vissza a főoldalra

 2012.04.20. 

Már érződik a „hideg lehelet a tarkón”

Ez a harc lesz a végső?

Siker koronázta mindazok kitartó és szorgos munkálkodását, akik a Fidesz soraiban a gyenge láncszem után kutatva, bő másfél évvel ezelőtt rátaláltak Schmitt Pál köztársasági elnökre. A különböző irányokba indított tényfeltáró munka több esetben holtvágányra futott, de végül az úgynevezett plágium-üggyel célba érkezett, mert a köztársasági elnök lemondani kényszerült. Nincs ezen mit szépíteni, a Fidesz beleszaladt ebbe a balhorogba. A történtek után sem merném határozottan kijelenteni, hogy a Schmitt-ügynek már biztosan vége van. Azt ma már mindenki tudja, hogy ebben az esetben is a politikai ellenlábas Fidesz volt az elsődleges célpont. Ha pedig netán Schmitt Pálra újabb csapást lehet mérni, az is leginkább a Fidesz-nek fog fájni. Túl sok időt töltöttem el a konspiratív csatározások frontján, s így elég jól ismerem az effajta műveletek sajátosságait.

 Mielőtt azonban a keresztény- nemzeti- polgári oldal megkönnyebbülve és fellélegezve túllépne ezen a sajnálatos Schmitt-ügyön, talán érdemes lenne még egy pillanatra megállni. Legalább most, immár utólag, célszerű lenne figyelmet szentelni azoknak, akik kutattak Schmitt Pál szállodás múltja után, akik mindenképpen bele akarták keverni az emlékezetes SZT-listázási ügybe, akik a plágium-ügyben is hallatták a hangjukat stb. Ha pedig valaki veszi a fáradságot, és ezeket az ismert vagy kevésbé ismert neveket összehasonlítja a korábbi Fidesz-ellenes hasonló akciók (pl. Kárpáti- ügy stb.) élharcosaival és megszólalóival, ne lepődjön meg az azonosságokat és átfedéseket látva. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha őket tekintjük a „hideg lehelet a tarkón”- effektus mostani előretolt rohamcsapatának. Biztosan találkozni fogunk még velük, sőt ennek már halvány jelei is mutatkoznak.

Gondoljunk csak az egykori állambiztonsági dokumentumok teljes körű nyilvánosságra hozatalának egyre hangosabb és egyre arrogánsabb követelőire. Vagy még inkább azokra, akik a titokzatosnak tartott úgynevezett mágnesszalagok utáni hajsza élcsapatába tartoznak. A korábbi akciókban felmerült nevek ebben a körben is felbukkannak.

Sajátos helyzet alakult ki Magyarországon a 2010-es választásokat követően. Elsősorban azért, mert az előző öt parlamenti ciklusból háromban hatalmat gyakorló balliberális pártkoalíció romjaiban hever, képtelen magára találni, és még az esélye sem látszik annak, hogy 2014-re váltópárttá (pártkoalícióvá) erősödjenek. Sem együtt, sem külön-külön nem képesek arra, hogy a népszerűségüket számottevően növeljék. Márpedig ha ez így marad, elérkezik számukra a kétségbeesett „ez a harc lesz a végső” állapot, a nincs már semmi vesztenivaló helyzet, a kilátástalanság dühe pedig váratlan és szokatlan lépésekre késztethet. Így, egyáltalán nem zárható ki, hogy ennek homlokterébe az elkövetkező hónapokban ¨C években esetleg a volt állambiztonságis múlt dokumentumainak a feltárása és teljes nyilvánosságra hozása kerül.

Annál is inkább feltételezhető ez, mert még mindig a legjelentősebb állambiztonságis háttérbázissal az MSZP és a DK rendelkezik. Szorult helyzetükben pedig ezt a lehetőséget nem fogják kihagyni. Mindenképpen abba az irányba fogják a Fidesz-t tolni, kergetni, befolyásolni (ez utóbbit a Fidesz közelében lebzselő embereiken keresztül is!), hogy az állambiztonsági múlt feltárása, az információs önrendelkezés, a dokumentumokhoz való széles körű hozzájutás tekintetében az ő érdeküknek megfelelő törvényi szabályozás szülessen. A különféle jelekből, megnyilvánulásokból arra lehet következtetni, hogy ebben a tekintetben a Jobbik-ot is sikerül csatasorba állítaniuk. A Jobbik radikalizmusa is az ő malmukra hajtja majd a vizet.

Az a gyanúm, hogy nehéz idők előtt áll mindenki, aki keresztény és magyar. A döntéshozóknak és végrehajtóknak most majd nagyon észen kell lenni. Ellenkező esetben nagyon könnyen bekövetkezhet a politikai harakiri. A jelek szerint a balliberális oldal képtelen saját magát erősíteni. Nem lesz majd más választása, mint a politikai ellenfelek, a kormányzó pártok gyengítése. Történhet ez akár tisztességes eszközökkel, akár alattomos tisztességtelen mód-szerekkel. Inkább erre az utóbbira kell készülni!

Bálint László