeszkedik az elmúlt másfél év célkitűzéseihez. Az új képviselőtestület és magam is fontosnak tartom, hogy az infrastrukturális beruházások és fejlesztések mellett egyedülálló népművészetünk megbecsülése is kiemelt szerepet kapjon. Célunk, hogy a matyó hagyományok és a művészet ne múzeumi falak közé szoruljon, hanem élő legyen. Ez volt a már említett projekt célja.

Medveczky Attila