|
 2012.04.20.
Honnan a dohány?
Ítéljenek el,
vessenek a mókusok közé, én áldozat kívánok lenni. Nemcsak
azért, mert lassan beledöglöm, hogy nem vagyok üldözött,
sajtószabadságilag üldözött, mint a Klubrádió és médiapartnerei.
Hanem, mert biztos állást akarok, például olyat, mint a csupa
könny Klubrádió kis stúdiója, amit erős idegzetűek ma már
mozgóképileg is élvezhetnek. Ha nem értik vágyamat, ne csak
hallgassák a sajtószabadság harcosait, nézzék is őket. Az áldozatokat.
Akik halált megvető bátorsággal, maguktól a legmenőbb autókat
és öltönyöket, ingeket és nyakkendőket, külföldi nyaralásokat
meg nem vonva senyvednek a diktatúra alatt. Orbán diktatúrája
alatt, ahol a jogvédelem megszűnt, a civilek ki vannak véreztetve,
a jogérvényesítés intézményei vissza vannak fejlesztve, ahol
ők az üldözöttek kénytelenek bíróságról bíróságra járva
perelni és… nyerni! Érdekes, Csurka István mindig vesztett,
haláláig vitték az üldözöttek a nyugdíja felét.
A betelefonálók egyikétől konkrétan tudom, hogy
a klubban előírás a bejelentkezéshez a félelem, a jelenlegi
hatalomtól való félelem deklarálása, az alábbi módon: a
nevem leadva a hölgyeknél, de nem mutatkozom be, mert félek. Ők
a földalatti mozgalom rejtőzködő tagjai, ám feltételezem
Arató a tulajdonos, Bolgár az éceszgéber, Rangos Katalin,
Kuncze, Aczél, Avar, Kálmán Olga, Bánó, Pikó és az egész Mészáros
család különösen az Antónia is fél olyannyira, hogy reszkető
inakkal alig tudják beosztani a nekik bármikor rendelkezésre álló
kormánypárti tényezők szerepléseit. A készségesen megjelenőkkel
szemben azután orrba-szájba, minden megengedett. A távolmaradók
rágalmazása – nemcsak a hallgatók által (!) –
karaktergyilkossága cool. Büntetést, eljárást a rettenetes
Orbán alázatos szolgáitól, a médiahatóságba tömörült
Taigetoszt működtető fasiszta, náci rezsimtől csak nem tudnak
kicsikarni.
Adományt gyűjtenek,
bár térdig járnak a pénzben, sírva vígadnak. Sportcsarnokban
koncerteznek, ha kell, századszor is kiadják a kazettáikat. Tüntetéseket
szerveznek azt sulykolják egymillióan vannak, de mindig ugyanaz
a néhány száz ricsajozik az utcán s a beavatottak egymás között
szép fellépti és megjelenési díjakról csacsenolnak. A színpadon
ágálóktól azt hallani, aki nem áll be a sorba, megszűnik létezni,
mert ahol zsarnokság van, mindenki szem a láncban. Akkor mi a pálya?
Beállás vagy kiállás van most? Egy-egy heppeningre kilátogatva
megállapítottam az öreg Aczélboyok egyike sem küzd anyagi
gondokkal. A magyar felemelkedés ellen összeállt rádiókban, tévékben,
a senki által nem vásárolt, mégis megjelenő lapok tömegében,
így a diktatúra idején, vajon miből élhetnek az üldözöttek?
Ilyen jól. Amikor ők, a valódi többség (bolsevik) nem akar
Orbán államában élni, amely leszámolt a liberális demokráciával,
csinovnikot ültetett minden eleddig független intézmény élére.
Honnan a dohány?
czyla
|
